Hazánkban 1931 óta ünnepeljük a gyermeknapot. Akkor még Gyermek Hétnek hívták, 1950 óta azonban egy napig, május utolsó vasárnapján tartjuk. Célja, hogy felhívja a világ figyelmét a gyermekek jogaira, helyzetére. Bár mindegyik gyermek különleges a maga nemében, akadnak olyanok, akik különös tulajdonságaik vagy velük született tehetségük miatt világszerte ismertté váltak. Köszöntsük ezúttal velük e jeles napot!

Mindegyikük különleges

A fiú, aki befogta a szelet

A kelet-afrikai Malawiban szerény körülmények közé született William­ Kamkwamba családja a mezőgazdaságból tartotta fenn magát. Így amikor aszály sújtotta a vidéket, bevétel híján a fiúnak ki kellett maradnia az iskolából, mivel a szülők nem engedhették meg maguknak a tandíj kifizetését.
William önszorgalomból látogatta a helyi falusi iskola könyvtárát. Hamar kiderült, hogy leginkább az elektronika érdekli. Olvasmányai alapján rádiókat javított, abból próbált pénzt keresni, hogy apját és anyját kisegítse. Később egy műszaki könyv hatására turbinákat kezdett kikísérletezni.

A fiú 2001-ben szerzett magának hírnevet, amikor a falujában gumifa, biciklialkatrészek és a szemetesben talált hulladékok segítségével szélerőművet eszkábált össze. A turbina a kunyhójukban található elektromos készülékeket működtette, később pedig a napenergia generálta vízi pumpa már nemcsak a családja házát, de az egész falut ellátta ivóvízzel.

Az afrikai tinédzser, William Kamkwamba hulladékból épített működő szélturbinát. Forrás: bestteenagersever.wordpress.com

A helyi gazdák és újságírók idővel felfedezték Williamet és a masináit, onnantól kezdve szárnyalni kezdett a fiú karrierje. 2007-ben a tanzániai Arushába egy rendezvényre meghívták előadónak, melynek hatására szponzorok sokasága jelentkezett, hogy a továbbtanulását támogassa. William végül New Hampshire-ben, a Darmouth College-ban szerzett diplomát. Az életéről szóló, A fiú, aki befogta a szelet című könyvet megfilmesí­tették.

Szeme híján a fülével „látott”

Az ekholokációval tájékozódó állatok, mint a denevérek és a delfinek, hangsorozatokat bocsátanak ki, majd agyuk a hangimpulzusok visszaverődése alapján pillanatról pillanatra kiszámítja a körülöttük lévő tárgyak helyzetét és sebességét. Ben Underwood a példa arra, hogy ember is képes kifejleszteni ezt a nem mindennapi képességet.

A Kaliforniában született kisfiú hároméves volt, amikor retinarákot diagnosztizáltak nála. Hogy megakadályozzák a betegség más szervekre átterjedését, az orvosok mindkét szemét eltávolították és protézissel helyettesítették. A vak kisfiú gondoskodó családjának köszönhetően szinte teljesen normális életet élt, sőt megtanulta az echolokációt is. Éles, csettintő hangot képzett a nyelvével, majd a közeli tárgyakról visszaverődött hangok alapján, képzett fülének és fantasztikus képességének köszönhetően, pontosan meg tudta határozni, hol vannak körülötte elhelyezve a dolgok.

Ben Underwood, a vak fiú úgy látott, mint a denevérek. Fotó: inspiremykids.com

Soha nem volt szüksége sem vakvezető kutyára, sem pedig botra, ám ami még hihetetlenebb, hogy minden nehézség nélkül kosárlabdázott, gördeszkázott, sőt biciklivel járt az iskolába is. Sajnos Ben szervezetét 13 évvel később újra megtámadta a gyilkos kór, ami gyorsan átterjedt a gerincvelőjére és az agyára. Mindössze 16 évesen, 2009-ben elhunyt.

Hétévesen operált

Akrit Jaswal, a 146-os IQ-val született indiai kisfiú neve 2000-ben került az újságok címlapjára, amikor nurpuri otthonában elvégezte élete első orvosi beavatkozását úgy, hogy soha nem járt orvosi egyetemre.

Édesanyja szerint Akrit különleges képességei már nagyon korán megmutatkoztak: öt hónapos korában járt, tíz hónaposan beszélni kezdett, ötévesen Shakespeare-t olvasott. Orvosi karrierje akkor kezdődött, amikor hétéves korában megműtötte egy kislánynak a ke­zét, akit égési sérüléssel hoztak el hozzá a szülei.
Akrit orvostudomány és anatómia iránti szenvedélyére a helyi kórház orvosai is hamar felfigyeltek, és megengedték neki, hogy megnézhesse a műtéteket. A fiú ezután orvosi szakkönyveket olvasott, autodidakta módon képezte magát. Amikor egy elszegényedett család értesült elképesztő képességeiről, megkérdezték, megoperálná-e a lányukat. A beavatkozás ünnepelt siker lett, ami után Akritot zseniként emlegették szülőhazájában.

146-os IQ-jával India csodagyerekének számított Akrit Jaswal. Forrás: worldkings.org

Szomszédok és idegenek sereglettek hozzá tanácsért és kezelésért, 11 évesen felvételt nyert a pandzsábi orvosi egyetemre. Ugyanabban az évben meghívták a híres londoni Imperial College-ba, hogy az orvosi kutatás élvonalbeli tudósaival beszélgethessen. Akrit, akinek számos forradalmi orvosi ötlete van, jelenleg a rák gyógymódjának kifejlesztésére összpontosít.

Gyermeki lélek idős testben

A progériával (Hutchinson–Gilford-progériaszindrómával) született bangladesi Bayezid Hossain mindössze tízesztendős, ám egy 70 éves ember testében él. A rendkívül ritka genetikai betegség (8 millió élve születésre mindössze egy eset jut) egyik legtipikusabb tünete, hogy a növekedésben való visszamaradás, illetve az öregedés jelei általában már a születést követő első hónapokban jelentkeznek.

Később az alacsony termet, a haj és a testszőrzet teljes testre kiterjedő hiánya, valamint a semmivel össze nem téveszthető küllem – kicsi arc, keskeny áll, beesett orrcsont – mind a progéria jellemzői. A jelek és tünetek az idő múlásával egyre jellegzetesebbek és erősebbek lesznek. Ezt követően a betegség ráncos bőrt, érelmeszesedést, veseelégtelenséget, látáscsökkenést, szív- és érrendszeri problémákat is okoz.

Bayezid Hossain, aki egy ritka betegség miatt öregen született. Forrás: Youtube

Miként a tanárai mondják, Baye­­zid megereszkedett bőre elsőre megijeszti a többi gyermeket, és fájó ízületei, legyengült teste sem teszi lehetővé, hogy fizikailag részt vegyen az iskolai tevékenységekben, ugyanakkor megnövekedett agyi aktivitása miatt a kisfiú a korához képest átlagon felüli intelligenciával rendelkezik. Sorstársaihoz hasonlóan nagy valószínűséggel nem éli túl a tinédzserkort, mert a progériás betegek átlagosan 13 éves koruk körül szívrohamban meghalnak. Édesanyja mindent megtesz azért, hogy a fiának normális, szerető gyermekkora legyen.

A progéria létezésére F. Scott Fitzgerald Benjamin Button különös esete című novellája irányította rá a közönség figyelmét, amelyből Brad Pitt főszereplésével film is készült. A történetben a főhős idős emberként születik, és az idő múlásával egyre fiatalabb lesz.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.