Uniós jogszabályokat bifláznak a gazdák

Akár életbe lép az agrártámogatásokról, azaz az SPS-ről szóló törvény 2009 elején, akár nem, a gazdálkodóknak már január 1-jétől számos új uniós előírásnak kell megfelelnie. Összesen 19 ilyen agrárszakmai, környezet- és természetvédelmi, állatjelölési, állatjóléti és élelmiszer-biztonsági szabályrendszert dolgoztak ki, s minden uniós tagállamban egységesen alkalmazzák, s ellenőrzik azokat. Ezt nevezik a szakemberek összefoglaló néven kölcsönös megfelelésnek, vagy megfeleltetésnek, angolul cross-compliance-nek. Az élhető környezetért, a fenntartható mezőgazdaságért tevékenykednek a gazdálkodók s mondhatnánk azt is, hogy ennek fejében vesznek fel támogatásokat gazdálkodásuk megsegítésére.

A Magyar Agrárkamara szakemberei hetek óta tartanak fórumokat, a köztestület 202 fős tanácsadói hálózata gazdálkodói csoportok számára előadásokon ismertetik a 2009-től alkalmazandó 9 előírás betartására vonatkozó követelményeket. Emellett írásos összefoglalók is rendelkezésre állnak, s a hatóságoknak kötelessége minden agrártermelő részére elérhetővé tenni a követelmények jegyzékét.

A kölcsönös megfelelési rendszer nem tartalmaz a gazdálkodók számára új követelményeket, mivel az előírások már korábban is érvényben voltak. Ezért a termelőknek nem lesz többlet feladata ezekkel, bár ezek naprakész dokumentálása több időt és energiát igényel. Az viszont újdonság, hogy a hatóságok – Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal - e feladatok ellenőrzését az eddigieknél jóval szigorúbban veszik, s a szabálytalankodók szankciókra is számíthatnak.

Melyek tehát a januártól 2013-ig fokozatosan életbe lépő előírások?
Ezeket négy nagy csoportba lehet sorolni. Három irányelv kapcsolódik a természetvédelemhez: a vadon élő madarak védelme, a felszín alatti vizek védelme és a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelme. Szintén három irányelv tartozik a környezetvédelemhez: a szennyvíziszap kijuttatásának szabályozása, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezésével kapcsolatos előírás és a növényvédő szerek kijuttatásának és tárolásának követelményei. Az állatok azonosítása és nyilvántartásával kapcsolatban négy előírást kell betartani: az állatok azonosításáról és nyilvántartásáról szóló EGK irányelvet, a szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási szabályait, a füljelzők, marhalevelek és állomány- nyilvántartások előírásait, valamint a juh- és kecskefélék azonosításáról és nyilvántartásáról szóló passzusokat. A negyedik nagy jogszabályi csoport az állategészségügyi, élelmiszerlánc-biztonsági és állatjóléti intézkedésekre vonatkozó 9 előírás. Ezek közé tartozik az unió hormon-irányelve, az élelmiszer- és takarmánybiztonság előírásai, a szivacsos agyvelőbántalmak megelőzését és leküzdését szolgáló szabályok, a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezést, az egyes fertőző állatbetegségek jelentésére vonatkozó követelményt, a kéknyelv-betegség elleni védekezést, a borjak, a sertések védelméről szóló szabályokat, és a tenyészállatok tartását szabályozó előírásokat. Ezen előírások betartása mellett a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírásait is be kell tartani, amely szabályzó 2008 év során módosult.

A Magyar Agrárkamara szakértői részletesen tájékoztatják a gazdálkodókat a szabályok be nem tartása után várható szankciókról is. Ezek két csoportra oszthatók: a gondatlanságból elkövetett hibákra és következményeikre, illetve a szándékosan elkövetett vétkekre. Előbbieknél az éves közvetlen agrártámogatásokból 1-5 százalékot vonnak le, de ha valaki már többedszer vét, akkor a szankció mértékét már meg kell háromszorozni.

Szándékosság esetén már 15-100 százalék lehet a büntetés, szélsőséges, kirívó esetben akár több évre is kizárható a gazdálkodó a támogatásból. A megállapított szankciókat jogi aktusonként, területenként kell megállapítani és ezek büntetését össze kell adni, majd levonni a támogatásból. Tehát ha valaki a 19 kölcsönös megfelelés előírásából egyszerre többet is áthág, akkor azokat egyenként mérlegelik, s az egyes tételeket összeadva – a felső korlátok figyelembe vételével - jön ki a végső büntetés mértéke – figyelmeztetnek a Magyar Agrárkamara szakemberei.