Nem számolt kísértetekkel

Azon dolgozott éjt nappallá téve, hogy férje jobb színben tűnjön fel. Most, a férfi halálának tizedik évfordulóján árvaházat építtet, a menhely pedig Alving emlékét őrzi. A nő megnyugodhat: a ház megnyitásával örökre lezárhatja magában férje emlékét, ráadásul rég látott fia is hazalátogat Párizsból. Azzal azonban nem számolt, hogy a múltat nem lehet elhazudni, eltemetni. Az álszent társadalomban tehet úgy, mintha minden a legnagyobb rendben lenne, a halott kísértete azonban nem hagyja nyugodni. Ibsen 1881-ben bemutatott darabja, a Kísértetek jócskán megelőzte korát. Hatalmas botrányt kavart, még megjelenése után több mint húsz évvel is abszurdumnak számított a gondolat, hogy esetleg Nobel-díjra jelöljék. Pedig Helene Alving Nóra és Hedda Gabler mellett az író egyik legfontosabb nőalakja. Rámutatott, mennyire kiszolgáltatott helyzetben élnek a nők. Felkavarta az állóvizet.

Valószínűleg éppen ezért választotta Alföldi Róbert is a ritkán játszott darabot. A Centrál Színház színpadán nem történik túl sok cselekmény: minimális díszletek között öt ember beszélget, vallomást tesz, vádol, hazudik és manipulál. A főszerepben a ragyogó Básti Juli – ha ő a színpadon tartózkodik, nehezen lehet másra figyelni. Pedig partnerei is kitesznek magukért, Gáspár Tibor és Gáspár Sándor karaktereiken keresztül mutatják meg, az álszentül homokba dugott fej ugyanúgy káros, mint a gátlástalan gonoszság. A fiatalokat Ágoston Katalin és Ódor Kristóf alakítja – remekül. Nem egyszerű és nem is szívmelengető darab a Kísértetek. De nagyon fontos. 2018- ban is.