A bűvészeket sokáig a vásárok és búcsúk fellépőiként tartották számon, ám amikor a XIX. század közepén Jean Eugène Robert-Houdin bűvészszínházat nyitott Párizsban, a varázslás színpadi műfajjá lépett elő. A bűvészet ma sem veszített népszerűségéből, sőt, miként a győri Balogh Anna története is bizonyítja, a stand up comedyvel összekötve egészen különleges produkció születhet belőle.

Mindenkit a varázslat éltet

Balogh Anna Ravazdon nőtt fel, itt járt a helyi általános iskolába, s már ekkor felfedezte magában a vonzódást a művészetek iránt, leginkább az irodalom, a versek, az írás és a tánc érdekelték. Gimná­ziumban Győrben tanult és érettségizett, miközben a Győri Nemzeti Színház stúdiósa lett és gyakran szavalt versenyeken, rendezvényeken.

Egyetemre Budapestre jelentkezett, ahol magyar alapszakon diplomázott, mesterszakra színháztudományokra ment, ahol Illúzió a színpadon címmel a bűvészetről készítette a diplomamunkáját. Egyetemi évei alatt a magántanára, Susán Péter tanította meg a bűvészet alapjaira és segített a színpadi műsora összeállításában. Anna időközben a Katona József Színház ifjúsági programjában is szerepelt, játszott és írt, valamint a Momentán Társulatnál improvizációs színházi előadásokban lépett színpadra.

– Egy színházi évadnyitó fesztiválon találkoztam a Bűvész Egyesülettel, nagyon megtetszettek az apró mutatványok. Majd besétáltam a bűvészboltba is, ahol megismerkedtem a későbbi bűvésztanárommal és elkezdtem magánórákat venni. Mindez 12 évvel ezelőtt történt, és az élet lassan, de biztosan támogatta, hogy ezt a hivatást választhassam főállásban. Eleinte stand up comedy előadásokkal léptem fel a Dumaszínháznál a NŐStények csapatunkkal, s ott kezdtem el bűvésztrükkökkel színesíteni a műsoraimat. A közönség jól fogadta mindezt, mostanra a bűvésztrükkök jelentik az előadásaim központi elemeit, melyeket humoros és szórakoztató szövegekkel kötök össze.

Bűvésztrükkjeivel és stand up show-val járja az országot Balogh Anna. Forrás: Balogh Anna bűvész

Anna nem tagadja, unikumnak számít a szakmában, hiszen nemcsak a bűvészek, de a stand up co­medy előadók többsége is férfi. Azt mondja, ennek van előnye és hátránya is, de amennyire lehet, igyekszik az előnyöket megragadni, és nőies, elegáns varázslatokat a színpadra vinni, finom kacérsággal meg egy kis pikantériával fűszerezve.

– Mondhatnám, hogy hosszú és rögös utat jártam be 14 éves koromtól kezdve, de visszatekintve, már jól látom, miként építkezett egymásra a színház, az improvizáció, a stand up comedy és a bűvészet. Valamennyi ágazat bennem él, és úgy ötvözöm a színpadon, ahogyan a személyiségemhez a legjobban illik. A legnagyobb boldogság, hogy mindez nemcsak a közönségemet, hanem engem is felvillanyoz.

Tudta?

Már az ókorban is nagy népszerűségnek örvendett az a szórakoztató műfaj, melynek során az előadóművész látszólag lehetetlen, a fizika törvényeinek ellentmondó, vagy éppen természetfelettinek tűnő események illúzióját kelti. A bűvészetről szóló első írásos emlékeket az i. e. 1800–1600 között keletkezett egyiptomi tekercsek őrzik. Ebben olvashatunk először a Kheopsz fáraó uralkodása idején tevékenykedő varázslóról és mutatványairól – levágott fejű állatokat keltett újra életre a közönség előtt.

Miként meséli, bűvésztanára mint mentor a mai napig segítséget nyújt, ha új mutatványra készül. Az elmúlt 12 évben azonban már összeállt egy olyan repertoár, amiből kiválogatta a hozzá legközelebb álló trükköket és azokat viszi színpadra. Ez nem nagy repertoár, de legalább biztos lehet abban, hogy a nézőknek nyújtott élmény valóban szórakoztató.

Mint megannyi előadóban, Annában és kétféle nő él: a színpadi magabiztos díva és a vidéki lány.

– Az előadó-művésznő énem mindig sminkben, ragyogó ruhában és rendkívül tudatosan, határozottan lép fel. A vidéki lány pedig szeret a természetben sétálni, egyszerűen, smink nélkül, lazán, hétköznapi öltözetben. Amíg a színpadon mindig tudom, mit kell tenni és ösztönösen jól improvizálok, addig a magánéletben nekem is ugyanazok a nehézségeim, mint bármelyik ifjú hölgynek. Olyan, mintha kettős ügynök lennék, de van valami, ami összekapcsolja a két énemet: a közvetlenség.

Anna célja, hogy népszerűsítse az interaktív, élőben bemutatott bűvészelőadásokat, és kitörjön abból a sztereotípiából, hogy a bűvészet csak gyermekeknek szóló műfaj. Elsősorban céges rendezvényekre, konferenciákra és fesztiválokra értékesíti produkcióit, melyeket az aktuális megrendelésekhez igazít, továbbá olyan nyilvános, illetve privát eseményeket színesíthet velük, mint a workshopok, szakmai továbbképzések, üzleti napok, karácsonyi vacsorák, falunapok, valamint gyermekeknek szó­­ló rendezvények.

– Mindenkit a varázslat éltet – mondja mosolyogva. – Szerintem az előadóművésznél a legfontosabb a személyiség, illetve az emberek szeretete. Számomra a közönségem megnevettetése az igazi varázslat, kevés dolgot tudok elképzelni, ami ennél csodálatosabb. Személyes küldetésem minél több embert ámulatba ejteni és jókedvre deríteni, hiszen magával ragadó látni a mosolyokat, hallani a kacagásokat. Ez a legnagyobb csoda, és hálás vagyok, hogy a csodáknak élhetek.

A leghíresebb szabadulóművész

Bilincskirályként is emlegették Harry Houdinit, a magyar származású, amerikai illuzionistát, bűvészt. 1874. március 24-én született Budapesten, Weisz Erik néven. Még kisgyerekkorában a család kivándorolt az Egyesült Államokba. Az 1900-as évektől merész mutatványai révén egyre ismertebb lett. Első nagy sikere a kényszerzubbonyból szabadulás volt. 1903-ban Oroszországban, a téli zimankóban ruha nélkül, megbilincselve zárták be egy vagonba, ahonnan 28 perc elteltével menekült ki. 1904-ben Londonban mutatta be a híres szabadulást: a Birmingham Blacksmith cégnek öt év alatt sikerült legyártania a Brama-záraknak nevezett bilincseket, amelyekből szinte lehetetlen a kiszabadulás a kulcsok nélkül – egyórás küzdelem után Houdininak mégis sikerült.

Harry Houdini. Fotó: Shutterstock

 

A Bilincskirály népszerűsége egyre nőtt, bemutatói mind veszélyesebbek lettek. 1908-ban hátrabilincselt kézzel egy lezárt, vízzel teli tejtartályból, két év múlva New Yorkban az East folyóba süllyesztett ládából szabadult sikeresen, majd a produkciót később megismételte úgy, hogy fejjel lefelé, megkötözve lógatták egy óriási, vízzel teli tartályba, amelyet felülről lezártak. Houdini nem félt a rizikótól, bízott erejében, rugalmasságában, hajlékonyságában. Alaposan ismerte a zárak, csomók, lakatok működését. Fatális módon vakbélgyulladás következtében vesztette életét 1926-ban.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)

 

Hozzászólások

Friss cikkek

A királynő útja
Használható hagyomány
Megjelent a Szabad Föld legújabb száma
Liliomkirálynő a homokon
2022.08.12.
Csinos, kényelmes, öko
Bányasirató Oszlopon
Eső helyett választóvizet hoz az év
Rejtélyes halálesetek – Imre hercegtől Zrínyi Miklósig
Minőségi térkő a kert díszítéséhez
2022.08.05.
Masszírozott vályogfalak
Aranyló balfedezet, avagy Zakariás József emlékezete
2022.07.29.
Mire érdemes 2022-ben figyelni hitelfelvétel közben?
Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.