Vége a devizahiteleknek

A globális pénzügyi válság egyik legfontosabb mozzanata a bankok egymásba vetett hitének megingása. A pénzintézetek – a legnagyobbaktól a legkisebbekig – árgus szemmel figyelik a többieket, vajon van-e elég pénzük, hogy a más banktól kapott kölcsöneiket vissza tudják fizetni. A folyamat végeredményben odáig fajult, hogy senki nem ad kölcsön senkinek, így a bankok sem tudnak hitelt adni az ügyfeleiknek.

Mit jelent mindez a hétköznapokban? Semmi mást, mint hogy az olcsó devizahitelek időszaka egy időre véget ért. A pénzügyi válság közepette a magyar bankok és pénzintézetek nem jutnak elegendő svájci frankhoz és euróhoz, vagyis nem tudnak ezekben a pénznemekben hitelt sem adni az ügyfeleknek. A magyar forintban számolt hitelek viszont nagyon drágák a devizahitelekkel szemben, elsősorban a magyar, illetve a svájci és európai központi bank által meghatározott alapkamatok különbsége miatt. (Ez az a kamat, amennyiért a kereskedelmi bankok a jegybankoktól tudnak pénzt kölcsönözni.)

Ráadásul a bankok mostantól kétszer is megnézik, kinek adnak hitelt, vagyis a közeljövőben biztos, h sokkal körülményesebb és drágább lesz lakás- autó-, vagy épp fogyasztási hitelhez jutni. Vagyis aki tudja, halassza el a hitelből finanszírozandó vásárlásait, mivel a korábbiakhoz képest aránytalanul magasak lehetnek a visszafizetés költségei. Jó hír azonban a lakást keresőknek, hogy az általános túlkínálat és a szigorodó hitelezési lehetőségek miatt a következő hónapokban meredeken csökkenhet az ingatlanok ára, vagyis érdemes lehet halasztani a vásárlást, hogy aztán valóban jó feltételekkel tudjuk megszerezni álmaink otthonát.