Testvérviszály után a csúcson

Bizánci császárnak készült, végül Magyarország egyik legnagyobb királya lett, több értelemben véve is. Vagyona vetekedett az angol és a francia uralkodó gazdagságával, neki köszönhette az ország a papíralapú ügyintézést, a zirci monostort, Dalmácia és a Szerémség visszafoglalását.

Ország-világMarle Tamás2021. 08. 12. csütörtök2021. 08. 12.

Kép: Mátyás templom egyház vallás Szent István szobor 2019 08 09 Fotó: Kállai Márton

Testvérviszály után a csúcson
Mátyás templom egyház vallás Szent István szobor 2019 08 09 Fotó: Kállai Márton

Árpád-házi III. Bélának kezdetben nem sok esélye volt a magyar trónra, ugyanis azt bátyja, III. István örökölte meg édesapjuktól, II. Gézától. A horvát–szlavón–dalmát területekből álló dukátus élén állt, azonban ezt a területet vele együtt megszerezte I. Mánuel bizánci császár. A dukátust elfoglalta III. Istvántól, Bélára pedig mint trónörökösre formált igényt.

Mánuel ugyanis – aki nem mellesleg anyai ágon Szent László unokája volt – nem rendelkezett fiú­utóddal, így magához vette az ifjú magyar herceget. Béla innentől kezdve az Alexiosz névre hallgatott, a császár eljegyezte lányával, és örököseként nevelte. Ezt bizonyítja az is, hogy ellátta a desz­potész címmel, ami által a birodalom második emberévé vált. Feltehetően Mánuelnek olyan tervei is voltak, amelyek szerint Béla egyesíti majd a Bizánci Birodalmat és a Magyar Királyságot.

Csakhogy az ötven fölött járó császárnak mégis született fia, és azonnal intézkedett. Felbontotta lánya és Béla jegyességét (viszont hozzáadta sógornőjét, Antiochiai Annát), a magyar hercegtől elvette a deszpotész címet, és saját fiát tette meg örökösének.

Egy évvel később elhunyt III. István, és Mánuel mindjárt segített Bélának megszerezni a magyar trónt testvérével, Gézával szemben. Lukács esztergomi érsek pontosan a görög hatástól tartva nem volt hajlandó megkoronázni Bélát, ő azonban pápai felhatalmazást szerzett, és így végül a kalocsai érsek megtette.

III. Béla. Forrás: Kozterkep.hu

A testvérviszály ugyanakkor nem ült el, a szervezkedő Gézát és az oldalára álló édesanyjukat végül Béla bebörtönöztette. Olyannyira megszilárdította hatalmát, hogy az ezt követő két évtizedben haláláig nem is kellett senkitől sem tartania.

Görög és latin koronarész

Ugyan a közvélekedés sokáig Szent Istvánnak tulajdonította a Szent Koronát, ma már tudjuk, hogy államalapító királyunk nem viselhette ezt a különösen értékes uralkodói ékszert. A drágakövekkel, igazgyöngyökkel díszített korona két részből áll. Alsó része a görög korona, amit I. Géza (1074–1077) kapott a bizánci császártól, ezen látható többek között az adományozó császár, I. Géza, valamint Jézus és több szent. A felső részt, az egymást keresztező pántokat nevezzük latin koronának. Ezek eredete bizonytalan, valószínűleg Szent István valamilyen személyes tárgyából származnak, egyes vélekedések szerint imakönyvének a pántjai lehettek. Ezen szintén Jézus látható és nyolc apostol. Mai tudásunk szerint a két részt III. Béla megbízására illesztették össze, és később csak ezzel volt érvényes a koronázás.

Birodalomépítés

Mánuel nem adta „ingyen” Bélát. Amikor Szófiában felkeresték a herceg magyar hívei, akik trónra akarták emelni, megeskette őt, hogy a bizánciak érdekei szerint fogja vezetni országát. III. Béla eleget is tett a kérésnek egészen Mánuel haláláig, egy alkalommal segédcsapatokat is küldött neki a szeldzsuk törökök ellen.

Ám amint meghalt a császár, Béla visszafoglalta Bizánctól a Szerémséget és Dalmáciát. Ekkor tért vissza a rendkívül gazdag Zára (Zadar) városa is hazánkhoz Velence fennhatósága alól, amit az olasz kereskedőváros többször is megpróbált Bélától visszafoglalni, de hiába. Déli irányban egy ideig Nisig és Szófiáig tolta ki a magyar birodalom határait, északkeleten pedig – szintén csak ideiglenesen – meghódította a Halicsi Királyságot.

Nemzetközi pozícióit tovább erősítette, hogy első felesége elhunyta után a francia király leányával, Capet Margittal kötött házasságot. Az esküvőt megelőzően a Capet-dinasztia természetesen tájékozódni kívánt III. Béla anyagi helyzetéről, és Franciaországban maradtak fenn azok a kéziratok, amelyekből értesülhetünk egykori uralkodónk jövedelmeiről.

Ezek alapján Bélának nem volt szégyenkeznivalója. Éves bevételét 23 tonna színezüstre tették, míg az angol királyé 9, a franciáé 17 tonna volt ebben a korban. Noha más tételekből álltak a nyugati királyok bevételei, az kétségtelen, hogy III. Béla Európa leghatalmasabb uralkodói közé tartozott.

Szép Heléna Magyarországon

Az ország külpolitikai pozícióinak megerősítése lehetőséget teremtett a belső békés fejlődésre is. III. Béla rendelte el például a hivatalos ügyek írásba foglalását, létrehozta ügyintézések céljából az állandó királyi kancelláriát, valamint kialakította a hiteles helyeket, olyan kolostorokat, ahol az okleveleket adták ki.

III. Béla honosította meg hazánkban a ciszterci rendet – képünkön a zirci ciszterci apátság. Fotó:Kállai Márton

Vélhetően a kancellárián dolgozott egy bizonyos P. mester, vagyis Anonymus, a Gesta Hungarorum szerzője. Anonymus és más fiatalok is tanultak az uralkodó támogatásával Párizsban, francia felesége révén pedig III. Béla meghonosította hazánkban a ciszterci rendet, és Zircen, Egresben, Pilisszentkereszten, Szentgotthárdon és Pásztón alapított számukra monostort.

Az írásbeliség bevezetése pezsgő kulturális élettel párosult, ebből az időből maradt fenn a Pray-kódex, ami legrégebbi összefüggő nyelvemlékünket, a Halotti beszéd és könyörgés szövegét tartalmazza. Érdekes, hogy Anonymushoz nem csak az ősgeszta megírása köthető, de azt is tudjuk, hogy a trójai mondakörből készített egy összeállítást, amit az is bizonyít, hogy a XIII. század elejéről ismerünk Paris, Helena vagy Achilles személyneveket Magyarországról.

Árpád-házi III. Béla Európa egyik legerősebb, virágzó államát hagyta utódaira – nem véletlenül nevezte őt „Nagy” Bélának unokája, a későbbi IV. Béla király.

Kálmán vagy Béla?

Javában dúlt a szabadságharc, amikor 1848 decemberében Székesfehérváron feltárták egy Árpád-házi király és felesége sírját. Érdy János visszaemlékezése szerint „erős férfi csontváz tűnt föl előttünk a régi századok hamvai­val behintve, melyeket a szél most lengetett először. E 6 lábnyi és 2 hüvelyknyi hosszú, még soha nem bolygatott ezüst ékszerein vörösesszürke szín volt elöntve, mely sajátszerű szín utóbb sötétebbre változott. E gyönyörű látványra zsibongó sokaság tódult a máskor csendes térre. Csoportosan ugráltak le a gödörbe, s a felügyelő nem volt többé képes valakit visszatiltani. A koros nők könnyes szemekkel imádkoztak az elporladt ereklye előtt: míg mások elmélkedve csodálták az egykor fényes életnek döbbentő holt képét, azalatt mások azt találgatták vagy kérdezték: melyik királyunké ez erős csontváz?”. Pauer János a krónikák személyleírására támaszkodva III. Bé­­lával és Antiochiai Anna királynéval azonosította a holttesteket, és másfél évszázadig nem is igen szállt állításával vitába senki. Tóth Endre régész 2006-ban azonban kifogásolta Pauer módszerét, és úgy vélte, hogy valójában egy korábbi Árpád-sarj, Könyves Kálmán holttestéről van szó. Az elmúlt évek genetikai kutatási eredményeinek köszönhetően a tudományos konszenzus – főként az antropológiai, paleopatológiai és archeogenetikai adatok alapján – változatlanul III. Bélát látja a délceg (190 cm magas!) királyi maradványokban. A királyi pár jelenlegi nyughelye a Mátyás-templomban. Fotó: Kállai Márton Emellett valószínűsíthetően sikerült beazonosítani II. (Vak) Béla csontvázát is a Mátyás-templom altemplomi szarkofágjában eltemetett maradványok között.

 

Ezek is érdekelhetnek