Új madárfajok hazánkban

A kép Afrikát idézi Szeged mellett: a természetfilmekből ismert pásztorgém lépeget a Fehértó mentén. A láttán az az érzése támad az embernek, hogy a nádasból egy pillanat múlva kafferbivaly vagy netán elefánt, víziló csörtet elő.

A pásztorgém nagyon hasonlít az itthon őshonosnak számító kiskócsaghoz. A laikusok csak akkor látnak különbséget, ha éppen nászruhát ölt az afrikai madár: a fején és „vállán” vöröses, sárgás tollak találhatók ez idő tájt. Afrikában a nagy testű kérődzők között járkálva, főként az általuk a fűből felriasztott rovarokat fogyasztja, netán a hátukra állva az állatok bőréből csípkedi ki a kullancsokat, nyüveket és más élősdieket.

Magyarországi megjelenése nem példa nélküli, ugyanis Dél-Európában eddig sem számított ritka vendégnek. Zala megyében tavaly kilenc példányt figyeltek meg. Viszont csak egyszer – 2011-ben a Hortobágyon – költött nálunk. – A kollégámmal figyelni kezdtük a madarakat, és hamarosan beigazolódott a sejtésünk, hogy nem csak az idejüket töltik itt, hanem költenek is. A nádrengetegben nem volt egyszerű beazonosítani a fészküket, de azután már rendszeresen filmeztük és fotóztuk őket. Három fióka repült ki a fészekből augusztusban – számolt be a történtekről Bakacsi Gábor, a Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi őrkerületvezetője.

Egy másik madár – az Eurázsiában széles körben elterjedt, itthon eddig csak nyolc alakommal látott – vörhenyes fecske fészkelését viszont csak az idén figyelték meg először. Balatonfüreden egy szálloda mélygarázsában fedezték fel a fészket, s a közelben már tavalyi, csöves bejáratú sárfészekre is leltek a tüzetesebb vizsgálat során. Tehát már tavaly is költhetett ott egy pár vörhenyes fecskepár, de csak az idén látták őket először. A fiókák első megfigyelése július 5-ről származik, ekkor négy repülő madarat – három fiatalt és egy felnőtt példányt – láttak a madarászok. Kérdés, hogy 2018-ban visszatérnek-e fészkelni, költeni? Tavasszal kiderül.