Mitől lehet boldog egy király ünnepe? Hunyadi Mátyást legnagyobb uralkodóink között tartjuk számon, és ez a róla ismert, december 25-i tényekből is megmutatkozik. Ugyanis volt, hogy győzelmet aratott Jézus születése napján, volt, hogy oroszlánokat kapott ajándékba, máskor pedig egészen vízkeresztig tartó lakodalmat ült.

Királyi karácsonyok

Ugyan Budán rendezte be udvarát Mátyás király, ám egy középkori uralkodó esetében közel sem volt egyértelmű, hogy otthon tölti az ünnepeket. Ráadásul az 1460-as évek elején ismét egyre erősebben fenyegetett a török veszély.
A török nemrég elfoglalta Szendrőt, és ezzel Szerbia eltűnt a térképről, II. Mehmed szultánnak pedig Boszniára kezdett fájni a foga. Mátyás szövetséget kötött Velencével annak érdekében, hogy közösen védjék meg az Adriai-tenger partvidékét.

Amíg az itáliai városállam tengeren támadta az oszmánokat, addig a magyarok szárazföldön indultak meg. A törökök ezalatt elfoglalták Boszniát, István bosnyák királyt pedig lefejezték.

Ostrom ünnep idején

Mátyás októberben ért a török által elfoglalt boszniai Jajca várához, és ostrom alá vette. A város neve szláv nyelveken tojást jelent, mivel egy tojás alakú hegyre épült. A vár ost­roma hónapokig elhúzódott, a terep a védőknek kedvezett ugyanis. Maga Mátyás is ott harcolt a csata forgatagában, a leírások szerint egy alkalommal Gerendai István nevű vi­téze mentette meg az életét, az utolsó pillanatban nyilazott le egy királyára rontó törököt.

Jajca vári győzelme után Mátyás egyetlen szolgát sem hagyott török kezek között. Forrás: Varak.hu

Karácsonyra azonban a magyarok felemésztették a védők minden energiáját, és végül a törökök szabad elvonulás fejében átadták a várat. Magukkal vitték volna foglyaikat is, ám Mátyás király nem engedett: „A legutolsó szolgát sem hagyhatom kezeitek között, foglyaitok megszabadításáért utolsó csepp véremet kész vagyok ontani.”
Bosznia kormányzója ezt követően Szapolyai Imre lett, és noha a szultán a következő évben megostromolta Jajcát, nem járt sikerrel.

Egzotikus ajándék

Jajca bevétele után hat esztendővel egy hím és egy nőstény oroszlán érkezett Mátyás udvarába Firenzéből. „Lám, hozzád méltó adomány, mit e város ajánlott: úgy véljük, hogy erő illik erődhöz, urunk” – írta az 1463. de­cem­ber 23-i jeles alkalomról Janus Pannonius.

Mátyás kapcsolata kezdetben rideg volt Firenzével, az itáliai város ugyanis törökbarát politikát folytatott, és igen nagy hasznot hajtott az Oszmán Birodalommal folytatott kereskedelemből. Sőt, még a kereskedelmi riválisuk, Velence ellen folytatott török hadjáratban is közreműködtek. Egy időre aztán felfüggesztették a törökökkel folytatott kereskedelmet a pápa és a többi olasz város nyomására.

Ennek is köszönhetően javult a viszonyuk Hunyadi Mátyás Magyarországával, akinek követei épp a király csehországi győzelméről tájékoztatták Firenzét, mire azok az említett egzotikus ajándékot küldték neki. Mátyás egyik bizalmasa, Bajoni István mondhatta el, hogy királya nagyon szereti az oroszlánokat.

A király lovas szobra Kolozsváron. Fotó: Kállai Márton

A firenzeiek kísérőlevele több szempontból is megmagyarázza, miért éppen két oroszlánnal kedveskednek a magyar királynak: ennek az állatnak a jelleme illik leginkább a király jelleméhez. Oroszlánok az Árpádok címerében is voltak. Emellett az oroszlán a firenzei nép szabadságának is jelképe, valamint a cseh király címerállata. Utóbbival pedig Mátyásnak a csehek felett aratott győzelmére is utaltak, egyúttal kifejezték abbéli reményüket, hogy Mátyást majd cseh királlyá is koronázzák – ami hamarosan be is következett.

Lakodalom Budán

Ugyan képviselők útján Hunyadi Mátyás és Aragóniai Beatrix már házasságot kötött 1476. szeptember 15-én Nápolyban, de az igazi esküvőre ugyanezen év december 22-én került sor Budán. A gazdag lakomák, mulatságok már 15-én elkezdődtek, amikor megérkezett Budára a királyi pár, magát az esküvőt pedig a karácsony előtti utolsó vasárnapra tűzték ki.

Tizenegy fogásos menyegzői menü

-Első fogás gyanánt édes csemegék, minden bizonnyal kandírozott gyümölcsök, cuk­­rozott magvak voltak.
-Második fogásként élő madarak szép éneke.
-Harmadikként vaddisznópecsenye.
-Negyedikként barna és fehér szósszal ellátott vagdalt.
-Ötödikként aranyozott levelű puszpángfa ugyancsak aranyozott mókusokkal és angyalokkal.
-Hatodikként aranyló császármadár és kappan sárga almával.
-Hetedikként egy kertet(!) hoztak be: a kerítésen madarak ültek fehér és barna színű pirított cukorból és kandírozott gyümölcsből, illetve cukrozott magvakból, a kert közepén emelkedett egy arany mirtuszfa, azon körték és édes csemegék függ­tek, mintha apró szemű, barna és zöld diók váltogatnák egymást.
-Nyolcadikként rizs, ami ritkaságszámba ment Amerika felfedezése előtt.
-Kilencedikként megint sült vadpecsenye.
-Tizedikként pácolt csirke sárga lében.
-Tizenegyedikként fánk.

A Nagyboldogasszony-templomban Gá­bor egri érsek eskette a királyi párt. Elsőként az örömanya, Szilágyi Erzsébet gratulálhatott nekik. Magyar urak, cseh, német és nápolyi hercegek vettek részt a menyegzőn, a korabeli leírások szerint Beatrix annyi nászajándékot kapott – a különböző aranytárgyaktól kezdve a vadászsólymokig –, hogy „minden tárházak megtelének vala”.

És hogy milyenek voltak a napokon át tartó lakomák? Forrásaink szerint csak a király asztalához tartozó pohárszéken 560 arany- és ezüstserleg, -edény, -kancsó stb. sorakozott. Az egyik legnagyobb látványosságot pedig az a négy részre osztott kétakós (kb. 100 literes) ezüsthordó adta, amelyből négy különböző bor folyt.

Aragóniai Beatrix lett Mátyás hitvese. Forrás: Wikipedia.

Napokig tartottak a lakomák, lovagi tornák és más vidám, zenés-táncos rendezvények, mígnem váratlanul elhunyt Mátyás közeli rokona, Dengelegi Pongrácz János erdélyi vajda, aki elhozta Nápolyból Beatrixet. A gyász napjait követően azonban újévtől vízkeresztig ismét a mulatság színtere lett Buda, majd Mátyás király gazdag ajándékokkal búcsúztatta el vendégeit.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.