Itt a teljes válságkezelő ötlettár!

Úgy tűnt, hogy a tavaly ősszel, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által nyújtott 12,3 milliárd eurós hitelkeret segít átvészelni Magyarországnak a gazdasági válságot. Az azonban tovább mélyült. Hiába áldoztuk be a közalkalmazottak 13. havi bérének és a 13. havi nyugdíjak egy részét, az alacsonyabb infláció, és a várakozásokon felüli világgazdasági visszaesés további gazdaságpolitikai lépéseket követel, hogy ne csődöljön be az ország.

A kormány január 29-én, rendkívüli parlamenti ülésen ismerteti válságkezelő tervezetét. Számos ötletről már hallottunk, de hogy melyik lesz a befutó, az egyelőre rejtély.

Abban régóta egyetértenek a szakemberek, hogy a gazdaság helyreállításához a tűzoltásszerű lépések helyett, valódi szerkezeti reformokra van szükség. Eddig nem volt meg a kellő politikai akarat és a szükséges társadalmi támogatottság ezek keresztül vitelére. A válság talán ezt is felülírhatja. Egy mostani közvélemény-kutatás szerint a lakosság 80 százaléka reformot akar.

A kormány egyelőre kevés konkrétummal állt elő, bár az utóbbi hetekben szinte minden ágazat kapcsán elhangzottak átalakítási javaslatok. A konkrét intézkedések a január 29-ei parlamenti ülésnapon sem vállnak ismertté, csak azok tervezetét, körvonalait, nagyságrendjét ismerteti Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A konkrét törvényjavaslatokkal a kormány február közepétől március végéig áll elő, hogy az első intézkedések július 1-jével már életbe is léphessenek.

Vegyük hát sorra az eddig napvilágra került ötleteket!
A kormány jelentős átrendezést, adó-, járulék- és foglalkoztatási reformot fog javasolni – közölte Gyurcsány Ferenc egy tegnapi gazdasági tanácskozást követően. A tervek szerint egy hosszútávú, átfogó program keretében csökkentik az újraelosztás és az adócentralizáció mértékét. Emellett érdemi adó- és járulékcsökkentésre is sor kerül, s elsősorban a munkára rakodó terheken akarnak könnyíteni. A kormány ezen törekvése sokakban megütközést kelthet, hiszen néhány hónappal korábban mereven elutasították az ellenzék hasonló elképzelését.

Gyurcsány Ferenc január 18-án kibővített kormányülést tartott, melyen a bedőlni látszó költségvetés megmentésére várt ötleteket a minisztériumoktól. A 200 milliárd forintos bevételhiányt egyidejű kiadáscsökkentéssel és bevételnöveléssel akarják eltüntetni. A kormányfő a pénzügy-, a gazdasági- és a szociális minisztereitől várt javaslatokat arról, hogyan lehet serkenteni a munkavégzést, a beruházást, és hogyan lehet óvni a munkahelyeket

A deficitből a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnak 60 milliárdot kellene faragnia. Ennek elérésére eddig csupán az merült fel, hogy a nagyobb jövedelműektől megvonnák a családi pótlékot. A legnagyobb problémát itt az ésszerű határ meghúzása jelenti, amit megnehezít, hogy szinte lehetetlen a valóságnak megfelelő jövedelemigazolásokat készíteni. A haszon azonban vélhetően nem volna jelentős, ha csak a társadalom legjobban kereső tíz százalékától vonnánk el a pénzt. Ezzel 20 milliárdot ugyan megtakaríthatnának, ezt azonban szinte teljesen elvinné a megnövekedett adminisztráció, így 2-3 milliárdnál aligha maradna több.

Gyurcsány Ferenc a kormánypárt frakciójának munkacsoportjait is felkérte az ötletelésre. Tőlük javaslat érkezett az egyházak támogatásának csökkentésére, a 4-es metró építésének leállítására, de szóba került a jövedéki adó megemelése is. A leghatékonyabb módszer azonban, amit a kormány egyelőre nem favorizál, az áfa emelése lehet. Egy 2 százalékos tehernövekedés mintegy 150 milliárd forint pluszt tenne a büdzsébe.

Szakértők úgy vélik, hogy a közigazgatás átszervezésében is rengeteg tartalék van. Egy karcsúsított parlament, és a kevesebb bürokráciával dolgozó önkormányzatok, jelentős tételek kiadásától kímélhetik meg a költségvetést. Gyenesei István, önkormányzati miniszter a települések terhein csökkentene, mint elmondta: nagyjából száz olyan rendelet van, amely feladatokat ró az önkormányzatokra, ha ezek egy része alól felszabadítják a helyhatóságokat, akkor több pénz marad költségvetésükben

A költségvetés rendbetételére nem csak a kormányon belül születtek mentő ötletek. A kamatadó felfüggesztését a hét végén Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke vetette fel, igaz ezt már a Fidesz is javasolta a 2009-es költségvetés országgyűlési vitájában. Az ellenzéki módosító javaslatot azonban az Országgyűlés nem fogadta el. Az MGYOSZ szerint, az ideiglenesen, egy-két évre felfüggesztett kamatadó beszedés, növelné a megtakarítási és állampapír-vásárlási hajlandóságot.

A parlament gazdasági bizottságának ad hoc testülete az építőipar fellendítésével hozná vissza a lejtőre került gazdaságot. A Baráth Etele vezette, az MSZP, a Fidesz- és az SZDSZ képviselőiből álló bizottság, az építőipar válságkezelésére számos azonnali, és hosszabb távra szóló intézkedésre tesz javaslatot. A törvénymódosítási feladatok között Baráth Etele kiemelte: kezdeményezik, hogy a lakásépítések után ideiglenesen legyen alacsonyabb, akár 5 százalékos az áfa. Másik, azonnali, törvénymódosítást nem igénylő feladat az építőiparban dolgozó szervezetek likviditási problémáinak megoldása, a cégek hitelhez juttatása, a feleslegesen lekötött pénzeszközök, garanciák, fedezetek jó részének felszabadítása.

A gazdasági válság a kormány- és ellenzékének tehetetlensége, Bokros Lajos korábbi pénzügyminisztert is megszólalásra bírta. Az Élet és Irodalomban egy terjedelmes tanulmányt tett közzé a válság magyarországi kezelésének lehetséges módjáról. Az ország gazdaságának helyreállításához strukturális reformokra van szükség a nyugdíjrendszerben, az oktatásban, az egészségügyben, a közigazgatásban és az adórendszerben is – állítja Bokros. Eddig ezzel is mindenki tisztában volt, ám ilyen radikális változtatásokkal senki nem mert élni. A közoktatás területén az iskolahálózat összevonása, kevesebb, de nagyobb iskolák fenntartása mellett érvel. A 77 akkreditált egyetem és főiskola közül maximum 20-25 intézményt tartana meg, a többit pedig egyszerűen bezáratná. A közigazgatási reform keretében a mai települési szintű helyett járási szintű önkormányzatokat hozna létre.

Bokros vallja, az adóreform megvalósítható anélkül, hogy a költségvetés bevételei csökkennének. Az adókulcsok csökkentése helyett, az adózók körének bővítése és az adózandó jövedelmek körének szélesítése a helyes lépés. Alapelve a kivételek, mentességek teljes vagy részleges felszámolása. Bokros a minimálbér adómentességét eltörölné, helyette jelképes, 10%-os adót vetne ki. Eltörölné az iparűzési adót, az egyszerűsített vállalkozási adót (eva) és a kisvállalkozások adómentességét is, emellett értékalapú ingatlanadózást vezetne be. Ugyanakkor a fantomcégek költségleírási lehetőségeit jelentősen leszűkítené.

Az egészségügyben is radikális lépésre van szükség Bokros szerint. A magánbiztosítást kötelezővé tenné, és 18 év felett mindenkit kötelezne az egészségbiztosítási járulék megfizetésére, legyen az diák vagy nyugdíjas. A volt pénzügyminiszter szerint a nyugdíjreform is elodázhatatlan, egy virtuális egyéni számlán alapuló rendszert alkalmazna, amelyben a nyugdíjstruktúra pénzügyi stabilitásának megőrzése fontosabb a reálérték megtartásánál. Emellett javasolja a 13. havi nyugdíj és a 13. havi fizetés eltörlését is.