Ki kukoricázik a gazdákkal?

A Fegyvernekhez tartozó Szapárfaluban élő Dobler Mihályék éppen békésen nézték a tévét azon a bizonyos péntek estén, július 15-én, amikor bekopogott a falugazdász. Egy határozatot hozott, melyben az állt: hat napjuk van rá, hogy megsemmisítsék a génszennyezett kukoricájukat, amit nem kevesebb mint 7 hektáron vetettek.

– Azt a jó, korai fajta vetőmagot vetettem, mint évek óta mindig. Ugyanattól a nagykőrösi kereskedőtől vásároltam, aki házhoz hozza. Annyi volt csak a különbség, hogy a fémzár papírján korábban az szerepelt, hogy Hongrie, azaz Magyarország. Most meg azt olvastam a zsákon, hogy ROU, ezek szerint ez román vetőmag volt. Nem látszott rajta semmi különös, honnan sejtettem volna, hogy baj lesz vele? – dohog a 33 éves családi gazdálkodó, akivel a zöldségesboltjukban elegyedek szóba. Már 12 éve, hogy gazdálkodnak, és amit tudnak, maguk termelnek meg, búzát, árpát éppúgy, mint az itt, az üzletben árult dinnyét, hagymát, krumplit.

Dobler Mihály maga sem tudta, hogy mit gondoljon, amikor a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) határozatában azt olvasta: „a vetőmagtétel olyan DNS-szekvenciát tartalmaz, amelyet kizárólag genetikai módosítás eredményezhet”. Másnap mintát vett náluk a Monsato – azaz a vetőmagot előállító világcég –, mely viszont megkérdőjelezte a hivatal mérési eredményeit, s máig állítja: a franciaországi független labor vizsgálatai nem mutattak ki génszennyezést. A Monsato képviselője azzal hívta fel a szapárfalui férfit, hogy nyugodjon meg, nem génmódosított a kukoricája, fölösleges bezúzni. A gazda töprengett, kinek higgyen, majd arra jutott, neki csak az állam diktál. Márpedig a hivatalos határozatban az állt, jogorvoslatnak helye nincs.

– Amúgy is sáros idő volt, kértem néhány nap halasztást, hátha történik valami. Aztán szereztem egy kölcsön zúzógépet, és nekiláttam. Éjszaka is kinn voltam, nehogy kiszaladjak a határidőből. Két napba telt, mire lezúztam és betárcsáztam azt a kukoricát, amit néhány hét múlva arathattam volna – szegi le a fejét a fiatalember. Azzal már nem szívesen fájdítja a szívét, milyen remek termése ígérkezett, hektáronként legalább 10 tonnára számított. Idén direkt azért vett öntözőberendezést egymillióért, hogy szebbek legyenek a táblái – amikre azóta keresztet vethet. A hízóival etette volna fel a kukoricát, s bosszankodik, hogy most majd jó drágán veheti az ennivalót a jószágnak.

– A kismalacaim bezzeg génmódosított szóját esznek. A csomagoláson bárki elolvashatja, hogy a táp GMO növényből készül. Azt hogyhogy nem tiltják be? – teszi fel a költői kérdést. Mivel utánaolvasott a világhálón, sorolja, hogy mi mindenben sejt génmódosított alapanyagot, a felvágottaktól kezdve egészen a csokoládéig.

– Volt, aki sírt, főleg az idősebbek – meséli Mihály, mikor arról faggatom, mit szólt a nyolc földszomszédjuk, akiket ugyancsak összehívtak. A hírek szerint ugyanis egy 400 méteres védősávon belül az ő növényeiket is meg kell semmisíteni, nehogy „megszökjön” a génszennyezett pollen. Közülük többen máig reménykednek, hátha megússzák a pusztítást.

– Mondtam a sógornak, menjél és zúzzad! – így emlékszik vissza a gyászos eseményre a másik pórul járt fegyverneki gazda. Alattyáni Ferencnek 3,6 hektár kukoricája bánja a GMO-botrányt. – Minden szemét, amit külföldről behoznak – summázza a véleményét az őstermelő, aki már csak a maga készítette mangalicakolbászban bízik. A beígért, hektáronkénti 360 ezer forintos kárenyhítés sem kárpótolja őket a sok idegeskedésért, amit elszenvedtek az utóbbi hetekben, mondja. Az sem igazságos szerinte, hogy mindenki egységes kártérítést húz. Az ő kukoricája olyan volt, mint az álom, gondosan előkészítette a talajt, időben vetett. Most meg ugyanannyit kap, mint akinek hitványnak ígérkezett a termése.

Doblerék zöldségboltjának pultját lassan beborítják a papírok: határozatok, kukoricászsákokról származó kék cédulák. Láthatjuk: ugyanaz a szakigazgatási hivatal engedélyezte, hogy forgalomba hozzák a génszennyezettnek ítélt vetőmagot, amelyik most kiküldte nekik a határozatot, hogy semmisítsék meg a kukoricájukat. Ha a fémzárolás ideje tavaly október volt, hogy nem volt idejük ellenőrizni legalább az áprilisi vetésig, hogy tényleg megfelelő-e a vetőmag? Ez az, ami végképp nem fér a vétlen gazdák fejébe.

Az MgSzH válasza sem nyugtatja meg a kedélyeket, az ugyanis úgy szól: miután az importáló cégek megrendelik a vizsgálatot, az eredmény általában három héten belül megszületik. „A jogszabályi változások miatt azonban az eddig megszokottnál jóval nagyobb mintaszám érkezett a laboratóriumba, s ez a vizsgálatok elhúzódását okozta.”