Mit meg nem etetnek velünk?!

Élelmiszerbotrányoktól volt zajos a sajtó az utóbbi években, általában mérgező anyagokat, hamisított tételeket találtak ennivalóink között. Eddig úgy tudtuk, hazánkban jól működik az élelmiszer-biztonság, de aztán az új kormány első intézkedései között megjelent a másodlagos élelmiszer-ellenőrzés, mondván, hazánk ne legyen Európa élelmiszer-hulladékának lerakata…

Riport2010. 08. 06. péntek2010. 08. 06.

Kép: OETI ANTSZ elelmiszerlaboratorium, bakterium, szalmonella 2006.07.14. foto: Nemeth Andras Peter

Mit meg nem etetnek velünk?!
OETI ANTSZ elelmiszerlaboratorium, bakterium, szalmonella 2006.07.14. foto: Nemeth Andras Peter

Zöldpaprikát dobálok egy nejlonzacskóba az egyik nagyáruházban. Majdnem befejezem a műveletet, amikor meglátom: származási helye Marokkó. Gyorsan visszaöntöm az árut, közben hangosan meg is jegyzem, hogy nemrégiben marokkói paprikában találtak mérgező, rákkeltő anyagot. A mellettem álló nő keze is megáll a levegőben, majd odébb somfordál.

Bizony, az ördög nem alszik! Idén nyáron paradicsomban és uborkában olyan veszélyes anyagot talált a Levegő Munkacsoport, amelyet már két éve betiltott az unió. A civil szervezet öt nagy áruházlánc polcairól vitte ki a zöldségeket egy hollandiai laboratóriumba, ahol a kimutatott hatóanyagok között olyant is találtak, amely az USA környezetvédelmi ügynöksége szerint rákkeltő hatású lehet, az EU pedig a szaporodási képességet, hormonrendszert károsító anyagként tartja nyilván.

– Arra kértük a szupermarketláncokat, hogy nyugat-európai mintára tegyenek intézkedéseket a szennyező termékek forgalmazásának megszüntetésére, és feltétlenül tartassák be a beszállítókkal a hatályos előírásokat – mondja Pál János, a civil szervezet munkatársa. – Ugyanis egy idén júniustól érvényes uniós jogszabály szerint a korábbinál sokkal szigorúbb határértékek érvényesek a zöldségekben és gyümölcsökben található szermaradványokra.

– Nem ez volt az egyedüli eset az utóbbi években. Hogyan védhetjük ki a vegyszerezett termékeket?
– Érdemes ökológiai vagy integrált gazdaságból származó zöldséget és gyümölcsöt vásárolni – hangzik a szakember válasza. Ha ezt nem tudjuk megtenni, mert drágának találjuk vagy a közelünkben ilyent nem árulnak, akkor védekezésként marad az alapos mosás, hámozás, hiszen a vegyszermaradékok jelentős részét így eltávolíthatjuk.

Sokan, főleg Nyugat-Európában éppen ezért fordulnak a biotermékek felé. Nálunk sajnos még gyerekcipőben jár a vegyszer nélküli gazdálkodás, és csak néhány biopiac működik az országban, mert a termés java részét exportálják.

– A többletköltség miatt drágábbak is a bioélelmiszerek, ezért sokan nem tudják azokat megfizetni – tudom meg Roszik Pétertől, a Biokontroll Hungária nevű minősítő és tanúsító társaság ügyvezetőjétől. – Sajnos a magasabb ár vonzza az ügyeskedőket, akik a vegyszerezett termékeket is bioként próbálják eladni. Ellenük éppen mostanában próbálunk fellépni. Egy mobil laboratóriumi hálózatot alakítunk ki, hogy a biohamisítókat leleplezzük.

Ilyeneket hallva nem csoda, ha elbizonytalanodunk vásárlás közben. És olvasom: a Medián közvélemény-kutatói szerint ma már az emberek háromnegyede gondolja azt, hogy a mesterséges vegyi anyagok súlyosan károsítják az egészségünket. A megkérdezettek többsége a daganatos betegségeket és az ételallergiát említette, és a válaszadók több mint fele azt mondja, jobban fél a külföldről származó élelmiszertől, mint a hazaitól.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek