Papíron kevesebben

A valamilyen fogyatékkal élő magyarok száma 2011–2016 között 491 ezerről 408 ezerre csökkent, így míg hét évvel ezelőtt a népesség 6,2, két éve már csak 4,3 százaléka számolt be valamilyen nehezítettségről – derül ki a KSH legújabb összesítéséből.

Ország-világ(biczó)2018. 06. 15. péntek2018. 06. 15.

Kép: Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok és Pszichiátriai betegek otthona bentlakásos szociális intézmény munka kereset segítség ellátás 2013 06 12 Fotó: Kállai Márton

Papíron kevesebben
Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok és Pszichiátriai betegek otthona bentlakásos szociális intézmény munka kereset segítség ellátás 2013 06 12 Fotó: Kállai Márton

A csökkenés legvalószínűbb magyarázata, hogy ennyi idő alatt jelentősen átalakult a szociális ellátások rendszere.

Egy év alatt csaknem 70 ezerrel csökkent az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság nyilvántartásában az egészségi állapottal összefüggésben szociális juttatásban részesülők száma. Az általános csökkenés a KSH szerint magyarázható még az egészségi állapot általános javulásával, a diagnosztikai és terápiás lehetőségek fejlődésével is. A fejlettebb diagnosztika ugyanakkor az állapot tudatosításával egyes csoportokban az érintettek számának növekedését is eredményezi.

A fogyatékkal élők között a legtöbben mozgásukban korlátozottak, számuk 2011– 2016 között 16 százalékkal, vagyis több mint 30 ezer fővel csökkent. Jelentős csoportot képeznek a gyengénlátók, a nagyothallók, a mentálisan sérültek, illetve a súlyos belszervi fogyatékossággal élők, akik egyenként mintegy 34–67 ezer fős sokaságot alkotnak, s akiknek a száma 13–17 százalékkal mérséklődött. Ezzel szemben 25 százalékkal (11 ezer fővel) nőtt az értelmi sérültek és 74 százalékkal (3800 fővel) az autizmussal élők létszáma. Így az előbbieknek a száma 2016-ra meghaladta az 50 ezer, utóbbiaké a 9 ezer főt.

Nemek szerint nincs jelentős különbség a fogyatékkal élők létszámának csökkenésében, de korcsoportok szerint már jelentős az eltérés, különösen a 45–59 éves korcsoportban. Náluk 36 százalékos a csökkenés a két időpont között. Ennek oka lehet, hogy a nyugdíjkorhatár előtti, illetve a fiatalabb nyugdíjasokat érintette leginkább a rokkantsági nyugdíj megszüntetése, az ellátórendszer jogosultsági feltételeinek megváltozása. Ezek azok a korcsoportok, amelyek 2012 után rokkantsági helyett vagy öregségi nyugdíjat kaptak, vagy kikerültek a juttatásokra jogosultak köréből. Ez az egészségi állapottól függetlenül is oda vezetett, hogy kevesebben vallották magukat fogyatékkal élőnek.

Ezek is érdekelhetnek