Ha nincs értelme hazamenni

Lili bizalmatlanul nézi a szobába belépő idegent és gyorsan anyja pólójába kapaszkodik. Zárt kis világ az övé, ahova ritkán járnak idegenek: kis szoba, két emeletes ággyal, mellette kiságy – az az övé. Rajtuk kívül még egy család lakik a szobában: Klaudia a két gyerekével. Lili itt született tavaly októberben, anyja utolsó órás terhesként jött be az otthonba, és aznap este már vitte is a mentő.

Lili kis világa hamarosan megváltozik, hiszen az átmeneti otthonokban – a törvényi szabályozásnak megfelelően – csak másfél évig maradhat egy család. Utána jön az albérlet. Vagy a következő átmeneti otthon. Egyelőre nem tudni.

►

Az 1993 óta eltelt 16 évben felnőtt egy generáció, amely már maga is az átmeneti létbe született bele. Most saját családjukkal, saját gyerekeikkel kopogtatnak ugyanezen az ajtón.
– Volt olyan édesanyám, aki ’93-ban még gyerekként volt nálunk. Most négy gyermekével érkezett hozzánk – mondja Moszt Éva, a csepeli Családok Átmeneti Otthonának vezetője. – Vannak gyerekek, akik egyik átmeneti otthonból költöznek a másikba, úgy nőnek fel, hogy soha nincs saját tulajdonuk, hogy semmiért nem kell megdolgozniuk. Úgy gondolják, hogy amit kapnak, az nekik jár. Felnőttként aztán képtelenek önálló életet kezdeni.

Júlia egy éve lakik itt a kislányával. Körbevezet az emeleten, mutogatja a szobákat, a társalgót.
– Az ott hátul a két krízisszoba azoknak, akik csak átmenetileg vannak itt. Én visszamehetnék az élettársamhoz, de nem azért jöttem el, hogy visszamenjek. Sokan elköltöznek otthonról, mert összevesznek, aztán egy hónap, két hónap, és hazamennek. Szerintem ennek nincs értelme.
A konyhában minden tiszta, példásan rendezett. Júlia csak legyint: csak látnám egy-egy anyuka után…

►

Sok itt az egyforma történet: a legtöbben nincstelenek, papírok nélkül, egy reklámszatyorral érkeznek. Egyet¬len bevételi forrásuk a gyerek után járó pénz: a gyes, a családi pótlék. Ebből él aztán apa, anya, gyerekek. Az otthonban fedelet kapnak, élelmet, gyógyszert, pelenkát, ruhát, tanszert – mindent, ami a normális élethez kell.

Más családokat pár százezres hátralék vagy elmaradt közüzemi díj miatt emeltek ki a saját közegükből. Nagy hiba, állítják a szakemberek, hiszen ott vannak a gyökereik, a kapcsolataik, a gyerek ott jár iskolába-óvodába. Ráadásul olcsóbb is lenne ott helyben megoldást keresni. A hátralékot általában 500 ezerből rendezni lehetne, míg az átmeneti otthonokban fejenként több mint 630 ezer forintba kerül évente egy bentlakó. Ez az állami költségvetésből finanszírozott norma, ami ráadásul épphogy elég. A pénz csökken, az ellátottak igényei pedig egyre nőnek, így nem csoda, hogy a 120 magyarországi intézmény közül néhány már lehúzta a rolót.

A bentlakók többsége cigány származású. Soknak még a nyolc osztálya sincs meg.
– Sokáig nem mertem kimondani, de hosszú évek szomorú tapasztalata alapján most már ki kell mondani, hogy a gyerek megélhetési forrás. Nem csak a roma családoknál – ismeri be Moszt Éva. – Most kellett éppen kiemelni a családból egy 15 hónapos kislányt, mert az anyuka képtelen volt ellátni, képtelen volt azokat a készségeket megszerezni, amik anyává tesznek egy asszonyt. Az a gyerek szeretetet és védelmet várt tőle, ehelyett verést és kiabálást kapott. Ő nem volt roma. A roma anyukák melegszívűek, igyekeznek mindent kihozni a helyzetből. Roma anyától még nem vettünk el gyereket.