Mibe fektessünk válságban: biztosítások

A befektetések útvesztőjében egészen furcsa képződmény a befektetési egységekhez kötött, más néven unit-linked biztosítás. A befektetési életbiztosítás esetében - szemben a klasszikus életbiztosításokkal - a szerződő megválaszthatja, hogy az általa befizetett díj egy részét, az életbiztosítási díjtartalékot milyen típusú és kockázatú befektetésekbe helyezze el a biztosító. Általában a biztosítók különböző kockázatú és várható megtérülésű, az összetételre jellemző névvel ellátott eszközalapokat hoznak létre, melyek közül a szerződő befektetési preferenciája alapján választhatja ki a neki megfelelő alapot. Sok esetben lehetőség van arra is, hogy a befizetett díjat különböző eszközalapok között ossza meg a szerződő. A vegyes életbiztosításokkal szemben azonban itt a biztosító jellemzően nem vállal tőke- és hozamgaranciát a befektetésekre. Előfordulhat az is, hogy befektetéseink értéke csökken, csakúgy, mint a magasabb kockázatú befektetési alapok esetében.

A unit linked biztosítások népszerűsége igen nagy mind a folyamatos, mind az egyszeri díjas területen. A folyamatos díjas biztosítások állománya 2007-ben 338 milliárd forint körül jár - ennek mintegy kétharmadát teszik ki a unit linked szerződések, melyeknél a megtakarítási cél dominál. Az egyszeri díjas biztosításokból a piac díjbevétele tavaly 194 milliárd forint volt, ennek közel 90 százaléka származott unit linked piacról.

A befektetési jegyekben és bankbetétekben gondolkodó ügyfelek meglepődnek rajta, hogy a befektetéssel egybekötött biztosítások bizony jóval magasabb költségekkel járnak, mint banki társaik. Elsősorban a vásárolt eszközök árfolyamkülönbsége jár költségekkel biztosítók az eszközalapok egységeire eladási és vételi árfolyamot szabnak. Amikor díjat fizetünk be, akkor a választott alapból - napi eladási árfolyamon - vásárol befektetési egységeket. Amikor a biztosító szolgáltatására kerül sor, akkor - vételi árfolyamon - megveszi tőlünk az egységeket és pénzben fizeti ki az ellenértéket. Az eladási árfolyam jellemzően 3-5 százalékkal magasabb, mint a vételi árfolyam.

A biztosítók ráadásul kezdeti befizetéseink egy részét úgynevezett kezdeti egységként tartják nyilván, és azokból - az egyéb, felhalmozási egységektől eltérően - költségrészt vonnak el, elsősorban azért, hogy abból fizessék ki az ügyfél megszerzése miatti terheiket. Az ilyen jellegű elvonás általában az első két év befizetéseit érinti, mértéke konstrukciótól függően változó. Előfordulhat az is, hogy nem kezdeti költség címen, hanem alapnyitási díj, alapkezelési vagy tőkegyűjtési költség elnevezéssel, ahhoz hasonló mértékű, a díjbefizetések százalékában meghatározott jutalékot vonnak el.

A meglévő egységek más fajtákra történő átváltásáért, azaz az eszközalapok közötti átcsoportosításért általában "alapváltási" díjat, átváltási költséget kell fizetni. Ez lehet fix díj, vagy az átváltandó érték arányában felszámítandó díj. A szerződőnek számolni kell az adminisztrációs költségekkel is. Az adminisztrációs vagy kezelési költséget havonta, fix összegben számítják fel a biztosítók. (Ez 300-400 forint/hó körülire összegre tehető.)

Fontos tisztában lennünk azzal is, hogy a befektetési egységhez kötött biztosítás - befektetési jellege ellenére is - elsősorban életbiztosítás. Ezért a biztosító rendszeresen levonja a biztosítási kockázatra (halálesetre, balesetre stb.) eső díjrészt is. Ennek mértéke a szerződés egyedi jellemzőitől - elsősorban a biztosított nemétől, életkorától, s a halálesetre szóló fedezet mellé kötött kiegészítő biztosításoktól - függ.

Van viszont egy határozott előnye a unit linked biztosításoknak más befektetésekkel szemben. A kamat- és árfolyamnövekedés-adó szinte minden befektetési formát érint, az életbiztosítások azonban hosszú távú jellegük miatt kedvező elbírálásban részesültek. Azon életbiztosítások, melyeknek tartama meghaladja a 10 évet, és az ügyfél biztosítási szolgáltatásként veszi fel a felhalmozott tőkét, mentesek a kamatadó alól.