Hiába fúj a szél, nem forog a dorozsmai szélmalom. Valaha 23 malom vitorlája forgott a településen, mostanában az egyetlen megmaradottat sem sikerül működőképessé tenni. Pedig van közbeszerzés, kötelező a villámhárító, és költséges szakvélemények készültek.

Kiforgott vitorlák – Miért nem forog a dorozsmai szélmalom?

Dankó Pista híres nótája tette Kiskundorozsma jelképévé az utolsónak fennmaradt, Faragó-féle szélmalmot. A helybeliek szerették volna megtartani, kíváncsi turisták is érkezgettek, de valamit mindig elrontottak, és az utolsó malom nemcsak hogy nem működött, hanem 1970. április 22-én egyenesen összedőlt. Azért omlott össze, mondja Vass József mostani gondnok és tiszteletbeli szélmolnár, mert elhanyagolták, hogy minden tavasszal újra tapasszák az oldalát. Így pedig elázott a fal, és a tető nem bírta el a vitorla súlyát.

Kényes portéka a szélmalom. Amíg ténylegesen őrölt, az volt a rend, hogy minden munkát a molnárnak kell benne elvégeznie. Ács-, tetőfedő-, bognár-, kőműves-, kőfaragó-feladatok adódtak, ezeket egymástól tanulták a szélmolnárok. A dorozsmai szélmalmot 1971 és 1974 között újjáépítették, mégpedig hozzáértő mesterek, Sisa Béla, Horváth István, Ladányi András és a híres felsőszentiváni molnár gazda, Nagy Torma Vince keze munkájával.

Állítólag kezdetben őrölt a felújított malom, de aztán fokozatosan tönkrement a vitorlája. A rendszerváltozás után törődő gazdája sem mindig volt az épületnek; 1995-96-ban hajléktalanok költöztek bele, nagyrészt eladták az ott talált szerszámokat és berendezéseket. Majd 2009-ben újra felújították az épületet, hatalmas vitorlát szereltek rá. A helyi szóbeszéd szerint augusztus 20-án, az avatáskor is csak a polgárőrök erejével sikerült megforgatni.

Vass József szélmolnár emlékszik még azokra az időkre, amikor lisztet őröltek ebben a malomban (Fotó: Ujvári Sándor)

Vass József szélmolnár emlékszik még azokra az időkre, amikor lisztet őröltek ebben a malomban (Fotó: Ujvári Sándor)

Vass József úgy emlékszik, föltették a vásznat, el is indult a vitorla, de utána borzasztóan erős szél jött, őrölni pedig csak 10–15 és 60–70 kilométer/óra szélsebesség között lehet. Kiderült az is, hogy a szél inkább visszafelé hajtaná a rosszul megtervezett (vagy kivitelezett) vitorlát, úgyhogy megint csak fényképezni lehetett a malmot, őrölni nem tudott. Egy szélcsendes hétfői napon, 2016 májusában le is tört a vitorla egyik szárnya. Szerencse, hogy nem ütött agyon valakit, mert éppen nem járt arra senki.

(Fotó: Ujvári Sándor)

Simon Ferenc asztalos, faipari technikus, repülő-műszaki szakember, festő, ezermester 1949-ben gyermekként még látta forogni a Faragó-féle régi szélmalmot. Felújításakor, 1959-ben inasként segédkezett a vitorlák elkészítésében. Simon különös keveréke a falusi őstehetségnek és az autodidakta faipari mérnöknek, áramlástani szakembernek. Korábban évtizedekig gyártott műhelyében kis repülőgépekhez propellereket. Ős-dorozsmaiként szívügye a szélmalom – de a hivatalosságok nemigen engedték beleszólni az épület ügyei be, mivel nincsenek írott referenciái, nem tagja szakmai társaságoknak.

– Az újabb vitorlák egyre kevésbé hasonlítottak az eredetihez – mondja. – A legutolsót, a 2009-est különösen alkalmatlannak találtam, de úgy gondoltam, fontos, hogy valami legalább elkészüljön. Amikor 2016-ban a saját súlya alatt letört az a vitorla, önszorgalomból, azonnal, ingyen elkészítettem az eredeti Faragó-malom vitorlájának leírását, rajzait. A helybeli Petrov-műhely adott árajánlatot is. Azt hittem, ezzel felgyorsítom a helyreállítást. Ehelyett következett az aktagyártás, kacifántos ajánlattételi felhívások.

Simon Ferenc egy maketten mutatja, mi volt a baj az összetört vitorlával.

– A vitorlának könnyű és rugalmas fából kell készülnie – ez az egyik követelmény. Erre a legalkalmasabb a lucfenyő, amely a legkisebb súly mellett a legnagyobb rugalmasságot és szakítószilárdságot biztosítja, ezt erősíti Varró Sándor faipari mérnök szakvéleménye is. A korábbi és a most elfogadott terv is erdei fenyővel számol, az – szerintem – a túlméretezéssel együtt mintegy 680 kiló fölösleges terhet jelent. A másik döntő pont, hogy milyen szögben hajlik a vitorla. Ha a forgás síkjától nem tér el, akkor nem forgatja meg a szél. Olyan, mintha a csavaron nem emelkedő, hanem gyűrű alakú volna a menet. Ha rossz irányba tér el, akkor meg visszafelé forog.

Simon Ferenc és a vitorla makettje Kiskundorozsmán (Fotó: Ujvári Sándor)

Simon Ferenc és a vitorla makettje Kiskundorozsmán (Fotó: Ujvári Sándor)

Vass József gondnok és szélmolnár hozzáteszi: anyaghibás volt a vitorla – emiatt azután nem is fizetett a biztosító.

Hajdú Géza, a kiskundorozsmai Petőfi Sándor Művelődési Ház vezetője azt mondja: nem szerettek volna belemenni abba az utcába, hogy messziről jött szakértők megint rosszul tervezzék és építsék meg a vitorlát. A malom szervezetileg a művelődési házhoz tartozik, de a művház sem önálló, a szegedi Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata (NGSZ) intézi a gazdasági ügyeit. Az NGSZ szakvéleményt szerzett be, hogyan írják ki a pályázatot. A dorozsmaiak kérték, ne az az ember szakértsen újra, aki az összetört vitorlát javasolta. Hajdú Gézát különösen zavarta, hogy a korábbi kivitelező nem ismerte el a felelősségét, hogy rossz anyagot is felhasznált, és emiatt nem kaptak kártérítést a biztosítótól.

Nem részletezzük a csaknem három éven át tartó egyeztetéseket, Simon Ferenc szerint az a lényeg, hogy némi módosítással az utolsó terv is ragaszkodik a hibás geometriához, méretezéshez, és újra nehéz erdei fenyőből készítik el a vitorlát. Szeptember végére be kell fejeződnie a munkának. Hajdú Géza attól tart, megint rossz lesz a végeredmény, mert bár a Magyar Molinológiai (malomügyi – a szerk.) Társaság szakértőinek véleményét vették figyelembe, ők inkább a vízimalmokhoz értenek. Szerinte rá kellene bízni a feladatot a gyakorlatot ismerő helyi mesterekre – annál is inkább, mert a helyi árajánlat 2,9 millió forint volt. A korábbi kivitelező az újabb munkáért 4,5 millió forintot kért volna, az, aki végül megnyerte, 6,8 millióért vállalta. Ráadásul ebben nincs benne olyan alkatrészek cseréje, amelyek a kiírásból is hiányoztak, s ez majd további költségeket jelent.

– A korábbi változatnál kértem, hogy ne a vitorla tetejére tegyék a villámhárítót, ami az önkormányzati vagyon esetében kötelező, hanem a közelben egy oszlopra, de a vitorlán volt a legolcsóbb. Igaz, hogy amikor meg akartuk forgatni, akkor drága pénzért bérelni kellett egy emelőkosaras teherautót, hogy arra az időre levegyék a villámhárítót.

Vass József mindig elmondja az érdeklődőknek, hogy valaha 23 szélmalom működött Dorozsmán. A molnárok maguk építették, javították – de forgott a vitorla, mert máskülönben fölkopott volna az álluk.

– Nézze ezt a „kisbálványt”! Ez egy újrahasznosított alkatrész, legalább 300 éves, és még mindig működik. A csersav miatt nem szereti a szú és a kopogóbogár – mondja a szélmolnár.

Simon Ferenc utánanézett: számos szélmalmot újítottak föl az országban minden szükséges papírral rendelkező szakértők, de tudomása szerint egynek sem működik a vitorlája. Ő úgy véli, az újabb dorozsmai sem fog, mert egy régi könyvből származó, eleve hibás rajz alapján született szakvélemény szerint készül, és figyelmen kívül hagyja a fizika törvényszerűségeit.

Mi nem értünk hozzá, de pár hónap múlva egyértelműen kiderül, forog-e végre a dorozsmai szélmalom, vagy újra kidobnak néhány milliót az ablakon.

A szakhatóság jóváhagyta

(Az alábbiakban szöveghűen, változtatás nélkül ismertetjük a dr. Ruzsity Krisztina által visszaküldött álláspontot)

Dr. Ruzsity Krisztina, az NGSZ igazgatója arról tájékoztatott, hogy a szélmalom műemlék, bármilyen beavatkozás csak a szakhatóság engedélyével lehetséges. Ennek érdekében tervet kellett beadni. A fentebb hivatkozott Vass József malom gondnok által szakmai munkájában ismert, ezért javasolt faipari technikus és gépészmérnök végzettségű szakértőt, valamint a Magyar Molinológiai Társaság elnökét vonták be. Mivel az intézmény költségvetési szerv, bizonyos értékhatár fölött versenyeztetési eljárást kell lefolytatnia.

A Petrov-műhely 2,9 millió forintos ajánlatát azért nem fogadták el, mert még 2016-ban, a szakmai egyeztetések előtt készült és nem a szakértők által meghatározott, a szakhatóság által elfogadott műszaki tartalommal adták be. A versenyeztetési eljárás nyertes ajánlattevője, a szerződött, megbízott kivitelező 6,8 millió forintos ajánlata a vitorla szereléséhez kapcsolódó összes elem cseréjét tartalmazza. További az épület szerkezetéhez kapcsolódó faelemek – küszöb, lépcsőfok, ablakpárkány – cseréjét egy II. ütemben tervezik. Ha ennek a becsült értéke eléri a meghatározott versenyeztetési összeghatárt, akkor ezen munkákra vonatkozóan is pályázatot írnak ki.

Dr. Ruzsity Krisztina visszautasítja a feltételezést, hogy megint nem működik majd a szélmalom tekintettel arra, hogy malom felújításban tapasztalt szakemberek közreműködésével elkészült és a szakhatóság (Örökségvédelmi Hivatal) által elfogadott, jóváhagyott tervek alapján történik meg a beavatkozás.

 

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.