Nézze meg, mennyi lesz a nyugdíja!

Év

Átlagnyugdíj

(Ft)

Nettó

átlagfizetés

(Ft)

Nyugdíj a

nettó átlagbér

százalékában

1992

9 503

15 628

61%

1993

10 563

18 397

57%

1994

12 626

23 424

54%

1995

15 009

25 891

58%

1996

17 325

30 544

57%

1997

19 528

38 145

51%

1998

23 354

45 162

52%

1999

29 198

50 076

58%

2000

33 258

55 785

60%

2001

37 172

64 913

57%

2002

43 368

77 622

56%

2003

50 652

88 753

57%

2004

57 326

93 715

61%

2005

63 185

103 149

61%

2006

69 145

110 951

62%

2007

74 326

114 282

65%

2008

81 975

122 047

67%

2008 (emelés után)

87 481

122 047

72%

Azt, hogy mennyi lesz az államtól kapott nyugdíjunk, a munkában töltött évek számától, vagyis a szolgálati időtől és aktív éveink alatti átlagkeresetünktől függ. Az új típusú bérszámítás startpisztolya akkor dördült el, amikor bevezették a személyi jövedelemadó rendszerét, a béreket „felbruttósították”, s ez idő tájt százezrek veszítették el az állásukat.

A nyugdíj összegének kiszámításához – elméletileg – a munkába állástól a nyugdíjba vonulásig tartó időszak alatti kereseteket veszik figyelembe, de legkorábban 1988. január 1-jétől számítják be a béradatokat.

A nyugdíj számításának menete különbözik a 2013. január 1-je előtt és után nyugdíjba vonulók esetében.

Az első csoport: a 2012. december 31-ig nyugdíjba vonulók

A nyugdíj alapjául számító kereset kiszámítása a 2012. december 31-ig nyugdíjba vonulók esetében némileg bonyolultabb Az átlagfizetés kiszámításához az éves keresetekből levonják az adott évben érvényes járulékokat – az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékot, valamint a munkavállalói vagy vállalkozói járulékot –, majd a járulékokkal csökkentett jövedelemből kiszámított személyi jövedelemadót. Az így kiszámított bér valamivel magasabb a tényleges nettó jövedelemnél, hiszen a járulékokkal csökkentett keresetből számítják ki az szja-t.

A következő lépésben egységes – az inflációval korrigált – értékre hozzák a különböző években elért kereseteket, vagyis kiszámolják a korábbi fizetések mai értékét. Az éves fizetési adatokat meghatározott szorzószámokkal korrigálják. Az aktuális értékre hozott kereseti adatokból számolják ki az átlagkeresetet. A nyugdíj összege – a munkában töltött időtől függően – az átlagos fizetés meghatározott százaléka.

A teljes nyugdíjhoz 40 évet kell ledolgozni, az ennél kevesebb szolgálati idő arányosan csökkenti a nyugdíj összegét. Beleszámít a szolgálati időbe a gyermekneveléssel töltött idő, a katonai vagy polgári szolgálat, az ápolási díj, a táppénz, a munkanélküli ellátás ideje is. De 1998. január elsejétől nem emelik a szolgálati időt a nappali felsőfokú oktatásban eltöltött évek.

A szolgálati idő és az átlagos munkabér alapján számolt nyugdíj nem lehet alacsonyabb az öregségi nyugdíjminimumnál, ez jelenleg 28 500 Ft. Ha ennél kisebb ellátmányt eredményezne a számítás, akkor a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset lesz a nyugdíj összege.

A nyugdíjszámítás szabályait számos kiegészítő rendelkezés egészíti ki, amelyek eltérő számítási módokat határoznak meg egyes időszakokra vonatkozóan. Ilyen például a 1997. december 31. és 1999. január 1. között szerzett jövedelmekre vonatkozó korlátozás. Ebben az időszakban, ha a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghaladja a 35 000 Ft-ot, akkor azt csak csökkentett mértékben számítják bele az átlagfizetésbe.

A következő csoport: a 2013. január 1. után nyugdíjba vonulók

Azoknál, akik 2013. január 1. után mennek nyugdíjba, már a bruttó bér lesz a nyugdíjszámítás alapja. Az átlagkereset tehát magasabb lesz, mint a korábban nyugdíjba vonulóknál, de a szolgálati idő szerinti szorzószámok alacsonyabbak. A nyugdíj mértéke szolgálati évenként a bruttó átlagkereset 1,65%-a, magánnyugdíj-pénztári tagok esetén annak 1,22%-a lesz.

A jövedelem meghatározásakor a 1988. január 1. és 1996. december 31. közötti időszakban a főfoglalkozásban elért jövedelmet veszik figyelembe, amibe beleszámít a prémium és a jutalom is. Ezt követően a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem lesz a számítási alap.

Az átlagbér kiszámításához a keresetet a nyugdíjazást megelőző második év kereseti szintjéhez igazítják.

A jelentős nyugdíjkülönbségek mérséklésére a számításnál úgynevezett degressziót alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy a bizonyos jövedelemhatár – nagyjából az átlagkereset – feletti jövedelmeket fokozatosan csökkenő mértékben veszik figyelembe az átlagjövedelem kiszámításánál.

A 2013-tól érvényes nyugdíjszámítás rövidebb szolgálati idők esetében csökkenti az induló nyugdíjszintet.  Hosszabb szolgálati idő esetén azonban – az átlagkeresetet nem sokkal meghaladó jövedelmi szintek mellett – kisebb emelkedés várható.

2013. január 1-je előtt

megállapításra kerülő öregségi

nyugdíj

szolgálati

idő (év)

havi átlagkereset

százaléka

10

33

11

35

12

37

13

39

14

41

15

43

16

45

17

47

18

49

19

51

20

53

21

55

22

57

23

59

24

61

25

63

26

64

27

65

28

66

29

67

30

68

31

69

32

70

33

71

34

72

35

73

36

74

37

75,5

38

77

39

78,5

40

80

2013. január 1-je után megállapításra

kerülő öregségi nyugdíj

szolgálati

idő (év)

havi átlagkereset százaléka

Magánnyugdíj-

pénztári

tagsággal nem

rendelkezők

Magánnyugdíj-

pénztári

tagoknak

20

33

24,4

21

34,65

25,62

22

36,3

26,84

23

37,95

28,06

24

39,6

29,28

25

41,25

30,5

26

42,9

31,72

27

44,55

32,94

28

46,2

34,16

29

47,85

35,38

30

49,5

36,6

31

51,15

37,82

32

52,8

39,04

33

54,45

40,26

34

56,1

41,48

35

57,75

42,7

36

59,4

43,92

37

61,05

45,14

38

62,7

46,36

39

64,35

47,58

40

66

48,8