Ezékiel próféta a zsidók babiloni fogsága idején mondta el jövendöléseit, melyek között csillagászati jelenség leírására is találunk. Könyvének – amely a Biblia része – 32. fejezetében jövendöli: „A tizenkettedik esztendőben, a tizenkettedik hónap elsején így szólt hozzám az Úr igéje… És mikor eloltalak, beborítom az eget, s csillagait besötétítem, a Napot felhőbe borítom, és a Hold nem fényeskedik fényével. Minden világító testet elsötétítek miattad az égen, és sötétséget bocsátok földedre, azt mondja az Úr Isten.”

Sötétbe borul az ég

Milyen jelenség leírása lehet ez? Első gondolatunk egy napfogyatkozás lehet, aminek viszont ellentmond, hogy minden világító (égi)test elsötétedését jövendöli a próféta. Aki már látott napfogyatkozást, emlékezhet rá, hogy a Nap elsötétülésével egy időben láthatóvá válnak a csillagok. Legvalószínűbb tehát, hogy több égi jelenség is egybemosódik a leírásban, amelynek része a napfogyatkozás.

Kérdés továbbá, hogy mikor következhetett be, mihez képest történt 12 évvel ez a bizonyos égi jelenség? Más összefüggésből tudjuk, hogy a próféta Jojákim júdai király babiloni fogságának kezdetéhez – Krisztus születése előtt 597 – viszonyítja a leírását. És valóban, a csillagászok kiszámították, hogy a fogságba hurcoláshoz 12 évre, 585. május 28-án Kis-Ázsia és Egyiptom egének egy részét napfogyatkozás sötétítette el.

Hogy honnan tudhatta Ezékiel mindezt előre? Legvalószínűbb, hogy a messze földön híres babiloni csillagászoktól. Érdekesség, hogy e napfogyatkozás időpontja alapján kiszámolták a lűd és a méd háború egyik jelentős csatájának időpontját.

A harcoló felek között a napfogyatkozás akkora riadalmat keltett, hogy szétszaladtak. S ami még jelentősebb: egyéb leírásokból viszont ehhez a csatához viszonyítva tudjuk, hogy az első ókori olimpiát Krisztus születése előtt 776-ban tartották. A másik leírt égi jelenség pedig – „a Hold nem fényeskedik fényével” – egy holdfogyatkozás leírása lehet.
 

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.