Divattá vált régi magyar részvényeket gyűjteni. A díszes grafikájú értékjegyek méltán emlékeztetnek a magyar tengerhajózás, a balatoni gőzhajózás, a vasútközlekedés, az autó-, vas-, szesz- és malomipar, valamint a filmvilág és a sajtóberkek dicső korszakaira.

Vasúttal és pezsgőgyárral

Elegáns budapesti szállodában vagyunk. Spanyol turisták húzzák maguk után kerekeken guruló bőröndjeiket, mosolyogva intézi szobafoglalásukat a recepciós. Itt találkozom Kádi Balázs műszaki informatikussal, akitől a világhálón bolyongva egy kisvárdai mozgó, azaz mozi 1914-ben kibocsátott részvényét vásároltam meg.

Ez az első részvényem. Azért vettem meg, mert korábban foglalkoztam azzal, hogy az ország keleti részéről, Mátészalkáról származott Tony Curtis amerikai filmszínész, arrafelé, Ricsén született Zukor Adolf, Hollywood alapítója, Tolcsván pedig Fried Vilmos, aki William Fox néven 1915-ben alapította meg az USA-ban ma is működő Fox filmvállalatot.

Bár 1914-re már Zukor és Fox is befut az USA-ban, az 1914-es kisvárdai részvény megszerzése azt bizonyította számomra, hogy van, aki idehaza is látott fantáziát a mozi világában.

részvény, gyűjtemény, értékpapír, régiség,

Kádi Balázs, és az ő értékes részvénypapírjai. Fotó: Kállai Márton

– Viszonylag ritkák a mozis részvények, s ebből is csupán százhatvanat bocsátottak ki – nyugtat meg Kádi Balázs, amikor leszurkolom neki a nyolcezer forintot, majd rövid ismertetésbe kezd. Tudomása szerint 1838-ban bocsájtották ki az első magyar részvényt a Pesti Magyar Színház részére, majd 1867 után, az Osztrák–Magyar Monarchia keretei között a nagy gazdasági fellendülés évtizedeiben már ezrével alakultak különféle részvénytársaságok.

Bármilyen hihetetlen, ez a szálloda halljában megismert fiatalember, aki informatikusként igen jól jövedelmező szakmával rendelkezik, felhagyott azzal, s a numizmatikai termékek, elsősorban régi magyar részvények kereskedelméből él. Mostanság a tengerentúlról is vásárol magyar részvényt kivándorlóktól, külföldi gyűjtőktől, esetleg hagyatékokból.

– Ma már volt egy gyorséttermi találkozóm, ahol a vevőnek átadtam egy tűzoltósági részvényt. Jellemző gyűjtői tematika. Van, aki vas-fémipari, gépgyártási, mezőgazdasági, vasúti részvényeket gyűjt. Száz ilyen ember érdeklődési köre van a fejemben, szememmel helyettük is látok, szóbeli megbízásuk alapján nekik is vásárolok.

Előfordul, hogy nem gyűjtők keresik, hanem brókercégek, ügyvédi irodák, vállalatok, gazdasági társaságok, amelyek díszes részvényt szeretnének elhelyezni az irodáik, tárgyalóik falán. Húsz-harminc részvényt kérnek paszpartuval, keretezve, de olyan is előfordult már vele, hogy valakinek 3-4 zöld színű részvényre volt szüksége, mert az ment a nappaliban a kanapéhoz meg a tapétához.

részvénypapír, gyűjtemény,régiség,

Ritka kincsek ezek egy gyűjtő számára. Fotó: Kállai Márton

– Vannak keresett ritkaságok?

– A „Balaton-tavi Gőzhajózás” részvényét mindenki meg fogja csodálni a falon, a magyar fegyver- és lőszergyár részvénye például azért érdekes, mert a cég 1889-ben alakult, de annyira rossz minőségű fegyvereket gyártott, hogy 1890-ben becsődölt. Az 1889-es részvény tehát még akkor is kuriózum, ha a gyár 1891-ben újraindult, s később belőle alakult a FÉG (Fegyver- és Gázkészülékgyár) vállalat.

Aranybánya, hordógyár, sertéstelep, pezsgőgyár, építő részvénytársaság – ismerteti néhány részvény kibocsátóját. Nem csak a tevékenység számít, a kibocsátás éve és a grafikai megjelenés mellett a példányszám is fontos. Más egy ötszázezer, mint egy háromezer darabos kibocsátás mostani piaci értéke.

A Magyar Nemzeti Múzeum egy 2600 darab részvényből álló gyűjteménnyel rendelkezik, amely főként a XIX. században, valamint a XX. század első felében Magyarországon kiadott részvényeket tartalmaz. Trianon megváltoztatta a pezsgő vállalkozásfejlesztési időszakot, a II. világháború előtt a zsidótörvények és a német megszállás sem kedvezett a részvénytársaság-alapításnak.

A II. világháborút követően az orosz megszállás, a kommunista éra és az államosítás végleg lezárta ezt a szakaszt, a részvények 1948-at követően eltűntek, be kellett szolgáltatni őket. Az 1980-as évek második felében, a szocialista rendszer utolsó éveiben ugyan hazánkban újra megjelent a részvénytársasági forma, azonban a 2000-es évek elején megszűnt a részvények papír alakban való kibocsátásának kötelezettsége, s ennek az időszaknak a fennmaradt papírjai iránt nincs gyűjtői kereslet.

részvény, régiség, gyűjtemény,

Érdemes figyelni a szépen kalligrafált aláírásokat is… Fotó: Kállai Márton

A magyar családok 1948-at követően érzelmi okokból nem szolgáltattak be részvényeket. Ez a dac a most a piacon fellelhető részvények gazdag választékának az eredete.

Bedő József egy olyan budapesti árverezőház tulajdonosa, amely nyár elején tartotta a 46. Értékjegy, értékpapír, szükségpénz levelezési árverését. Kínálatukban bankok, cementgyárak, gőzmalmok, gazda-takarék pénztárak, gyógyszállók, vasutak, sajtóvállalatok, iparművek részvényei, országoké, mint a „Magyar Korona Országai” járadékkölcsönök és „Magyar Királyság” járadékkölcsönök is megjelentek.

Bedő József gyermekkora óta foglalkozik papírrégiséggel, „mint mindenki”, hiszen a bélyeg mellett akkoriban a lányok papírszalvétát, a fiúk pedig gyufacímkét gyűjtöttek. Az igazi nagy szenvedély gimnázium után kezdődött. Profi vízilabdázóként sokszor kijutott külföldre, ám nem kazettás magnót, hanem pénz- és bélyeg-világkatalógusokat vásárolt.

A felesége bihardiószegi, így gyakran jártak Nagyváradra, a bolhapiacra. Elkezdett mindent szeretni, ami papír: bank- és értékjegyeket, részvényeket és kötvényeket. Villamosmérnökként kezdte, de nyomdaipari mérnökként végzett, és egy nyomdát irányított. Budapesten, a Margit körúton már 1979-ben egy húsz négyzetméteres régiségkereskedést nyitott.

Kiírt szlogenje az volt: „Ami önnek lom, a gyűjtőnek álom!” 1989-ben szervezte az első értékpapír-árverést, vallja azt is, hogy bizonyos témájú – mint például közlekedés – magyar részvények nemzetközi szinten is érdekesek. Bedő József a Magyar Numizmatikai Társulatnál az értékpapír munkacsoport vezetője.

gyűjtemény, régiség, értékpapír,

Bedő József gyűjteményéből… Fotó: Kállai Márton

Dunaújvárosban a Magyar Papírmúzeumban tizenegy teremben vannak régiségei kiállítva, ahol tárlatvezetést tart, és úgynevezett papírakadémiai előadásokat muzeológusoknak, gyűjtemény-kezelőknek. Elhangzik egy bűvös mondata is: „Megmondom, hogy mi az, ami most még lom, de hamarosan gyűjteni fogják.”

Bélyeg formájú értékjegyek, adománybélyegek, biztosítási bélyegek, takaréklapon gyűjtött iskolai takarékbélyegek világáról beszél, az utóbbiaknak, mivel azokat beváltották, így nem nagyon maradtak meg, óriási felfutása van. Májusban már szalonja volt a bélyeg formájú értékjegyeknek a németországi Essenben – teszi hozzá.

A papírpénz iránti kereslet az elmúlt húsz évben nagyon felfutott – állapítja meg, s ennek részeként az egymilliárd b-pengősről, a földkerekség legnagyobb címletű bankjegyéről beszél, amely ívekben maradt meg, s a nyolcvanas években százötvenért árulták, „mert a kutyának sem kellett”, most pedig az árveréseiken negyvenezer forintról indul az inflációs záróértékű bankjegy ára. (Azóta a Vaterán eladtak egyet 115 ezer forintért!)

Bedő József szerint külföldön népszerűek a plakátok.

– Az amerikaiak elkezdték a Csillagok háborúja plakátokat gyűjteni, s mivel már telítődtek a sajátjaikkal, ezt a témát elkezdték Európából is megvenni. És a filmvilág minden plakátja fontos lehet, a Casablancától a Bud Spencer- és Terence Hill-filmekéig, így idehaza a Bujtor-filmek plakátjai is nagyon kelendők.

Egy grafikus (Máté András) Malév-plakát ára százezer forint is lehet – teszi hozzá. Aztán megkérdi, hogy mit gondolok, mennyiért ment el a legdrágább magyar plakát. Persze fogalmam sincsen.

– A régi világban a cigarettapapír világtermék volt. A Modiano cigarettagyár csinált sok plakátot, a forgalmazó országok pedig saját verziókat. Londonban egy magyar Modiano cigarettapapír-plakát, amelynek grafikusa Berény Róbert, 17 millió forintnak megfelelő fontért kelt el.

A részvényekről szólva.

– Mikor volt ritka a magyar részvény? A kiegyezés előtt. Rendesen el voltunk nyomva, így az 1867 előtti részvény nagyon nagy ritkaság. A Balatoni Gőzhajózási Rt. 1846-os részvénye már a kilencvenes években eljutott az egymillió forintos eladási árig. 1996-ban a Magyar Kereskedelmi Bank Bécsben félmillió forintért vette meg a Vukovár–Fiume vasútfejlesztés részvényét.

régiség, részvény, gyűjtemény,

Bedő József papírrégiség-gyűjtő. Fotó: Kállai Márton

Most ment el egy Vukovár– Fiume valahol 3,5 ezer euróért, azaz egymillió forintért. Azzal vigasztal, hogy a mozis részvényem, amiből 160-at csináltak, ötven gyűjtőnek sok, de ha 220 gyűjtő lesz, már ritkaságnak számít majd.

Jelentem, a második részvényem a MAHART jogelődjének számító Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság részvénye 1895-ből. Gyönyörű grafikáján világítótorony és számtalan tengerjáró hajó. Lehetett neki nem ellenállni? De megvettem a harmadik részvényemet is, amely 1932-ből a Reggeli Újság Lapkiadó Vállalat Részvénytársaságé.

A Budapesten bejegyzett társaság Trianon veszteségét, a magyarnak maradást úgy próbálta enyhíteni és segíteni, hogy a Vajdaságban adott ki magyar nyelvű napilapot. Most, nyolcvanhét évvel később is köszönet érte. Persze ezek érzelmi döntések és vételek, egy szakértő fényévekkel előttem jár.

Egy mérnök a századforduló idején gyakorta omnibuszozott, s a jegyeit egy könyvben gyűjtötte. Bedő József a könyvet egy árverésen megvette. A több mint ezer századfordulós omnibusz-, helyi érdekű vasúti és villamosjegyet, mivel azokat enyves ragasztóval ragasztották be, három hónapig áztatta, és most néhányat közülük egyenként elárverezett…

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.