35 éve nem látott fejlesztési forrás áramlik a magyar agráriumba!

Milyen célt szolgál a vidékfejlesztés? 

Hozzájárul a vidéki életminőség javításához, az agrárium fenntartható működéséhez és a magyar mezőgazdaság versenyképességének erősítéséhez. A vidékfejlesztés része az unió Közös Agrárpolitikájának (KAP), annak úgynevezett második pillérét jelenti. Az első pillér a mezőgazdasági alap, amely a közvetlen támogatásokat és a piaci intézkedéseket finanszírozza, de például egy sor fejlesztést, beruházást a VP támogatásai segítik.

Korábban, 2014–2020 között is futott egy Vidékfejlesztési Program, akkor a magyar költségvetés 17 százalékkal egészített ki a forrását, amely az unióssal együtt 1400 milliárd forintot tett ki. A korábbi programot is sikeresen használta ki az ország, sikerült javítani a vidéki életkörülményeket, fejlődtek a mezőgazdasági vállalkozások, és növekedett a vidéken élők megélhetési lehetősége.

A vidékfejlesztési támogatásoknál 2023 és 2025 között három olyan év volt, amikor a VP és a KAP Stratégiai Terv által meghatározott új agrártámogatási feltételek párhuzamosan működtek, működnek egymás mellett.

Melyek voltak a Vidékfejlesztési Program részletes célkitűzései?

(1. prioritás) A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a vidéki térségekben

(2. prioritás) A mezőgazdasági üzemek versenyképességének fokozása

(3. prioritás) Mezőgazdasági termékek feldolgozásának és forgalmazásának előmozdítása, állatjólét és kockázatkezelés

(4. prioritás) A mezőgazdasággal és az erdőgazdálkodással kapcsolatos ökoszisztémák állapotának helyreállítása

(5. prioritás) Erőforrás-hatékonyság növelése, éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes gazdaságok támogatása

(6. prioritás) A gazdasági fejlődés előmozdítása, a helyi fejlesztések elősegítése

Mi valósult meg eddig?

Magyarország több mint 2 942 milliárd forint uniós és hazai forrást használhatott fel, amiből közel 400 ezer pályázat kapott támogatást. Ezen belül 54 ezer mezőgazdasági és 1300 élelmiszeripari cég fejlődhetett. A legtöbb pénzt (63%) beruházásokra (pl. gépvásárlás, üzemfejlesztés) és területalapú támogatásokra (33%) (pl. állattartás, növénytermesztés) fordították. A fennmaradó 4% egyéb jellegű kifizetés volt. Kiemelendő, hogy több mint 310 milliárd forint segítségével az élelmiszeripar is nagy fejlesztéseket hajtott, hajt végre. Így a hazai élelmiszerellátás kevésbé függ a külföldi beszállítástól és az energiaárak változékonyságától. A magyar fogyasztók még több hazai feldolgozású, korszerű és egészséges magyar élelmiszert találnak a boltok polcain. Jelentősek a támogatások a cukorgyártás, a húsfeldolgozás, a péküzemek és a tejfeldolgozó üzemek területén.

Öntözésfejlesztés, település-fásítás, méhészeti támogatások – vidékfejlesztés minden téren

- A támogatásoknak köszönhetően több mint 32 ezer hektárral nőtt az öntözött mezőgazdasági területek nagysága, és több régi infrastruktúra is felújításra került. A VP eredményeként a hatékonyabb öntözőrendszerek telepítésével érintett területek nagysága már meghaladja a 41 ezer hektárt.

- 28 ezer hektárnyi új erdőterület jött létre, amely élőhelyet biztosít vadonélő állat- és növényfajoknak, valamint beporzóknak. A Településfásítási Program eddigi öt ütemében összesen 61 000 sorfát ültettek el közel 2000 településen, amelyhez a Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága 2,85 milliárd forint támogatást biztosított.

- A méhészeti támogatások tekintetében több mint 4400 kedvezményezett támogatására került sor, amely közel fél millió méhcsaládot érintett. A méhcsaládok egészsége, kiegyensúlyozott fejlődése, avagy nyugalmának elősegítésével jobban ellenállhatnak a betegségeknek, így az egészséges méhcsalád ökoszisztéma-szolgáltatása is fokozható.

- A megújuló energetikai fejlesztések 91%-ban napelemes beruházások voltak, amelynek segítségével közel 9000 gazdaság és vidéki lakos kezdett el megújuló energiát használni, ez nagyjából 280 ezer háztartás éves lakossági áramfogyasztásának megfelelő energiát termel.

- Az állattenyésztésben 3300 fejlesztés valósult meg, 365 milliárd Ft értékben. Az állattartás erőforrás-hatékonyságának javulása többek között a fajlagos energiafelhasználás csökkenését eredményezi. Ennek megfelelően a VP támogatta az állattartó telepek létesítményeinek épületenergetikai, épületgépészeti felújítását, technológiáinak korszerűsítését, valamint a megújuló energia hasznosítására irányuló technológiák beszerzését is.

- A kertészeten belül 6000 hektárral nőtt a korszerű zöldség- és gyümölcstermesztés területe, ezzel hozzájárulva az élelmiszer-önellátás mértékének növeléséhez. Továbbá a Margit-sziget területével közel azonos méretű, 100 hektárnyi üveg- és fóliaházfejlesztés valósul meg. Így a boltok polcain éves szinten már 10-11 hónapon keresztül is elérhetővé válnak a magyar munkaerő által termelt, hazai zöldségek. A kertészeti támogatások keretében mintegy 4000 hektáron indult el gyümölcsültetvény telepítése. A hazai gombatermesztést csaknem 60 ezer négyzetméternyi – közel 8 futballpályányi – korszerűsített, vagy újonnan létesítendő gombaház támogatásával serkenti a Vidékfejlesztési Program. 1600 gazdaság munkáját segítik új traktorok.

- Kiemelt terület a fiatal gazdák segítése, mely során több mint 5000 fiatal kapott támogatást, hogy elindítsa gazdaságát.

Természet és környezet

A Vidékfejlesztési Program egy másik óriási területen is jelentős forrásokat indukált, ez pedig a természet- és környezetvédelem: a biológiai sokféleség megőrzésére több mint 800 milliárd forint jutott. Ezen belül 2022-ben már 1,5 millió hektár mezőgazdasági területen folyt AKG vagy ökológiai gazdálkodás, ezzel közel kétszeresére nőtt az ilyen módon megmunkált területek száma. A kevesebb kemikália felhasználását célzó precíziós gazdálkodás fejlesztése során a mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó fejlesztések keretében több mint 2300 gazdálkodó kapott támogatást. A jóváhagyott támogatási kérelmek kedvezményezettjei közel 900 ezer hektár területtel rendelkeznek.

Önkormányzatok

Külön meg kell említeni a Vidékfejlesztési Program más jellegű fejlesztési forrásait. Ennek keretében 2458 önkormányzat kapott támogatást helyi fejlesztésekhez (pl. utak, piacok, szennyvízkezelés). Közel 300 helyi piac újult meg Magyarországon az elmúlt időszakban. Ez azt jelenti, hogy majdnem minden tizedik településen jobb körülmények között találkozhatnak a vásárlók és a termelők. A vidéki önkormányzatok több mint 800 projektet indítottak külterületi utak fejlesztésére, amelyet a Vidékfejlesztési Program 190 milliárd forinttal támogatott. Ennek keretében 1266 km hosszon történt meg önkormányzati tulajdonú, vagy kezelésben lévő földút, közút felújítása. Az új vagy megújult utak több, mint 700 települést érintenek, mintegy 2,2 millió vidéki lakos életét megkönnyítve.

KAP Stratégiai Terv

A 2023–2027-es időszakra vonatkozó új program a KAP Stratégiai Terv, amely a VP helyébe lép. Ez a rendszer szintén az EU mezőgazdasági politikájának része, és továbbra is a vidéki térségek támogatására koncentrál. A támogatási összeg 5651 milliárd Ft, ebből 3153 milliárd Ft kifejezetten a vidékfejlesztést szolgálja. Eddig 43 pályázati felhívás jelent meg, összesen 1475 milliárd Ft értékben. Az új program forrásainak több mint fele a versenyképesség növelését célozza, amely hatékonyságnövelést is jelent a vállalkozásoknak. A KAP keretében megvalósuló úgynevezett kis élelmiszeripari pályázat (kis ÉLIP) pedig a mezőgazdasági feldolgozóüzemek technológiai, vagy energiahatékonysági fejlesztésére irányul. Ez esetben már több mint 400 elbírálás történt, 24 milliárd forint értékben.