Szemetes tizenkettő

TÖBB ÉVE jogvita mellett működött a Győri Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás. Végül kompromisszum született. A társulás megegyezett az önrészt befizetni nem hajlandó településekkel.

Ország-világKirály Farkas2017. 07. 25. kedd2017. 07. 25.

Kép: Átadták Magyarország elsö optikai elven müködö müanyaghulladék válogatómüvét. A 400 milliós high tech beruházással megduplázódik a budapesti FE-Group válogató kapacitása. A berendezés 95%-os pontossággal válogatja szét a különböző műanyagfajtákat, amelyekből így könnyebben lesz kiválasztható a több, mint 90%-nyi értékes másodnyersanyagot képező PET hulladék. Szelektív hulladék, PET palack 2009.03.03. fotó: Németh András Péter

Szemetes tizenkettő
Átadták Magyarország elsö optikai elven müködö müanyaghulladék válogatómüvét. A 400 milliós high tech beruházással megduplázódik a budapesti FE-Group válogató kapacitása. A berendezés 95%-os pontossággal válogatja szét a különböző műanyagfajtákat, amelyekből így könnyebben lesz kiválasztható a több, mint 90%-nyi értékes másodnyersanyagot képező PET hulladék. Szelektív hulladék, PET palack 2009.03.03. fotó: Németh András Péter

A szemétszállítás és a hulladékgazdálkodás menetében nem lehetett érezni, de a felek közötti jogvita az évek során több bíróságon is megfordult. A történet 2005-ben kezdődött, amikor 112 település aláírta a társulás alapító okiratát – az új hulladékgazdálkodási rendszer 2011-re meg is valósult.

Kezdetben tízszázalékos önrésszel tervezték megvalósítani az együttműködést, ám kiderült, hogy az uniós pályázati pénzek mellett legalább 30 százalékra lesz szükség a működéshez. Az önkormányzatok többsége a tíz százalékot befizette, a további húszat viszont nem. Tucatnyi település – Csikvánd, Felpéc, Gyarmat, Gyömöre, Győrszemere, Kisbabot, Rábacsécsény, Rábaszentandrás, Rábaszentmihály, Szerecseny, Sobor és Sokorpátka – pedig semmit nem fizetett. Az ügyből 2012-ben per lett, amiben első- és másodfokon különböző ítéletek születtek – majd tavaly a Kúria úgy döntött: a tizenketteknek nem kell fizetniük.

Évek múltán végül sikerült kompromisszumra jutni, méghozzá a következőképpen: a társulás alapításakor a részt vevő települések létrehoztak egy 10 millió forintos alapot, mintegy indulási költségnek. A kompromisszum alapján ez az összeg képezi a tizenkét település tagságának pénzügyi alapját – cserébe lemondtak a vagyonrészükről. Az említett települések, Győr városa, a Győr-Szol Zrt. és a társulás képviselői erről írtak alá megállapodást múlt szerdán.

Ezek is érdekelhetnek