Erdők és rétek közé ékelődve várja a turistákat a festői szépségű székely faluban, Zalánpatakon található brit királyi birtok. Az elmúlt húsz évben Károly herceg (ma már király) kedvenc településévé váló háromszéki falucska embereit meglepte a világhírnév, érdemben mégsem tudják kiaknázni a benne rejlő lehetőségeket.

Székelyföldi vendéglátás az angol király birtokán

Az egykori tehénistállóból és szénatároló csűrből átépített nappaliban ropog a tűz a kandallóban. A hűvös, nyirkos decemberi időjárásból kellemes belépni az elhíresült za­lán­pataki vendégfogadóba, ahol romániai látogatásai alkalmából Károly herceg – idén ősztől Nagy-Britannia uralkodója – esténként itt szokott szűkebb környezetével vacsorázni. A hét kiadó, kétágyas szobával rendelkező királyi birtok gondnoka a háromszéki Miklósváron élő Kálnoky család. A gróf ősei évszázadokon át Erdély befolyásos arisztokrata családjai közé tartoztak.

Miközben várjuk, hogy Kálnoky Mátyás, a gróf kisebbik fia megérkezzen, Tímár Éva szakácsnővel váltunk néhány szót. Magától adódik a kérdés: milyen ételeket főz Károly hercegnek? Az erdélyi konyha fogásait jól ismerő helybéli szakácsnő nagy „titkokat” nem tud elárulni, mert a király mindig saját szakácsát és kóstolóját hozza magával, és szigorúan betartja személyre szabott étrendjét. A királyi szakács akkor is külön főz, ha közös vacsorán vesznek részt, a kíséretnek azonban ízlik az erdélyi konyha.

A királyi tulajdonában lévő birtok részlete. Fotó: Beliczay László

Tímár Éva mutatja, hogy a turistáknak (is) szóló étlapon szerepel töltött káposzta, sárgaborsóleves, töltött fasírt, paradicsomszósz, borsófőzelék, almás tészta, sült paprika, gombás szelet, zöldpaszulyleves és több más közkedvelt helyi specialitás. Az itteni főzteket Károly herceg is megkóstolja. A konyhán a szakácsnők segédkeznek a királyi séfnek. Az időközben megérkező Kálnoky Mátyás szerint a királyi család tagjai igen komolyan veszik az étkezést: nem véletlen, hogy az anyakirálynő csaknem száz évig élt.

Turisták a királyi szobában

Körbejárjuk az egyhektáros hercegi birtok házait, benézünk a szobákba. Mindenhol rend, tisztaság, fényűzés nélkül. Vendéglátónk elmagyarázza, hogy a királyi ház rendtartása szerint III. Károlynak le kell mondania eddigi birtokairól trónörökös fia, Vilmos javára. Erdélyi barátai, a Kálnoky grófok szerint a király mégsem mondott le zalánpataki birtokáról. Ez áll legközelebb a szívéhez, idén májusban is itt töltött majdnem egy hetet.

A diplomáciai szabályok szerint mindig Bukarestbe jön, ahol tiszteletét teszi a román hivatalosságoknál, majd helikopterrel érkezik az erdőktől sűrűn körülvett háromszéki falu egyik tisztására. Kálnokyék életében ez az esztendő egyik legzsúfoltabb hete. A herceget nemcsak saját testőrei, titkárai és egyéb segítői kísérik, hanem a román titkosszolgálatok emberei is ellepik a két-három székelyföldi települést – elsősorban Za­lán­patakát –, ahova Károly herceg látogat. A brit uralkodó nagyon szereti a székelyföldi falucskát, illetve a települést körülvevő mezőket és erdőket, ezért testőrei­nek, kíséretének fejtörést okoz, hogy Károly sokat kirándul és szívesen szóba elegyedik a helyiekkel. Leginkább a medveveszélytől tartanak a biztonságiak, hiszen a környék erdeiben sok a nagyvad.

Károly király általában a bukaresti vizitről helikopterrel érkezik ide, Zalánpatakra. Fotó: Beliczay László

– Nem tudom, hogy mikor látogat újra hozzánk immár királyként, de az biztos, hogy ide húzza a szíve. Édesapám rendszeresen levelezik vele, tartják a kapcsolatot. Abban reménykedünk, hogy jövőre ismét eljön – magyarázza kísérőnk, akivel a hercegi-királyi hálószobát is meglátogatjuk a kandallós épülettel szemben levő parasztházban. Ez volt a királyi birtok első lakóháza, ahol az egyik szobában Ida néni lakott, a nagyobbik szoba viszont romos állapotban volt. Amikor Károly herceg 2003-ban megvásárolta a környező telkek házaival, Ida néninek megengedte, hogy továbbra is itt lakjon. Az idős asszony pár évvel később hunyt el a szülői házában. Az épületeket 2008-ra sikerült felújítani: Károly herceg kívánsága szerint minden épület megmaradt hagyományos formájában.

Egy szuszra letelepszem a király íróasztalához, ahol itt-tartózkodása alatt titkára segítségével minden reggel intézi sürgős hivatali ügyeit. A hálószoba melletti kisebb helyiség a titkáré, a sarokban ott sorakoznak a sétapálcák. Az íróasztal körül Károly kérésére berendeztek egy kis „román polcot” az ide látogató román turisták számára. A 2020-ban kirobbant koronavírus-járványig zömmel külföldi – angol, német és francia – turisták érkeztek a vendégházakba, a következő két évben pedig a romániai turisták fedezték fel a kis székelyföldi falut.

Ma már nemcsak a Kálnoky család által üzemeltetett honlapokon és közösségi oldalakon lehet bejelentkezni a miklósvári és zalánpataki vendégházakba, hanem nagy-britanniai turistairodák is ajánlanak erdélyi utazási csomagokat. Itt felárral kibérelhető III. Károly hálószobája is: aki királyi ágyban szeretne aludni, az Zalánpatakon száz euró fölötti áron megteheti egy éjszakára félpanziós ellátással.

Eredeti berendezési tárgyak. A házak bérelhetőek. Fotó: Beliczay László

Károly herceg esete Zalánpatakkal

A 30 kilométerre fekvő Miklósvárról érkező Kálnoky Mátyás elmeséli a Károly herceggel kialakult családi barátságuk történetét. Szülei 1997-ben költöztek vissza Miklósvárra, ahol hosszú évek pereskedése árán sikerült visszaszerezni a családi birtokot, illetve több házat is megvásároltak a faluban. Ezekből épült ki híressé vált vendéglátásuk. Az elején nyugat-európai ismerőseik, barátaik látogattak el Erdélybe. Így szerzett tudomást Miklósvárról Károly herceg, aki már a Ceaușescu-rendszer idején foglalkozott Erdéllyel, amikor felszólalt a falurombolás ellen.

Arról is tudott, hogy az 1812–1841 között Erdélyben élő gróf Rhédey Klaudia édesanyjának, Erzsébet királynőnek volt az ükanyja. Kapóra jött tehát Károly herceg számára a hír, hogy egy erdélyi magyar arisztokrata család a hagyományos erdélyi paraszti világot kínálja a turistáknak. Felhívta telefonon Kálnoky grófot, hogy szívesen meglátogatná.

– Amikor eljött hozzánk Erdővidékre, édesanyám elvitte egy idős székely bácsihoz. Korábban Károly herceg ahhoz volt szokva, hogy bármerre látogatott a nagyvilágba, előre összeállított műsorokat szerveztek a tiszteletére, amit soha nem kedvelt. Ezúttal annyira élvezte az egyszerű parasztházat és a székely bácsival folytatott beszélgetést, hogy megkérte édesapámat, keressen olyan parasztházakat a környéken, amiket megvásárolhat – magyarázza első találkozásuk emlékeit a fiatalabb gróf. Hatórás szekeres és gyalogos út után ereszkedtek le egy hegyi ösvényen Zalánpatakra a mostani birtok fölé.

Egyhektáros a hercegi birtok, több ház is van rajta. Károly királyként még nem járt itt. Fotó: Beliczay László

Károly hercegnek annyira megtetszett a környezet, hogy azonnal eldöntötte, megvásárolja a házakat. Közben a 60 kilométerre fekvő Szászfehéregyházán is vásárolt házat, és alapítványt hozott létre a hagyományos erdélyi falu megmentésére, de igazából a Székelyföldön érzi otthon magát, amikor Erdélybe látogat. Azt tartják róla, hogy soha nem tér vissza azokra a helyekre, ahol már korábban járt. Kálnokyék szerint az egyetlen kivétel erdélyi vendégházai, elsősorban Zalánpatak.

Nyugat-európai vendégmunkások

A brit uralkodónak helikopteren jövőre is könnyű lesz megközelítenie Zalánpatakot, autóúton azonban nehéz. Nagybacontól, a főúttól 14 kilométerre fekszik, de Szárazajta után eltűnik az aszfalt, és sáros, kavicsos, gödrökkel teli falusi úton baktat az autó.

A találkozásokról beszél Kálnoky Mátyás gróf. Fotó: Beliczay László

Van egy rövidebb változat is az Olt-mentétől, Málnásfürdőtől át a hegyen, de az is kavicsos, sáros erdei út. Télen, nagy hóban csak terepjáróval lehet közlekedni, így aki el akar jutni a hegyen túli, 10 kilométerre fekvő községközpontba, Málnásra, az Nagybacon fele, nagy ívű körutat téve teheti meg a 44 kilométeres távot. Tavaly még erre járt az iskolabusz is: a gimnazista diákok reggel ötkor keltek, hogy bejussanak a községközpont iskolájába. Idén a polgármesteri hivatal egy össz­kerékmeghajtású terepjárót vásárolt, hogy azzal ingáztassa a néhány fiatalt. A falu iskolájában egy összevont elemi osztály működik öt-hat gyerekkel.

A főutcán éppen kifele jönnek a gyerekek az iskolából. Otthon jórészt a nagyszülők látják gondjukat, mert a szülők idénymunkásként Németországban dolgoznak. Évente kétszer is kimennek, az ott szerzett jövedelemből tartják el a családot. Ahogyan Kasléder János helyi önkormányzati képviselő is, aki most éppen itthon van, de a korábbi években ő is rendszeresen eljárt Nyugat-Európába dolgozni. A tejelő marhák tartásával foglalkozó gazda beinvitál a házába, ahol egy kávé mellett járjuk körül a falu dolgait. A papíron 100 lakosú, de a valóságban 70-80 lelket számláló közösség zömében idős, nyugdíjas emberekből áll.

A férfiak többsége az állami erdőkitermelő vállalatnál dolgozott, az asszonyok itthon rendezték a jószágot. Mára jószág is alig akad: a brassói tejfeldolgozó vállalat pár banit ad egy liter tejért. Ingázni nem lehet, ezért a fiatalok többsége elköltözött a faluból. Vendéglátónk nővére is Magyarországon él. – Nagyon lassan változik itt a világ. Nincs pénz beruházásokra, ezért nem fognak hozzá a falusi emberek a vendéglátáshoz. Sokba kerül egy házat átalakítani – magyarázza búcsúzóul a gazda.

A faluturizmusé a jövő

A falumúzeumot működtető Préda Ferenc 30 éves fiatalember közgazdasági szakot végzett, most mesterizik néprajzból. Nagyapjától örökölte a népi értékek megőrzése iránti elköteleződést, eddig három kötete jelent meg a faluról.

Préda Barna muzeológus már több könyvet írt a faluról. Fotó: Beliczay László

– Középiskolás diák voltam, amikor elkezdett ide járni Károly herceg. Az interneten rákerestem Za­lán­patakra, és a faluról semmi mást nem lehetett olvasni, csak az angol herceggel kapcsolatos híreket. Azt mondtam, ez így nincs rendjén, mert Károly herceg előtt is volt élet Zalánpatakán. Elkezdtem minden elérhető forrást felkutatni a faluról – magyarázza a kiállított tár­gyak között a helytörténész. Falumonográfiájában leírja, hogy 1692 és 1860 között Za­lán­patakon működött Erdély leghíresebb üveggyára.

A Kálnoky grófok tulajdonában levő vállalkozás beindításához német, magyar és román telepeseket hoztak. Az üvegfúvó annyira híres lett, hogy Erdély korabeli templomainak a festett üvegjei itt készültek. A gyár leégésével és felszámolásával a XIX. század második felétől az állattartás és az erdőkitermelés maradt a megélhetési lehetőség.

Préda megmutatja az angol nyelvű falumonográfiát is, amelyet Károly herceg biztatására és anyagi támogatásával adott ki. Szép emlékei vannak a herceg falubeli látogatásairól, amikor eljött a múzeumba is. Azt tartja, hogy a falubeliek nem értik, milyen természeti kincsekkel rendelkeznek, amit a turizmussal lehetne kiaknázni. Hosszú évek óta ezt szorgalmazza Károly herceg is. Ehhez azonban egy normális úthálózat kell. Préda Ferenc mostanában ehhez gyűjti az aláírásokat. Menyasszonyával a faluban akar letelepedni, mert az ingázás nem működik. Sepsiszentgyörgyről költöznének haza, és főállásban közösségszervezéssel és a falusi turizmus elindításával foglalkoznának. Meggyőződése, hogy a faluturizmussal kiegészített helyi gazdálkodásból jól meg tudna élni a falu népe.

Behozni az elődök mulasztásait

Utunk végén betérünk Málnásra, a polgármesteri hivatalba. Elmondom Szotyori Angéla Gizella polgármester asszonynak a véleményem, hogy minden erdélyi község vezetője megnyalná mind a tíz ujját, ha a világ egyik legbefolyásosabb embere vásárolna ingatlant a településén.

Szotyori Angéla Gizella, polgármester. Fotó: Beliczay László

Arra keresem a választ, hogy mennyire tudnak ezzel a lehetőséggel élni. Az RMDSZ-es elöljárót nem lepi meg a kérdés, mert mások is megkérdezték már tőle. Második polgármesteri mandátumát tölti, és nem tudja egyből behozni az előző vezetés mulasztásait. Idén sikerült egy román kormányzati program keretében akkora pénzösszeget megpályázni, amiből kockakővel építenék ki Zalánpatak utcáit, az oda vezető utak leaszfaltozására azonban egyelőre nincs pénz. Egy ezres lélekszámú kisközségről van szó, kevés pénzügyi forrás áll rendelkezésre a Székelyföldön.

A polgármester személyesen is találkozott Károly herceggel, aki jó benyomást tett rá, és rögtön fel is ajánlotta segítségét. A király alapítványán keresztül támogatja a falubelieket abban, hogy portájukat fakerítéssel kerítsék be, illetve a tetőre hagyományos cserép kerüljön. Arra is felajánlást kaptak, hogy a brit alapítvány egy vállalkozót támogatna cserépkészítő műhely létrehozására.

– Téves információk terjedtek el, hogy a király akadályozza a faluba vezető utak leaszfaltozását, ez nem igaz! Soha nem kényszerített ránk semmit. Nagyon kedvesen és előzékenyen próbál segíteni – tárja szét a két karját a polgármester. Meggyőződése, hogy a világsajtóban felkapott Zalánpatak végre idehaza is magára talál.

Hozzászólások

Friss cikkek

Piroska és a juhászok
Konténerek vízen és szárazföldön
Mivel horgássz hideg vízben? – Ellenállhatatlan hideg vízi aromák
A Szabad Föld az AGROmashEXPO vendége volt
Megjelent a Szabad Föld legújabb lapszáma
2023.01.27.
Használjuk a hideget
Ne várjon, amíg késő lesz!
Szerdától látogatható 41. AgromashExpo és AgrárgépShow
Meghallgat, társalog, inspirál és elkísér
Eltávozott az isteni Lollo
Az elfelezett alma
Protokoll síron innen és túl
Júniusig lehet pályázni
2023.01.20.
Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.