Előbb-utóbb a Földközi-tengerbe csúszik a szicíliai Etna.

Tengerbe tart az Etna

De még mielőtt bárki is megijedne a közelgő katasztrófától, a csúszást felfedező vulkanológusok siettek megjegyezni: a mozgás lassú (átlagosan 14 milliméter évente), így nagyon valószínűtlen, hogy a közeljövőben bármiféle gondot okozhatna. Ugyanakkor figyelemmel kell kísérni a jelenséget, hiszen a hasonló mozgások idővel gyakran okoznak kivételes erejű kitöréseket, földcsuszamlásokat. A csúszás oka, hogy az Etna lankás, 1-3 fokos lejtésű kőzetalapzaton nyugszik, amely ráadásul puha, könnyen alakítható.

A brit Open University geológusai csaknem fél évszázada vizsgálják Európa legaktívabb vulkánját. Mára precíziós GPS-érzékelőket helyeztek ki a hegy számos pontján, amelyek a tűzhányó milliméteres változásait is képesek érzékelni. A mérésekből immár 11 évet felölelő adatsor áll rendelkezésre, amiből nyilvánvaló, hogy a hegy mozog, mégpedig kelet-délkeleti irányban, a 15 kilométernyire lévő kikötőváros, Giarre felé. Ha e sebesség állandósul, akkor egy évszázad alatt is csak alig másfél métert halad a hegy. A geológusok a laboratóriumban modellezték a jelenséget, és megbizonyosodtak a valóságossága felől. Tudomásuk szerint ez az első alkalom, hogy egy tűzhányó oldalirányú mozgását közvetlenül sikerült megfigyelni. A szakemberek mindenkit megnyugtatnak, hogy egyelőre nem szükséges semmilyen vészforgatókönyvben gondolkodni. Ugyanakkor idővel (amely lehet egy évszázad, de akár egy évezred is) a fellépő feszültségek miatt a jelenleg is aktív Etna gyomrában jelentős energiák halmozódhatnak fel, ami nagy kitöréshez vezethet.

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.