Negyedszázadon át tartó kutatás szerint: aki idősebb korában éjszakánként hat óránál kevesebbet alszik, nála 20-40 százalékkal növekedhet a demencia kockázata. A napi hét-nyolc órát alvók a legegészségesebbek.

Mennyi az ideális alvásmennyiség?

„Alig aludtam pár órát.” „Éjfélkor fekszem és hajnalban már fent vagyok.” „Általában öt-hat órát alszom, nekem ennyi is elég.” Ha egy beszélgetés során az alvással töltött órák száma kerül szóba, pillanatok alatt röpködnek a számok, mintha árverésen lennénk.

Igaz, ilyenkor nem a legmagasabb, hanem a legalacsonyabb „érték” a nyerő: aki a legkevesebbet alszik, az viszi a prímet. Ritkán hallani, hogy „békésen alszom napi nyolc órát, nekem ennyire van szükségem”. Mintha az ilyen kijelentés a lustasággal lenne egyenértékű.

A kevés alvás kockázata

Az emberek legalább 30 százalékánál fordul elő orvosi segítséget igénylő alvászavar. A kialvatlanság nappali fáradtságot és álmosságot okoz, negatívan befolyásolja a hangulatot, a memó­riát, a koncentrálást, depresszióhoz vezethet, rontja a munkahelyi teljesítményt, növeli a baleset kockázatát.

Pedig az egészségügyi és az életmóddal foglalkozó fórumokon rendre azt olvasni, hallani, hogy az egészséges szervezetnek legalább nyolc óra alvásra van szüksége. S nem csak azért, hogy nappal ne legyünk fáradtak, hanem mert a legújabb kutatás szerint a kevés éjszakai alvás 50–70 éves kor után növelheti a demencia kockázatát.

Huszonöt éven keresztül követték nyomon 7959 brit egészségi állapotát, akik rendre beszámoltak arról, hány órát aludtak éjszakánként. Az eredmények kimutatták, hogy 20-40 százalékkal magasabb a demencia kockázata azoknál az időseknél, akik éjszakánként csak hat vagy annál kevesebb órát aludtak.

Szó sincs arról, hogy a fiatalok fellélegezhetnek és beérhetik napi pár óra alvással: ugyanis egyre több vizsgálat feltételezi, hogy a demencia kialakulásában a korábbi évek alvási szokásai is szerepet játszanak. Több elemzés célja, hogy kiderüljön, vajon az alvási zavarok kiküszöbölésével megelőzhető-e a demencia.

A napi hét-nyolc órát rendszeresen alvó felnőttek halálozási aránya alacsonyabb, és általában egészségesebbek, mint akik az optimálisnál többet vagy kevesebbet alszanak. A magas vérnyomás, a depresszió, a cukorbaj, a demencia és a szívbetegség nemcsak azokat érinti, akik négy óránál kevesebbet alszanak, hanem azokat is, akik nyolc óránál többet.

Egy csaknem tízezer fős kutatás szerint, akik rendszeresen többet aludtak nyolc óránál, azoknál 46 százalékkal nagyobb valószínűséggel alakult ki stroke, mint akik átlagos mennyiségű időt töltöttek alvással éjszakánként. Akik a vizsgálat ideje alatt változtatták meg az alvási szokásaikat, és hat-nyolc óra helyett rendszeresen nyolc óránál többet aludtak, esetükben a négyszeresére nőtt az agyvérzés bekövetkeztének veszélye.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint évente mintegy 10 millió új demenciás esetet – köztük Alzheimer-kórt – jegyeznek fel világszerte, és a széttöredezett alvás közös tünet.

Az arany középút az alvásban is célravezető, de azoknak sem kell elkeseredniük, akik hívei a délutáni szunyókálásnak. A Lausanne-i Egyetemi Kórház kutatócsoportja öt évig követte nyomon négyezer 35–75 év közötti férfi és nő egészségi állapotát. Arra voltak kíváncsiak, milyen összefüggés lehet a délutáni szundítások gyakorisága, valamint a szívroham és stroke kockázata között.

Heti egy-két ­szieszta a felére csökkentette a stroke és a szívroham rizikóját azokhoz képest, akik egyáltalán nem pihentek délutánonként. Bármilyen meglepő: heti kettőnél több délutáni bóbiskolás nem mutatott számottevő hatást a szív egészségére nézve.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.