Falusi turistafillérek

A legtöbb embernek muskátliktól roskadozó ablakok, lovak társaságában kapirgáló tyúkok, netán egy kerti kemence jelenik meg a képzeletében, ha a falusi turizmusról hall. Pedig ennél bonyolultabb szolgáltatásról van szó. Ha valaki nemcsak a pluszjövedelemért vág bele, hanem ebből szeretne megélni, nagyon nehéz kenyérkereset vár rá…

Riport2011. 07. 08. péntek2011. 07. 08.

Kép: falusi vendéglátás csesznek túrizmus fogadó panzió pihenés nyaralás üdülés 2011 06 02 Fotó: Kállai Márton

Falusi turistafillérek
falusi vendéglátás csesznek túrizmus fogadó panzió pihenés nyaralás üdülés 2011 06 02 Fotó: Kállai Márton

Mit tud kínálni például Dabrony, a kis Veszprém megyei település? Pusztán a falu nem sokat, de a Somló-hegy környéke annál vonzóbb. A Lila Akác Vendégház tulajdonosai mégis úgy gondolták, ez nem elegendő ahhoz, hogy pihenni vágyókat csábítsanak ide. Wellness-szolgáltatásokat kínálnak, hogy a környékbeli szállásadókhoz képest pluszt nyújtsanak a vendégeknek. Szaunával, szoláriummal, egy kisebb medencével és kondigépekkel igyekeznek idevonzani a vendégeket.

– Évről évre fejlesztünk, most már tudjuk: nincs megállás. Három gyermekünk mellett valami itthoni munkát szerettem volna, elhatároztuk, hogy belevágunk a falusi turizmusba – mesél az öt évvel ezelőtti kezdetekről Háziné Cziráky Erika, miközben körbemutat a legújabb beruházáson. Halastó várja a vendégeket, hogy a pecások is kedvet kapjanak az ittléthez. Pontyok és kárászok lubickolnak a vízben, csak a parti sziklakert kialakítása van hátra. Egy hangulatos faházat is építettek, kemencével, itt lehet lakmározni, bulikat rendezni. A sarokban pihenő talpas ágyúról megtudom, hogy a ház ura szilveszterkor és egyéb ünnepekkor mindig beüzemeli, de citerán is játszik, ha kell, és még egy régi gramofont is beszerzett a jó hangulat érdekében.

A Lila Akác Vendégházban félpanziós ellátás van – Háziéknak nem volt gond, hogy „falusi vendégasztalt” varázsoljanak a vendégek elé. Minden rendben is volna, ha nem volnának a világon bürokraták. A „felsőbb” döntéshozók ugyanis megszüntették ezt a kategóriát, s helyette „kistermelői vendégasztalra” kötelezik a szállásadókat. Ez azt jelenti, hogy a vendéglátó már nem teheti az asztalra a környékben felvásárolt élelmiszert, hanem csak azt, amit maga állít elő.

– Ezt csak íróasztal mellett lehetett kitalálni, hiszen a legtöbb falusi szállásadó sem állattartással, sem növénytermesztéssel nem foglalkozik. Legfeljebb van a ház körül pár tyúk meg egy kis veteményes, de attól még nem lesz az ember kistermelő. Ez a rendelkezés csak gátolja a falusi szálláshelyek kínálatának továbbfejlesztését – mondja Háziné némi elkeseredéssel. – Szálláshelyünkön nincs főszezon, a vendégszám egyenletesen oszlik el egész évben. Tavaly mondhattuk először azt, hogy volt némi nyereségünk. Rengeteget kell dolgozni a talpon maradásért. A megoldás az lenne, ha több szolgáltató összefogna, és együtt csábítanánk a vendégeket a környékre. Ez azonban egyelőre nem működik.

Háziné egyébként két éve a megyei falusi turizmus egyesület elnöke is, így jól tudja, hogy a tagok többsége leginkább arra panaszkodik, kevés a foglalás. Így nehéz kalkulálni, mennyi bevételre számíthatnak.

Van azért példa az összefogásra. A Veszprém megyei Cseszneken kipróbálták. Dévényi Zsolt régi motoros a szolgáltató szektorban, 1986 óta üzemeltet egy sörözőt, egy vegyesboltot és a Dévényi Vendégházat a 600 lelkes településen. Valószínűleg ért is hozzá, mert pár éve még négy italboltja volt a falunak – ma már csak az övé működik.

– Ez a téesz épülete volt régen, állatokat tartottak benne. 1998-ban vettük meg – mutat Dévényi Zsolt a takarosan felújított, egyszerűen berendezett, két apartmanból álló vendégházra. A hatalmas udvaron kisebb játszótér és egy kerti sütő díszeleg, a gyümölcsfák terméseit nyugodtan dézsmálhatják a vendégek. Ennyi a helyi kínálat, mert vendéglátónk az összefogás erejében hisz. – A szomszédban működik a Kisbük Lovarda, színvonalas szolgáltatásokkal. A vendégeim szinte kivétel nélkül ott kötnek ki. Kemencében sült csülköt ehetnek, lehet lovagolni, van állatsimogató is. Egy helyi borásszal is jóban vagyok, hozzá küldöm a vendégeimet borozgatni. A cseszneki vár meg a Bakony is igen vonzó. Tagja vagyok a Csesznek és Környéke Egyesületnek, rengeteget pályázunk. Mi tartjuk rendben a turistautakat, a veszélyesebb szakaszok mellé biztonsági láncot építünk, tanösvényeket alakítunk ki, turistatérképeket nyomtatunk.

Dévényi Zsolt szerint csak így lehet vendégeket csábítani, és a térségfejlesztés titka is ebben rejlik. Arra pedig nagy szükség van, mert különben elvándorolnak a fiatalok, nincs, ami a faluban tartsa őket.

A vendégek többsége egyébként az Alföldről és a fővárosból érkezik, de telt ház csak a nyári szezonban van. Sokan fizetnek üdülési csekkel. Ha megszüntetik, mint hírlik, biztos, hogy visszaesik a forgalom...

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek