Mindannyian tehetünk a bolygóért

Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot? – ez a mottója az április 22-én világszerte megrendezett Földanya Nemzetközi Napjának, melynek célja felhívni a figyelmet bolygónk megóvására.

Ország-világBalogh Boglárka2021. 04. 24. szombat2021. 04. 24.
Mindannyian tehetünk a bolygóért

Bár egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a több mint egy éve tartó világjárvánnyal a természet valójában a sebezhetőségünkre figyelmeztet, sokan a mai napig nem látják be, hogy pazarló életvitelünk, a túlfogyasztás, a népességrobbanás visszafordíthatatlan károkat okoz Földünkön. Beavatkozásunk a természet egyensúlyába nemcsak a vadonélő állatok fennmaradását veszélyezteti, de most már a miénket is.

Az idei Föld Napjának kiemelt témája a biológiai sokféleség megőrzése. Ahogyan Hillender Tímea vadvilágmentor, az Afrika Sztorik Egyesület alapítója és elnöke mondja: mindennapi rutinunk megváltoztatása mellett mi is aktívan tehetünk például a gepárdok vagy az elefántok megmentéséért.

Nem ülhetünk tétlen

A Föld Napja eseménysort Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató indította el 51 évvel ezelőtt, és mára szinte az egész világra kiterjed a mozgalom. Magyarországon 1990 óta ünnepeljük. A Föld Napja Alapítvány mindenkit arra buzdít, hogy ne várjon, hiszen bolygónk legnagyobb fenyegetettsége abban a hitben gyökerezik, hogy majd valaki más fogja megmenteni a világot. Mindannyian tehetünk a változásért már azzal is, ha odafigyelünk, miként éljük a hétköznapjainkat. Építsünk közösséget, ültessünk minél több fát, ha tehetjük, magunknak termeljük meg a haszonnövényeket, komposztáljunk, fűtés helyett inkább a szigetelésre költsünk, autó helyett válasszuk a tömegközlekedést, csökkentsük a minimumra a csomagolt áruk vásárlását, együnk több friss hazai és kevesebb állati eredetű terméket, próbáljunk meg műanyagok nélkül élni.

Hillender Tímea (képünkön balra) és Saba Douglas-Hamilton. Fotó: Hillender Tímea Archívuma

A 37 éves, végzettségét tekintve magyar–német tanár, fordító már óvodás korában is távoli földrészekről álmodozott. Igaz, akkor Egyiptom és a hieroglifák rejtélyes világa meg az afrikai ásatások varázsolták el, így jó ideig úgy gondolta, régész lesz. Aztán hosszú időre feledésbe merült Afrika, de 2018-ban, a BBC által készített dokumentumfilm-sorozat, a Kenyába költözünk – This Wild Life hatására ismét foglalkoztatni kezdte a fekete kontinens.

– Kenyában a szamburuk földjén élő, elefántmegfigyelő ökotábort működtető Douglas-Hamilton házaspár munkája rabul ejtett – emlékezik Tímea. – Ettől kezdve az járt a fejemben: micsoda kiváltság ilyen természetközeli életmódot folytatni, afrikai nagyvadak között élni, há­rom kislánygyermeket a szamburu harcosok segítségével nevelni, s mindeközben elefántmentésre szakosodott tudományos munkát végezni.

Kíváncsi voltam, hogy a dokumentumfilmben látottak alapján a való életben is ugyanolyan-e például Saba – a híres skót elefántkutató, Iain Douglas-Hamilton lánya –, aki a családjával főszerepet vállalt a tévészériában.

Tímea egy évvel később Angliába repült, hogy részt vegyen az állatvédő-műsorvezetőnő előadássorozatán. Az első állomás Worthing városa volt, ahol meghallgatta ennek a fantasztikus asszonynak az élménybeszámolóját a munkájukról, s pár szót váltott is vele. Ettől a találkozástól kezdve nem volt kérdés, hogy dolga van Afrikával és az elefántokkal.

– Tavaly januárban Kenyába utaztam, ahol a helyi vezetőmnek hála lehetőségem nyílt ellátogatni a Hamilton család vezette öko­tá­borba is. Ott lenni, teázni abban a csodálatos afrikai sátorban, amit két évvel ezelőtt otthon a tévében néztem, leírhatatlan élmény volt. Hazatérésem után eldöntöttem, hogy az Afrika Sztorik Egyesületnek létre kell jönnie.

Az egyesület legfőbb célja, hogy kulturális előadásokat szervezzen, melyek bevételét kelet- és dél-afrikai szervezeteknek ajánlják fel, támogatva a rezervátumokban, nemzeti parkokban az orvvadászat ellen küzdő vadőrök munkáját. Tímea meggyőződése, hogy itthonról így tudunk a legtöbbet tenni e területek vadvilágának védelméért.

– További törekvésünk, hogy a Douglas-Hamilton házaspár kenyai munkásságát népszerűsítsük, illetve kapocs legyünk a különféle afrikai szervezetek és a magyar kutató diákok között, akik – elsősorban Kelet- és Dél-Afrikában – szeretnének tudományos munkát végezni. Fontosnak tartom, hogy legyen egy magyar egyesület, amely listát állít össze a valóban hasznos munkát végző, s nem csupán turistacsalogató szervezetekről.

Tavaly végre teljesült az álom, eljutni a Douglas-Hamilton család vezette ökotáborba. Fotó: Hillender Tímea Archívuma

Érdeklődünk és szorongunk

Reprezentatív kutatás készült a hazai lakosság környezetvédelemmel kapcsolatos ismereteiről, magatartásáról. A válaszadók 92 százaléka érdeklődik a téma iránt, ami 63 százalék szerint annyira fontos, hogy a következő generációk sorsa függ tőle. A megkérdezettek 87 százaléka szorong a klímaváltozástól, közülük is 31 százalék nagyon aggódik a lehetséges következmények miatt. A legismertebb környezeti problémák itthon a levegőszennyezés: 83, a túlzott erdőirtás: 81, az étel-, víz-, energia- és ruhapazarlás: 75 százalék.

A továbbiakban szeretnénk együttműködni a Chee­tah Experience gepárdközponttal, ahol gondozóként már egy magyar lány is dolgozik. Ehhez a szervezethez küldenénk majd jó pár magyar önkéntest, állatorvost és állatorvos-hallgatót, valamint a gepárdok jelképes örökbefogadási programját is népszerűsítenénk. Rövid távú tervünk az év végén egy afrikai utazás. Ha minden jól megy, akkor két helyszínt is meglátogatunk: az egyik a már említett dél-afrikai gepárdközpont, a másik pedig Kenya és az elefántok.

Tímea tavaly jelképesen örökbe fogadott egy kiselefántot, Nalekut, szeretne vele újra találkozni. Ez az utazás lehetőséget adna az elefántárvaház bemutatására, illetve arra is, hogy a Douglas-Hamilton család vadőrtámogatói programját megismertesse az itthoni érdeklődőkkel. Lenne teendő az elefántmegfigyelő tábor közelében található szamburu bentlakásos iskolában is, ahová adományokat vinnének.

– A hosszabb távú célok között szerepel, hogy minél több olyan afrikai szervezetet találjunk, ahová magyar kutatók és önkéntesek érkezhetnek, valamint előadásokat szervezhessünk akár könyvbemutatókkal, dedikálásokkal egybekötve. Hiszen miként a Föld Napja mottója szól: Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?

Ezek is érdekelhetnek