Negyedjére is lesújtott

Még ki sem józanodott Európa abbéli öröméből, hogy a ma­­gyarok Nándorfehérvárnál már megint a segítsége nélkül védték meg őt a töröktől, amikor a katonai táborban kitörő pestisben elhunyt a törökverő: Hunyadi János. Vagyonát és birtokait elsőszülött fia, Hunyadi László örökölte, aki ezáltal az ország leghatalmasabb urává lépett elő. Apjától azonban mást is örökölt: pillanat alatt szembekerült a nem éppen magyar érdekeket szolgáló stájer gróffal, Cillei Ulrikkal és Habsburg V. László királlyal.

Az elhunyt törökverő egyrészt országos főkapitány volt, másrészt ő kezelte a királyi jövedelmeket és igazgatta a királyi várakat. A Vajdafi Lászlóként is emlegetett fiú számára természetes volt, hogy megörökli édesapja birtokait és tisztségeit is. Ugyan Hunyadi János a királyi bevételeket elsősorban seregére, tehát az ország védelmére fordította, az V. László és Cillei Ulrik vezette főúri párt már ezzel sem értett egyet. Halálával pedig elérkezettnek látták az időt, hogy a nevezett fontos pozíciókat visszaszerezzék a Hunyadiaktól.

Előre kitervelt akció

Cillei Ulrik az uralkodóval kineveztette magát országos főkapitánynak, majd az országba a nándorfehérvári ostrom után(!) érkező keresztes haddal a déli végekre mentek, hogy átvegyék a meghalt főkapitány alá rendelt várakat, és átnézzék a gazdálkodásról való elszámolást. Hunyadi László először színleg behódolt nekik. Ám amikor a király megérkezett Nándorfehérvárra, hogy átvegye az erősséget, akkor Vajdafi László csak az uralkodót és kíséretét engedte be a várba, seregének kívül kellett maradnia.

Ekkor történt meg egyik nap, hogy Hunyadi László embereivel Cillei szobájába ment tárgyalni, ám a szomszéd szobába küldte jó néhány katonáját. A vita olyannyira elmérgesedett aztán, hogy a stájer gróf előrántotta kardját, mire Hunyadi emberei gyorsan meggyilkolták Cilleit, és levágták a fejét. Testét öt napig hagyták ott temetetlenül. A katonák szomszéd szobába való küldéséből arra következtethetünk, hogy a Cilleivel való leszámolás előre eltervezett akció volt.

A király lényegében fogságba került Nándorfehérváron, majd Hunyadi László Temesvárra vitte magával édesanyjához, Szilágyi Erzsébethez és öccséhez, Mátyáshoz. Itt nyomásuk hatására írásos esküt tett nekik V. László király, miszerint nem áll bosszút, és a Hunyadiak a királyi várakat is megtartották.

Hunyadi Lászlótól jó néhányan elpártoltak ezt követően. Többek között apja régi harcostársa, Újlaki Miklós is, aki segített az uralkodónak Temesvárról kiszabadulni.

Az ablakból nézte

A király nem sokkal később Budára csalta a főurakat egy törökellenes hadjárat elindításának hazugságával, aztán a Hunyadi fiakat, Lászlót és a 14 éves Mátyást elfogatta. A gyilkosság kitervelése mögött nemcsak a bosszú állt, hanem az is, hogy elhitették az uralkodóval, Hunyadi László királlyá akarja magát koronáztatni.

A kor jogi szokásait mellőzve, tanúmeghallgatások nélkül, koncepciós eljárás során gyors ítélet született: hűtlenség, árulás és felségsértés vádjával halálra ítélték Hunyadi Lászlót.

Az ítéletet valószínűleg csak szóban hozták meg, a kivégzés után több nappal született csak egy királyi oltalomlevél, ami nem is ítéletlevél, hanem az ítéletet meghozók számára biztosított védelmet.

A kivégzésre 1457. március 16-án az esti órákban került sor Budán, a Friss palota előtti Szent György téren. A monda szerint a Hunyadi fiúval dús haja miatt a hóhér három csapással sem tudott végezni, és a harmadik után fel is emelkedett. A ki­végzést a Friss palota ablakából végignéző V. László nem ismert kegyelmet, a bakó lecsapott negyedszerre, és ekkor már nem vétette el az ütést. Hunyadi László holttestét a legnagyobb csendben temették el a budai Mária Magdolna-templom Krisztus Teste-kápolnájában. A fiatalabbik Hunyadin nem hajtották végre az ítéletet, Mátyást az uralkodó fogolyként vitte magával Bécsbe, majd Prágába.

Herkules és Hunyadi

Vajdafi László kivégzése ugyanakkor nem bizonyult bölcs döntésnek a király részéről, a Hunyadi- és a Habsburg-párt között kiújult a polgárháború.

Egy év alatt azonban nagyot fordult a világ! V. László betegségben meghalt, az így szabadlábra kerülő Hunyadi Mátyást pedig a nemességgel királlyá választatta igen erélyes nagybátyja, Szilágyi Mihály. Budára való bevonulása után röviddel az ifjú király bátyja koporsóját a gyulafehérvári székesegyházba vitette, hogy édesapjuk mellett leljen örök nyugalomra, a kivégzés helyszínén pedig egy Herkules-szobrot emeltetett Lász­­ló arcvonásaival.

Művészek megihletője

Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet elsőszülött fia, Hunyadi László 1431-ben, más források szerint 1433-ban jött világra. Erdélyben nőtt fel, nevelője, a művelt Vitéz János váradi érsek a humanista eszmékkel ismertette meg, a katonai ismereteket pedig apja hadjárataiban sajátította el. Amikor az 1448-as, vereséggel végződött rigómezei ütközet után Brankovics György szerb despota elfogatta a menekülő Hunyadit, apja helyett ő ment túsznak a fejedelem udvarába. 1450 táján szabadult, 1452-ben pozsonyi ispán, 1453-ban horvát-szlavón bán lett, még ugyanebben az évben V. László király a csehek elleni felvidéki hadjárat főkapitányának nevezte ki. Hunyadi László tragikus sorsa több magyar művészt megihletett. Talán a leghíresebbek Erkel Ferenc operája, amelyet 1844-ben mutattak be. Madarász Viktor Hunyadi László a ravatalon címmel (képünkön), Benczúr Gyula Hunyadi László búcsúja címmel festett képet, Petőfi Sándor A király esküje címmel írt róla balladát.