Idős hölgy lépett be a kozmetikai szalonnak nevezett magánlakásba. Ingyenes ránctalanító kezelést ígértek az arcára, telefonon győzködték, hogy ilyen gyors és hatékony megoldással még biztosan nem találkozott. A hölgy azonban a helyszínen gyanúsnak találta a „kezelést”.

Kihagyhatatlan „ajánlat” – több százezer forintos csalás

A „kezelőszobában” halk zene szólt, a vendéget lefektették egy kényelmes kanapéra, s egy nő el­­kezdte kenegetni az arcát, miközben folyamatosan a jótékony hatásokról és a tökéletes hatóanyagokról duruzsolt a fülébe. Az idős hölgynek azonban feltűnt, hogy csak arcának egyik felét kezelik a krémekkel.

Először azt mondták neki, hogy majd így láthatja meg otthon a különbséget. De természetesen az arca másik felét is bekenheti, ha megvásárolja a vállalkozás által kínált kozmetikai csomagot. Ebben különböző krémek voltak, az egész összesen 200 ezer forintba került.

A szélhámosok ezúttal azonban nagyon pórul jártak: az idős hölgy ugyanis a hatóság ellenőre volt. Mivel hangfelvétel is készült az esetről, később már nem tudták letagadni a csalást. A bizonyítás azonban így is nehéz volt, hiszen nem voltak tanúk, a hangfelvételek pedig csak bizonyos körülmények között használhatók fel a bíróság előtt.

Sajnos ilyen esetben gyakran felmentik a csalókat, mert a bíróság szerint nem megalapozott a bizonyítottság.

– A legjobb megoldás, ha nem hiszünk ezeknek a telefonoknak – tanácsolja Koller Edit, a Pest Megyei Kormányhivatal fogyasztóvédelmi főosztályvezetője. Tájékoztatása szerint az ilyen eseteknél súlyosabb megtévesztések is akadnak.

Sajnos sok esetben ingyenes egészségügyi szűrővizsgálatot is hirdetnek az időseknek, és már a cégnevekkel azt sugallják a lehetséges áldozatoknak, hogy hivatalos intézménytől érkezik a megkeresés. A szakember azt javasolja, hogy a telefon-hívások után az esetleges „ügyfelek” azonnal nézzenek utána ezeknek a társaságoknak.

Hívják fel a fogyasztóvédelmet, ahonnan akár a hatóság munkatársai el is tudnak menni velük ezekre a „szűrésekre”. Ha viszont már meglátogatták a „vizsgálatokat”, ne dőljenek be annak, hogy fehér köpenyes emberekkel találkoznak, hiszen elképzelhető, hogy ők csak beöltözött marketingesek, akik különféle műszerekkel végeznek álvizsgálatokat, majd úgynevezett „vizsgálati lapokat” nyomtatnak.

Ezekkel pedig az a céljuk, hogy ráijesszenek az idős emberekre. Előfordult, hogy azt mondták az ügyfeleknek: csak két hónapjuk van hátra, de a termékeikkel, lámpáikkal, műszereikkel, mas­szí­rozógépeikkel tudnak segíteni.

Az átverésnek általában része az előzetes telefonos beszélgetés, ahol rutinosan kiszednek minden információt az áldozatból, amelyek alapján olyan diagnosztikát állítanak fel az egészségügyi állapotáról, ami elhihető. Ezek után pedig előfordul, hogy százezrekért adnak el neki gyógy­készítményeket, amiket a felbontás után vissza sem tud vinni a „fel­adónak”.

Koller Edit ezért azt javasolja, hogy ha „leleteket” kapnak ezektől az emberektől, vigyék el azokat a háziorvoshoz, így tisztázhatják, hogy szélhámosok hálójába kerültek vagy sem.

A kormányhivatal információi szerint évente legalább öt esetben járnak el ilyen ügyekben, és legfeljebb 500 ezer forint bírságot tudnak kiszabni a csalókra, mert általában olyan kis- és középvállalkozásnak bejelentett cégek állnak a csalások mögött, amelyek ellen még nem járt el a hatóság.

A csalók pedig a bírságot a mellényzsebből kifizetik. Komolyabb büntetésre akkor számíthat a cég, ha több ember egészségét, életét kockáztatja, ezt viszont nehéz bizonyítani. Minden szóban hangzik el, általában tanúk nélkül, és mivel a szélhámosok nem árubemutatóként végzik a tevékenységüket, nem is jelentik be a jegyzőknél.

Az áldozatok közül sokan azt sem tudják, hol jártak, és azt sem, hogy becsapták őket. A hatóság ugyanakkor próba-vásárlásokkal rendszeresen igyekszik leleplezni a csalókat.

A termékbemutatós csalók ellen az utóbbi tizenöt évben ért el sikereket a kormány. Az úgynevezett „utaztatós” termékbemutatók és értékesítések ugyanis egy KDNP-s javaslattal megváltoztatott törvénymódosítás nyomán megszűntek.

Ezek azok az átverések voltak, amikor egy olcsó utazás részeként adtak el az embereknek kétes minőségű termékeket.

A jogszabályba bekerült, hogy tiltják a helyben hitelnyújtás lehetőségét, előírják, hogy az értékesítőknek állandó ügyfélszolgálatot kell működtetni, és megtiltották az ingyenes ajándékosztást is – tudtuk meg Tarnai Richárdtól, a Pest Megyei Kormányhivatal vezetőjétől.

Ezzel az átverések ilyen formájáról leszoktak a csalók. Az ingyenes egészségügyi szűrésnek álcázott csalások ellen azonban nehéz a fellépés, hiszen azok személyre szabottak, nehéz bizonyítani a megtévesztést.

Ezért is kell jobban odafigyelni az ügyfeleknek, és feljelentést tenni a hatóságoknál, ha a fenti szabálytalanságokat tapasztalják – fi­gyel­meztet a kormánymegbízott.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.