Ördögnek itt nincs helye!

Templomépítéskor az ördög sem alszik. Amint elkezdődik a munka, kegyetlen ellenséggé válik. Nyilván neki nem érdeke, hogy újabb hely szülessen, ahol az Urat dicsőítik. Sátáni módon igyekszik minden lépést megakadályozni, nincs szüksége újabb templomra.
Na, mondjuk el ezt érthetőbben is!

A nemes munka során egymást szerető emberek vesznek össze, régi cimborák borítanak fel barátságokat. A végén már azon is vitatkoznak, hová kerüljön a toronyóra. Arra is kell ügyelni, nehogy baleset történjen – mert az ördög keze mindenhová elér. Nem is gondolnánk, milyen háttérmunka zajlik azért, hogy ne sikerüljön egy-egy kezdeményezés.

– Folyamatosan érzem az ördög jelenlétét – árulja el Farkas P. József, a kecskeméti székhelyű Porta Egyesület alapító elnöke. A civil szerveződés főleg városvédőként ismert, de felkarolták az új templomok építését is. Szép épületek születtek, színes fotókon láthatók az iroda falán. Akár versenyt is hirdethetnénk a széchenyivárosi, a műkertvárosi, a kisizsáki, a kékesdi és a dunavecsei között.

– Mindegyikhez más-más történet fűződik – folytatja lokálpatrióta kalauzunk. – Ami közös bennük: a hívők akarata vált valóra. Sok esetben és érthető módon az egyházvezetők rettegnek új templom építésétől, mert sok millió forint kell hozzá. A kisebb településekre pap se jut, nemhogy pénz.
– Mennyiből lehet templomot építeni?
– Legalább nyolcvanmillióból. Ez attól is függ, mekkora az építmény, bár sehol nem szoktak túlzásokba esni. Pénzszűke esetében sokan keresik meg a Porta Egyesületet, hiszen már tudják rólunk, hogy felkaroljuk az értelmes kezdeményezéseket. Pályázatokkal, felajánlásokkal és adakozásokkal gyűjtjük össze a pénzt. Úgy is mondhatnám: a Szentlélek munkatársául szeretnénk szegődni.
– Ha így mutatkoznak be, máris megnyílnak a bukszák?
– Igenis szükség van lelki indíttatásra. Az összefogás elég erőt és hitet ad az építkezéshez, de a végét is látni kell, úgyhogy jó, ha előre kitűzzük a templomszentelés időpontját. De azért az Úr az, aki a falakat emeli, a tetőt rakja, s a keresztet felviszi a csúcsra.

Hitből lehet templomot építeni, hitelből viszont nem, merthogy ilyen célú kölcsönzésre a bankok nem kaphatók. Tehát minden követ meg kell mozgatni a siker érdekében. Farkas P. József és csapata nem is szokta feladni. De honnan ez a lelkesedés? A válaszért vissza kell araszolnunk az időben. Harminc éve is van már annak, hogy dunavecsei népművelőként meghívta a kultúrházba Bálint Sándor néprajzkutatót: tartson előadást a kiskunsági fakeresztekről. A „legszögedibb szögedi” szóba hozta a szomszédos település, Apostag zsinagógáját, Kelet-Európa egyik legszebb épületét, melyet hagynak elpusztulni. Farkas P. már másnap a helyszínen termett, s megdöbbent a látottakon. Beszakadt tetőzet, üresen tátongó ablakkeretek, mindenhol madártetemek – de még így is kibontakozott a középen korinthoszi oszlopokkal ékeskedő, késő barokk épület belsejének szépsége. Cikket írt a megyei lapba, mentőakciót szervezett. Ügyködése eredményeként 1989-ben Europa Nostra-díjjal jutalmazták az épületet.
Vajon most hogyan nézhet ki?