Kis túlzással állítható, hogy eltűnhet a devizahitel az ingatlanfinanszírozási üzletágból, amennyiben a ma napvilágot javaslatról hoz jogszabályt a kormány, illetve a parlament. A gépjárműkölcsönöknél is szigorodhatnak a feltételek.

Eltűnik a devizahitel?

A piacot, magukat a pénzintézeteket is meglepte Simor Andrásnak, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének tegnapi, illetve a pénzügyi tárca mai nyilatkozatai. Ezekben lényegében a magyarországi devizaalapú kölcsönök kiadásának drasztikus szigorítását vázolták fel a szakértők. Az MNB végső egyáltalán nem titkolt célja egyébként tényleg az, hogy visszaszoruljanak a devizaalapú hitelek. A célterület lényegében a lakosság.

De nézzük, mi is háborította fel a hazai bankokat, amelyek nem is tudtak a tervről, nemhogy tárgyaltak volna róla. Tömören: az MNB elnöke azt szeretné elérni a kormánynál, illetve a jogszabályalkotóknál, hogy még a mostaninál is szigorúbb feltételek között lehessen csak felvenni ingatlanalapú, illetve gépkocsi vételt finanszírozó hitelt. Ezért csökkentenék jelentősen elválasztanák, megkülönböztetnék a forintalapú és az euró, illetve más devizanemekben felvett hitelezés felvételeit.

Az MNB javaslatának részletei szerint havi nettó 250 ezer forint jövedelemig a háztartási hiteleknél a törlesztés/jövedelem arány maximuma forinthitelnél 30, eurónál 23, egyéb devizánál 15 százalék lenne. (Tegyük hozzá, hogy a 30 százalékos arány nem ismeretlen a szektorban, az utóbbi éveket leszámítva, nagyjából általánosan alkalmazott szabály volt és sok banknál ma is az a hitelezésnél.) Vagyis egy ekkora nettó bevétellel rendelkező család olyan forintkölcsönt vehetne fel, melynek havi törlesztő részlete 75 ezer forintnál nem több. Amennyiben euró alapú a hitel, akkor a részlet nem lehet több 57,5 ezernél, míg más devizánál – például a kedvelt svájci franknál – ez az összeg maximum 35 ezer lehet. Ez azt jelenti, hogy utóbbi esetben fele akkora mennyiségű hitel felvételére képes csak a család, mintha forintalapú hitel esetében. Némileg nő ez az arány, ha a család többet keres: havi nettó 500 ezer forint jövedelemig ezek az arányok 40, 31, illetve 20 százalék. Az ennél magasabb, nettó 500 ezer forint feletti jövedelműek esetén a törlesztés forintkölcsönöknél 50 százalék, euró alapúaknál 38 százalék, egyéb devizákban felvett hiteleknél pedig a jövedelem 25 százaléka lehetne.

Nehezíti a helyzetet – viszont a bankok biztonságát is szolgálja, ezért már szinte mindegyik él vele jelenleg is – hogy az ingatlan esetében a ház értékének maximum csak 70 százalék lehet a hitel/fedezet aránya. Egy 10 milliós ingatlannál tehát csak 7 millióig lehet hitelt felvenni. Már akkor, ha forinthitelről van szó. Az euró alapú hitelnél ugyanis csupán 5,4 milliót, míg egyéb devizát felhasználva csak 3,5 milliót. Azaz itt is érvényesül a nettó keresletnél már részletezett korlát.
A javaslat kiterjedne a gépjárműhitelek szigorítására is. Itt a legnagyobb lehetséges futamidőt rövidítenék meg 5 évre, míg a maximális hitel/fedezet arány forintban 80, euróban 62, egyéb devizában 40 százalék lenne.
 

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.