Kuruzslók, sarlatánok mindig is voltak, vannak, lesznek, mert a hiszékeny emberek szívesen fordulnak bárkihez, aki azt ígéri, hogy segít bajaikon, leveszi vállukról a terheket. A kormány törvénymódosítással vette fel a harcot velük szemben: az új büntetőjogi törvénycsomag már nemcsak az orvoslást, de az alternatív gyógymódokat és a pszichoterápiát is védi a sarlatánoktól.

Szélhámosok, vajákosok kíméljenek!

A „kuruzslóellenes törvényként” elhíresült törvénymódosító csomagot tavaly novemberben terjesztette be az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Országgyűlés december 11-én elfogadta, és február 15-én hatályba lépett, sok fejfájást okozva azoknak a képzett szakembereknek, akik úgy érzik, hogy ellehetetlenül a munkájuk, az egzisztenciájuk, és még a börtönbe jutás rémképe is ott lebeg a fejük felett.

A törvény – első olvasatra úgy tűnik – a kuruzslók helyett a jóhiszemű, jól képzett szakemberekre nézve jelent nagyobb veszélyt, míg a sarlatánok nyugodtan „árulhatják tovább a sárkány ellen a sárkányfüvet”, hiszen őket nem nevesíti a törvény, így az rájuk nem is vonatkozik.

Mi változott február 15-től? A „kuruzslóellenes törvény” nem új törvény, hanem egy módosításcsomag, amely szerint megváltozik a büntető törvénykönyv (Btk.), a szabálysértési és a felsőoktatási törvény is. A legnagyobb visszhangot kiváltó változás kétségtelenül a Btk. 187. szakaszának 1. bekezdését érinti, amely eddig így szólt:

„Aki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen az orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul fejt ki, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Az új változat azzal egészült ki, hogy kuruzslóktól védeni hivatott tevékenységek körébe az orvosi gyakorlat mellé bevette a pszichoterápiát, illetve az alternatív gyógymódokat is. Változatlan maradt azonban, hogy egy év helyett három év szabható ki arra, aki „az orvosi gyakorlatra jogosultság színlelésével” sarla­tán­kodik. Jogosultnak pedig továbbra is az számít, akinek orvosi tevékenységre jogosító oklevele van.

Változott a Btk. közokirat-hamisításról szóló része is. Két-három év börtönbüntetést kaphat az, aki hamis képesítésről állít ki papírt, azaz kamudiplomát ad, és az is, aki jogosulatlanul adományoz tudományos fokozatot, címet, azaz kamudoktorokat nevez ki.

Szabálysértést követ el az, aki szakképzettséget, tudományos fokozatot, címet vagy rövidítést, illetve ahhoz nagyon hasonlót megtévesztően használ.

A felsőoktatási törvény pedig azzal egészült ki, hogy a törvényben eddig is meghatározott szakképzettséget vagy titulust csak az használhatja, aki ilyet tényleg megszerzett, és se adományozni, se használni nem szabad olyasmit, ami ezekre a megtévesztésig hasonlít.

Nem hirdetheti magát doktorként az, aki nem az. Még a Dr. Batz lábbelik nevéből is el kell távolítani a doktort, és nem szólíttathatja magát professzornak még a legnagyobb reiki mester sem.

Kell-e félniük a képzett szakembereknek?

Szélhámosok, vajákosok kíméljenek!

Az új törvénymódosítás óta nemcsak az egzisztenciájukat, hanem az identitásukat is féltik a segítők. Fotó: Shutterstock

A törvény célja, hogy kiszűrje az álorvosokat és megakadályozza a jogtalan orvoslást.

„Szükség volt rá, ez teljesen biztos, hiszen kézrátétellel nem lehet depressziót gyógyítani és azt ígérni, hogy elég, ha valaki csukott szemmel fekszik, és ettől önmagában jobban lesz. ­Emiatt én üdvözlöm a törvényt – mondta a neve elhallgatását kérő pszichológus, hozzátéve:

– Ami a hibája a törvénynek, hogy attól, mert valaki érzelmi fogságba kerül, fél, szorong vagy elakad az életében, még nem biztos, hogy klinikai eset és pszichés zavara van.

Én a coaching szemléletű konzultációk során életvezetési problémákkal foglalkozom, sem pszichoterápiát, sem pszichológiai kezelést nem folytatok, nem is folytattam soha, mert tudom, hogy meddig terjed a kompetenciám határa, és hogy mikor kell szakemberhez irányítani a pácienst.”

Hegedűs Dóra coach – aki több mint egy évtizedes, nemzetközileg is elismert munkája során négyszáz coachot képzett – úgy tapasztalta, hogy a törvény köreikben pániktól az érzéketlen befordulásig – kinek-kinek vérmérséklete szerint – sokféle reakciót váltott ki.

„A lelki terhet az jelentette leginkább, hogy a Btk. rendelkezik a munkánkról, és a segítő tevékenységünket akár »bűncselekménynek« is minősíthetik. Sokakat identitásukban rázta meg a törvénymódosítás, az, hogy előfordulhat, egyik nap még legális a tevékenységük, másnap pedig már nem az.

A mi munkaeszközünk a bizalom és a transzparencia. Fájdalmas ez az egész, nem tudjuk félvállról venni, hiszen rengeteg pénzt, időt, energiát fektettünk a képzésbe, folyamatosan tovább­ké­pezzük magunkat, mégis egy tollvonással elveszíthetjük nemcsak az egzisztenciánkat, hanem az identitásunkat is.

Beadvánnyal fordultunk az illetékesekhez, akik nem értették a gondunkat, mert a törvény csak az egészségügy területén mozgó terapeutákra vonatkozik, a coaching pedig nem az. Úgy vélem, számunkra az lenne a megnyugtató, ha a törvényt kiegészítenék a pontos definíciókkal, egyértelműsítenék és újrafogalmaznák.”

A törvénycsomag kritikusai szerint a törvénymódosítással a legjobb esetben is csak azok ellen lehet majd fellépni, akik a pszichológusi-pszichiáteri terminológiát használva kuruzsolnak, tehát akik azt állítják magukról, hogy konkrétan pszichoterápiát végeznek.

Akik nem ilyen szavakat használnak, kerülik a törvény terminológiáját, ellenük továbbra sem lehet majd mit tenni – némileg ahhoz hasonlóan, ahogy a nem konvencionális gyógymódok esetében is a legproblémásabbak maradnak a radar alatt.

Az áltudományok elleni kiállásáról is ismert Alimento blog arra is felhívja a figyelmet, hogy a nem konvencionális gyógymódok törvénybe emelése (lásd a keretes anyagot) egyrészt sok kérdéses hatékonyságú eljárást legitimál, másrészt a többi kuruzslásgyanús módszert ugyanezzel a lendülettel kizárja a törvény hatálya alól.

A szerző, Meleg Sándor úgy fogalmaz: „Minden olyan módszer, amely a kuruzslás terepe lehet, de nem sorolható a fenti kategóriákba, kívül esik a törvény fókuszán – hiszen nem szerezhető belőle képesítés, amellyel jogosultan lenne végezhető, így a törvény által szankcionált jogosulatlan tevékenység sem valósulhat meg.

Az új szabályok értelmében így előáll egy olyan jogi környezet, amelyben például aki az előírt továbbképzés nélkül végez fitoterápiát, az kuruzslónak minősül, de aki Gra­bovoj-számokkal vagy theta healinggel házal, az nem.”

Előfordulhat az is, hogy a legálisan dolgozó, számlaképes, rendszeresen adózó manuálterapeuta vagy kineziológus, aki valami szabálytalanságot követ el, büntetés szempontjából nagyobb veszélyben van, mint az a jósnő vagy kártyavető, aki a törvényen kívül működik, és így ki tud bújni a felelősségre vonás alól.

Szélhámosok, vajákosok kíméljenek!

Az új büntetőjogi törvénycsomag már nemcsak az orvoslást, de az alternatív gyógymódokat és a pszichoterápiát is védi a sarlatánoktól. Fotó: Shutterstock

Védett eljárások – A törvény az alábbi módszereket védi, ha hiteles papírral rendelkezik az alkalmazójuk

 

Csak orvos által végezhető:

– Manuálterápiás eljárások (a gerincmanipulációs műfogások kivételével a gyógytornászi végzettség is elég ehhez).

-Hagyományos kínai orvoslás.

-Neurálterápiás módszerek.

-Minden egyéb olyan módszer, amelyből orvosi egyetemen végezhető tanfolyam (ho­meo­pátia, ájurvédikus eljárások, méregtelenítő módok, tibeti gyógyító eljárások, pszichológiai eljárások).

Orvosi végzettség nélkül, de szakképesítéssel végezhető:

-Akupresszúra.

-Alternatív mozgás- és masszázsterápiák.

-Életmód-tanácsadás és terápia.

-Reflexzóna-terápia.

Továbbképzéssel végezhető:

-Alternatív fizioterápiás módszerek.

-Bioenergiát alkalmazó módszerek.

-Fitoterápia.

-Fülakupunktúrás addiktológiai eljárások.

-Kineziológiai módszerek.

-Szemtréning-eljárások.

 

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.