Visszatérő kecskerákok

Újra megfigyelték a déli parton a régi Balaton valaha legjellegzetesebb gerinctelen állatát, a kecskerákot. Dr. Kiszely Pál biológus szerint az angolnák visszaszorulásával jó esély van arra, hogy újra elszaporodjanak.

Ország-világFónai Imre2017. 09. 08. péntek2017. 09. 08.

Kép: 24x36 slide scanned, Image: 92805408, License: Rights-managed, Restrictions: , Model Release: no, Credit line: Profimedia, Alamy, Fotó: Profimedia

Turkish crayfish - Narrow-clawed crayfish - Galician crayfish - Danube crayfish (Astacus leptodactylus) underwater
24x36 slide scanned, Image: 92805408, License: Rights-managed, Restrictions: , Model Release: no, Credit line: Profimedia, Alamy
Fotó: Profimedia


Ez a vízminőség szempontjából fontos, hiszen a mindenevő tízlábúak tisztítják a vizet azáltal, hogy elfogyasztják a lehulló leveleket, elpusztult növényeket és állati maradványokat.

A hasznos kis állatok az emberre teljes mértékig ártalmatlanok, így nem kell megijedni, ha valaki találkozik eggyel. Elpusztításuk szigorúan tilos, ugyanis Magyarországon minden rák védett. A Balatonban előforduló kecskerákoknak és rokonaiknak, a folyami rákoknak 50 ezer forint az eszmei értékük.

A világháborúk előtt még jelentős volt a rákászat. Az ötvenes években is lépten-nyomon kikandikáltak a parti kövek réseiből, és vívták lovagi tornáikat egymással a homokos fenéken. A halászok pedig nem győzték kiszedegetni a hálóik lyukaiból, és visszadobálni a sok rákot a vízbe. Fontos ökológiai szerepet töltöttek be a tóban, gyorsan eltakarították a haltetemeket. Aztán a hatvanas évektől a Balatonba engedett angolnáknak köszönhetően a rákok csaknem eltűntek a vízből. A tó befolyóiban maradtak még rákok az angolna elszaporítása után is. Dr. Kiszely Pál és diákjai igyekeztek visszatelepíteni őket a tóba. A cél az önfenntartó balatoni populáció elérése.
 

Ezek is érdekelhetnek