Mik a nyugdíjbiztosítás fő előnyei és hátrányai?

Csak 7 éves a nyugdíjbiztosítás?

A nyugdíjbiztosítás, mint jogi kategória, 2014.január 1-jén született meg az SZJA-törvénnyel, de a nyugdíjbiztosítás jellegű befektetések (olyan megtakarítással kombinált életbiztosítások, amely nyugdíjkorhatárig tartanak) már 30 éve léteznek Magyarországon, és jóval régebb óta külföldön. De 2014 januárjában a nyugdíjbiztosítás egyike lett a három nyugdíj-megtakarításnak, amelyeket az állam kiemelten támogat: ezeket igénybe véve SZJA-nk 20%-át visszaigényelhetjük.

A nyugdíjbiztosítás tehát mindig a nyugdíjazás napján jár le, ez az 1957 után születettek esetében jelenleg egységesen 65 év, nemtől függetlenül.

A nyugdíjbiztosítás olyan, mint a magánnyugdíjpénztár volt?

A válasz egy szimpla „nem”. A nyugdíjbiztosítás magánkézben van, az állam semmilyen módon nem fér(het) hozzá. Sőt, nemcsak az állam nem, de ez a befektetési / megtakarítási forma nem számít magánvagyonnak, így nem inkasszálható, nem perelhető, és az adóhatóság sem hajthatja be.

Mik az egyedi előnyei a nyugdíjbiztosításnak?

- Az életbiztosítás, mint jogi kategória nem számít magánvagyonnak, és a nyugdíjbiztosítás is ebbe a kategóriába tartozik. Az előnyöket az előbbi bekezdésben részleteztük.

- A nyugdíjbiztosítás nem csak a nyugdíjkorhatár elérésekor szolgáltat, hanem jellegéből adódóan akkor is, ha haláleset következne be (ilyen esetben azonnal, illetékmentesen öröklődik) vagy legalább 40%-os egészségkárosodás (tehát rokkantság esetén is támogat bennünket).

- Az életbiztosításhoz „jár” egy képzett tanácsadó, aki segíti biztosításunk útját lejártáig, és választ ad az esetleges kérdéseinkre. Ez nagy előny egy banki számlával szemben.

Milyen állami támogatás jár a kiválasztott nyugdíj-megtakarításokra?

Az államnak is érdeke, hogy idős állampolgárai jól éljenek: ezért támogatja a nyugdíjcélú öngondoskodást kiemelten, adókedvezményekkel. SZJA-nk 20%-át igényelhetjük vissza, nyugdíjbiztosítás esetén ez legfeljebb évi 130.000 Ft-os összeg. Tehát akár 130.000 Ft-nyi adónk „menekül meg” attól, hogy a központi költségvetés része legyen, és marad meg nekünk. Ezt a pénzt nem kapjuk kézbe, hanem ez nyugdíj-megtakarításunk részévé válik. Itt pedig, csakúgy, mint a fennmaradó összeg, kamatos kamatokkal növekszik.

Ez az adójóváírás nyugdíjbiztosítás előnyei közül talán a legnagyobb: ez pedig elérhető mindenki számára, aki fizet SZJA-t. Ha csak minimálbéren is vagyunk bejelentve, már akkor is lehetséges az évi 229.500 Ft-os SZJA-nk 20%-áénak a visszaigénylése (évi 45.900 Ft).

Szintén jó hír, hogy az adó visszaigénylése egyáltalán nem bonyolult feladat, az utóbbi 3 évben már Ügyfélkapun is intézhető.

És miért adja az állam ezt a támogatást? Ez egy burkolt üzenetként is felfogható, amellyel az állam tudtunkra adja, hogy nem lesz képes örökké fenntartani a nyugdíjrendszert.

Sokat számít ez az adókedvezmény?

Egy évre 40-50.000 Ft vagy a maximum, 130.000 Ft nem rossz pénz, de könnyen lehet, hogy azért nem változtat túl sokat az életünkön. Azonban hosszabb távra gondolkodva (ez kötelező a nyugdíjtémában egyébként is!) az összegek nemcsak felszorzódnak, de (kamatosan) kamatoznak is.

Havi 25.000 Ft befizetése után az éve adókedvezmény 60.000 Ft. 10 évre 600.000 Ft, 15 évre 900.000 Ft, 20 évre 1,2 millió Ft, míg 25 évre 1,5 millió forint.

Ez eddig tiszta és egyszerű. De ezek az értékek a kamatos kamatok miatt szépen tovább nőnek. Ehhez tehát hozzáadódnak az „ajándék”, visszakapott adóink kamatai:

- 10 évre ez extra több mint 120.000 Ft,

- 15 évre több mint 300.000 Ft,

- 20 évre közel 600.000 Ft,

- 25 évre közel 1 millió forint.

Ezeket az összegeket összeadva az előzőekkel láthatjuk, hogy 25 évre számolva csak az adónkból, amely egyébként az államot gazdagítaná, nekünk jut közel 2,5 millió forint csupán azért, mert kihasználtuk ezt a lehetőséget. És ezt a számítást havi 25.000 Ft-tal végeztük el, ezek az összegek még jóval alacsonyabbak, mint a maximum adó-visszaigénylés összege.

Milyen nyugdíjbiztosítások léteznek?

Két fő típust különböztetünk meg:

- a nyugdíjbiztosítás hagyományos formáját, és

- az úgynevezett befektetési egységekhez kötöttet.

A hagyományos kategóriába olyan termékek tartoznak, amelyek havi fix összeg befizetésével évi fix, általában 2-2,5%-os kamatot garantál (bár ez idén 0 – 1,8% között mozog), és az efölött elért többlethozam 80-100%-át is megkapjuk. Ez egy ideális megoldás lehet azoknak, akik kerülni akarják a kockázatokat.

Ennek azonban természetesen ára van: az ilyen módon kötött megtakarításokkal a biztosító sem fog sokat kockáztatni, így hosszabb távon kevésbé magas hozamok várhatóak.

A befektetéssel összekapcsolt nyugdíjbiztosítás arra is esélyt ad, hogy inkább saját magunk vegyük kezünkbe az irányítást olyan szempontból, hogy mi választhatjuk ki a számunkra legszimpatikusabb befektetési alapokat. Egyes pénzintézeteknél 15-20 különböző alapból is választhatunk, míg 10 különböző portfólió az alapvető elvárás.

Szintén rajtunk múlik ebben a konstrukcióban, hogy mennyire szeretnénk belefolyni a menedzselés folyamatába. Az ún. menedzselt- vagy céldátum alapok kiválasztásánál a biztosító szakemberei kezelik a befektetésünket, így komolyabb energiabefektetés nélkül is kiemelkedő hozamokra számíthatunk.

Milyen hozamok a reálisak a nyugdíjbiztosításokkal?

Annak ellenére, hogy ilyen fiatal ez a termék, már több mint 250.000 fő rendelkezik ilyen befektetéssel Magyarországon. A nyugdíjbiztosítások egyik előnye, hogy nem nagyon függ a magyarországi jegybanki alapkamattól és az inflációtól, különösen, ha külföldi értékpapírokba fektetjük a pénzünket.

A nyugdijbiztositas.com végzett egy nagy számítást, amelyben 13 biztosító társaság 153 különböző eszközalapjának hozamait hasonlította össze, egy 5 éves időtartamra nézve (2015-2019 között).

Ebből a számításból az derült ki, hogy a nyugdíjbiztosítások között:

- az alacsony kockázatú befektetések 2,05% hozamot értek el,

- a közepes kockázatúak 5,81%-os hozamot, míg

- a magas kockázatúak 8,83%-osat.

Azt persze minden befektetésnél, itt is ki kell jelenteni, hogy a múlt semmilyen garanciát nem jelent a jövőre nézve, de bizonyos tendenciákat érdemes megfigyelni azért.

Milyen költségekkel jár egy nyugdíjbiztosítás?

Ebben a témában sok „fake news-t”, hamis hírt találni a neten, amelynek több oka van: a különböző biztosító társaságok különböző nyugdíjbiztosításai között van drága is, és az, hogy az árak jó irányba, lefelé változtak az utóbbi évek során.

Fontos tudni, hogy az egyes nyugdíjbiztosítások költségei között nagy különbségek vannak.

Átlagosan elmondható, hogy a 2%-os TKM-mel rendelkező nyugdíjbiztosítás már nem rossz ajánlat, de nem feltétlenül a legalacsonyabb TKM-es termék a leginkább megfelelő számunkra: a hozam ennél jóval fontosabb lehet, ahogy az apró betűs részek is.

Mi azt javasoljuk, mindig forduljunk független szakértőhöz a döntés előtt!