Adatok garmadája igazolja, hogy a bolygónkat érintő felmelegedés és éghajlatváltozás lépésekre kényszeríti lakóit. Ez a Föld történetében mindig is így volt, de most velünk történik meg mindez, nekünk kell számolnunk a következményeivel.

Változatlanul változik, és egyre brutálisabb

Valami van a levegővel, és nem csupán a levegőben. Ez már azoknak is feltűnik, akik csupán riogatásnak tartják a globális felmelegedésről szóló híreket. Ha hőség van, egyre nagyobb a forróság mértéke; ha eső hull, egyszerre több csapadék zúdul az égből.

A hőség miatt olvadnak a sarki jégtakarók, a sok eső kilúgozza, elmossa a termőtalajt, az emberi szervezet pedig eltérően reagál az éghajlati változásokra; népek, népcsoportok indulnak meg olyan területek felé, ahol jobb életet remélnek. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC, Intergovernmental Panel on Climate Change) hivatalos jelentésében már 2013-ban megállapította: „Legalább 95 százalékban valószínű, hogy az emberi tevékenység a klímaváltozás fő oka az 1950-es évek óta.”

éghajlat, időjárás, klímaváltozás,

Ha hőség van, egyre nagyobb a forróság mértéke…

A testület 2018-as közleménye pedig már azt is kimondja, „az emberiségnek alig tíz éve maradt, hogy csökkentse a légkörben a szén-dioxid mennyiségét.”

A földfelszín legalább egynegyede jelentősen szárazabb lesz, ha nem sikerül a globális felmelegedés mértékét 2 Celsius-fokon belül tartani – erre pedig már a Union of Concerned Scientist (Nyugtalan Tudósok Szervezete) nemzetközi kutatócsoport figyelmeztet a Nature című szaklapban idén tavasszal közzétett tanulmányában, amely a földfelszín elmúlt 40 évben emelkedő hőmérsékleti értékeit vizsgálta műholdas mérésekkel.

Ebből kiderül, hogy ha az átlagos hőmérséklet-emelkedést sikerülne 1,5 Celsius-foknál tartani, akkor Dél-Európa, Dél-Afrika, Közép-Amerika, az ausztrál partvidék és Délkelet-Ázsia térségei – ahol jelenleg a világ lakosságának egyötöde él – elkerülnék a jelentős kiszáradást. Benjamin Santer, a kutatócsoport tagja, a kaliforniai Lawrence Livermore Laboratórium munkatársa kijelentette:

„Tévedés a kételkedők érve, hogy a tudósok még nem ismerik a klímaváltozás okait. Ismerjük! Elsősorban a fosszilis üzemanyagok égetése okozza az egyre több áradást, szárazságot, hőhullámot, a tengerszint emelkedését.”

klímaváltozás, éghajlat, időjárás,

Grönlandon olvad a jég

HA JÖN A TENGER…

Az amerikai Notre-Dame Egyetem kutatói két évvel ezelőtt elkészítették a globális alkalmazkodási indexet, amely azt mutatja, hogy melyik országban milyen eséllyel élhető túl a változás. A listát Norvégia és Új-Zéland vezeti, Magyarország a 36. helyen található. Legnagyobb veszélyben az afrikai országok vannak: Niger, Szudán, Csád, Szomália.

Hazánk nincs közvetlen veszélyben: a Szeged melletti Gyálarét, az ország legmélyebb pontja 75,8 méterrel fekszik a tengerszint felett. A vizsgálat eredményeit az Eco Experts brit szakmai portál (blog.theecoexperts.co.uk) ábrázolta: minél zöldebb egy ország, annál nagyobb a védettsége.

Melegedés, olvadás

Ha valahol, hát Alaszkában a hideg az úr, de idén áprilisban – Rick Thoman klímaszakértő, a fairbanksi Alaszkai Klímakutató Központ munkatársa közlése nyomán – az MTI hírül adta: az állam sarkvidékén a szokásos –21 Celsius-fok helyett csupán –1 fokot mértek. Grönlandon 2019. június 13-án egyetlen nap alatt kétmilliárd tonna jég olvadt el – nyilatkozta az IFLScience brit portálnak Steffen Olsen, a Dán Meteorológiai Szolgálat szakértője.

Kollégája, Ruth Mottram hozzátette: „A helyiek sutba dobhatják a hagyományos életmódjukat – halászat, prémvadászat –, mert ha mindent úgy teszünk, mint eddig, még több jég olvad el.” A Zürichi Műszaki Egyetem szakemberei az intézet lapjában már tavaly év végén kiadták a figyelmeztetést: a jövőben az alpesi ország területén kevesebb hó esik és hevesebb esőzések várhatók.

Az Amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (US EPA) hivatalos adatai szerint 1900–2000 között 10-20 cm-rel emelkedett az átlagos tengerszint. Stefan Rahmstorf, a Potsdami Éghajlati Hatáskutató Intézet munkatársa az intézet honlapján számos tanulmányt tett közzé, amelyekben a változásokat elemzi.

A kutató arról is ír, hogy „az utolsó jégkorszakban – tíz-húszezer évvel ezelőtt – a tengerszint 120 méterrel volt a jelenleginél alacsonyabban, 2090-ig pedig 50–140 cm-rel lesz magasabb”. Egyméteres emelkedés – az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testület becslése alapján – ötmillió négyzetkilométert árasztana el a világ alacsonyan fekvő területeiből, elpusztítva az összes termőföld harmadát, és ötvenmillió környezeti menekültet hagyva maga után.

klímaválság, időjárás,

Washington államban folyó az út

TÁRSKIHALÁS
Corey Bradshaw, az ausztrál Flinders Egyetem professzora és Giovanni Strona, az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának olasz munkatársa szerint súlyos veszély a „társkihalás” (növény- és állatfajok eltűnése), amikor egy faj azért hal ki, mert eltűnik a másik, amelytől a fennmaradása függ. Így, ha kihalnak a méhek, megsemmisülnek a beporzandó növények; kihal az egy bizonyos antilopfajtára vadászó gepárd, ha a zsákmánya eltűnik; kihal a koala, ha elvész a számára táplálékot adó eukaliptuszfaj.

Az évszakok furcsa változása a rügyfakadásra, a vándorlási szokásokra is kihat, ami egyes fajokra nézve tragikus lehet. Ahogy a túlélni vágyó állatok mind északabbra költöznek, úgy lesz egyre túlzsúfoltabb a lakható égövek élővilága. A melegebb időben elszaporodó erdei élősködők kipusztítják a fákat, melyeket a hőség és a szárazság sem kímél.

klímaváltozás, időjárás,

Az éghajlatváltozást túlélni Afrikában lesz a legnehezebb.

Jonathan Bamber, a Bristoli Egyetem kutatója az Amerikai Tudományos Akadémia lapjában (pnas.org) megjelent tanulmányában pedig úgy fogalmaz: „2100-ra a jégtáblák olvadása valószínűleg 7–178 centiméterrel járul hozzá a vízszint emelkedéséhez. Hollandia, Kelet-Anglia, Indonézia egyes vidékei, a floridai Everglades, Dél-Louisiana nagy része és Latin-Amerika északkeleti partjai veszélyeztetett területek.

Óceánia szigetvilágában már néhány deciméteres tengerszint-emelkedés esetén is súlyos károk várhatók. London, New York, Sanghaj és más világvárosok is bajba kerülnének.”

A problémát a világon mindenhol érzékelik. Mika János éghajlatkutató, az Eszterházy Károly Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára idén áprilisban a 24.hu portálnak azt nyilatkozta: „Grönland jegének vagy például a nyugat-antarktiszi jégtakaró aljának elolvadását és az Egyenlítő felé besodródását mindenképpen el kellene kerülnünk. Ez a folyamat önmagában méterekkel emelné meg a világ tengereinek szintjét.”

A nagyvárosok lehetséges jövőjét a svájci Crowther Lab tudományos portál elemzi. Eszerint London lesz az új Barcelona, Stockholm eléri Budapest hőmérsékleti viszonyait, a magyar főváros pedig három évtizeden belül az északmacedón Szkopjére jellemző 40 fokos hőhullámokkal küzdhet. A jelenleg a Föld hűvösebb zónáiban fekvő városoknak három évtized múlva olyan lesz a klímája, mintha 1000 kilométerrel közelebb kerültek volna az Egyenlítőhöz.

EGÉSZSÉGI KOCKÁZATOK
Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) június elején készült jelentésére támaszkodva az MTA összegezte a klímaváltozás egészségügyi kockázatait: hőhullámok, az elhúzódó fagyok és a légszennyezés miatti halálozás, a parlagfű agresszív terjedése, a hőség idején a minőségi alvás lehetetlensége. Európában új betegséghordozók jelennek meg, így az ázsiai tigrisszúnyog is, amely számos vírus (az agyvelőgyulladás, a Chi kungunya-, a dengue-, a nyugat-nílusi és a sárgaláz) hordozója. A gyakoribb villámárvizek, áradások fokozzák az élelmiszer- és ivóvízfertőzés rizikóját.

időjárás, éghajlatváltozás, klíma,

Egy igaz velencei városlakó minden helyzetben, még a reménytelennek tűnőben is megpróbál polgárként élni.

Twitter-háború

Egy tavalyi felmérés (nature.com) szerint az amerikaiak 62 százaléka hiszi, hogy a globális felmelegedést az ember okozza – 2013-ban ez az arány még csak 47 százalék volt. Donald Trump amerikai elnök viszont kiléptette országát a 197 állam által aláírt párizsi klímaegyezményből, amely véget akar vetni a fosszilis üzemanyagok korszakának, és tisztább forrásokból – többek között a szél és a napfény erejéből – állítaná elő az energiát.

Trump döntésére az elnök kedvenc kommunikációs terepén, a Twitter közösségi portálon reagált több világcég első embere. Elon Musk, a SpaceX és a Tesla vezetője közölte: ha Trump kilépett az egyezményből, akkor ő lelép Trumptól. A General Electric elnök-vezérigazgatói posztját betöltő Jeffrey Immelt kijelentette: a piaci szereplőknek kell kezükbe venniük az irányítást.

A Twitter-társalapító Jack Dorsey szerint Trump lépése hihetetlen rövidlátásról tesz tanúbizonyságot. Stephen Colbert amerikai humorista bejegyzése pedig ironikusan foglalja össze az elnöki gondolkodás „filozófiáját”. „Jó hír, hogy a világon megszűnt az éhezés, mert most ettem. A globális felmelegedés pedig nem létezik, mert éppen fázom.”

Vigyázat, ez már a bőrünkre megy

A globális felmelegedés, a klímaváltozás olvastán-hallatán sokan fölösleges riogatásnak veszik a jelzéseket. Dr. Bozó László akadémikus, egyetemi tanár, az Országos Meteorológiai Szolgálat vezető főtanácsosa szerint a hosszabb időszakok összefüggéseinek vizsgálata szembesít bennünket a valósággal.

időjárás, klímaváltozás,

Dr. Bozó László, akadémikus. Fotó: MTA, Szigeti Tamás

– Mintha csupán két évszak – a nyár és a tél – követné egymást, a változást előkészítő tavasz és ősz szinte eltűnt. Ez mennyiben függ össze a sokat emlegetett éghajlatváltozással?

– Az időjárás a légkör rövidebb időtartamú, míg az éghajlat egy adott terület – akár a Föld egésze – átlagos, illetve hosszú ideig tartó változását mutatja. Az idestova százötven éve rendszeresen feljegyzett hazai és nemzetközi meteorológiai megfigyelésekből látható, hogy bolygónk átlaghőmérséklete az elmúlt száz év alatt 1 Cel sius-fokkal növekedett, Közép-Európában 1,1 Celsius-fokkal.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat adataiból kitűnik, hogy miközben az évi középhőmérséklet folyamatos emelkedést mutat, a most májusi hőmérsékleti értékek 2,5 Celsius-fokkal maradtak el az 1981–2010 közötti átlagtól. Az 1970-es években egy-egy nyári szezonban a hőségnapok száma még nem érte el a tízet, a 2000-es esztendőkben már 35-40-et is számláltak.

Extra forró nappalokat-éjjeleket élünk meg, kontinens-szerte melegrekordok dőlnek meg. A XX. század elejétől nézve Magyarország területén az éves csapadék mennyisége nem változott ugyan számottevően, eloszlása azonban egyre szélsőségesebbé vált: az idei évben eleinte súlyos aszállyal, majd pusztító vízbőséggel küszködtünk.

– Az adatok összerendezéséből következtethetünk bolygónk éghajlatának alakulására?

– A földtörténet során az éghajlat már számos alkalommal megváltozott. Természetes okai között a Napnak a Földet elérő energiájának mennyisége, a vulkán-kitörésekkor a légkörbe jutó anyagoknak a napsugarak szóródását befolyásoló megjelenése, a földfelszínről a fizikai és meteorológiai folyamatok során kisebb mennyiségben távozó hő, azaz az üvegházhatás említhető elsősorban.

Ugyanakkor, egy-másfél évszázada az emberi tevékenységek környezetre gyakorolt hatása felfokozódott. Például az erdők kivágása azért is aggasztó, mert a szén-dioxidot elnyelő fákból bumerángszerűen épp ezt a gázt kibocsátó tüzelőanyag lesz.

– S mi történik glóbuszunk egyelőre hidegebb vidékein?

– A sarkvidéki területek a trópusi-szubtrópusiakhoz képest gyorsabban melegszenek. A jégsapkák, a gleccserek, az örökfagy és a tengeri jég olvadása – Szibéria és Kanada északi területei elmocsarasodnak, a Jeges-tenger nyáron 2-3 hónapra is hajózhatóvá válik –, a tengerszint emelkedése következtében szigetek, partszakaszok, városok kerülnek veszélybe, a természetes édesvíztározókban felhalmozott víz mennyisége csökken.

A rovarkártevők egyre nagyobb eséllyel élik túl az enyhe teleket, a tücsöké helyett hallgathatjuk a kabóca énekét. Az eddig befagyott vírusok életre kelhetnek, sok bajt zúdítva bolygónk lakosságára. Érthető hát, hogy világszerte miért kell a lehető legtöbbet megtennünk e folyamatok ellensúlyozására.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.