Csodák a lábunk előtt

A Duna–Tisza közi ősgyepespusztákat, a homokbucka-vonulatokat, a nádas réteket és a szikes tavak rendszerét, a természetes homoki erdőtípusokat, a kőrises égerlápokat, a homoki lágyszárú növénytakarót, a Tisza menti ga­lériaerdő egy szakaszát, s végül a kiskunsági tanyákat kívánták védelem alá helyezni 1975-ben, amikor ötven évvel ezelőtt létrehozták a Kiskunsági Nemzeti Parkot – legalábbis ez derült ki az Élet és Tudomány akkori egyik lapszámából. A cikk szerzője Petőfi Sándorra utaló idézettel határozta meg, hogy miből ered az alföldi táj szépsége: „A délibáb tengerében lengő tanyák, a szellőben ringó búzatáblák, a lapályon végigcsordogáló erek, a nádszegélyes sziki tavakból felröppenő vadludak, az árvalányhajas legelőmezők, a csendben mélázó gulyák, a vadul nyargaló ménesek, a földdel összeolvadó nagy ég.” 

Tíz évvel később a Magyar Nemzet napilap is hírt adott arról, hogy „a hortobágyi, a kiskunsági és a bükki után megalakult az ország negyedik nemzeti parkja: Aggtelek”, valamint azt is megtudhatta a korabeli olvasó 1985-ben, hogy „létrehozzák az Aggteleki Nemzeti Park igazgatóságát, amelynek feladata lesz a tájegység és a barlangok féltett kincseinek gondozása”. 

Őrzik az értékeket 

– A magyar állami természetvédelem nagyon erős szervezetrendszerrel rendelkezik, és ez Európában is egyedülálló. 1973-ban hozták létre az elsőt, a Hortobágyi Nemzeti Parkot, majd 2002-vel bezárólag összesen tíz nemzetipark-igazgatóság alakult. Ha a működési területüket nézzük, akkor ezek az ország teljes területét lefedik. Nem tudunk egyetlen négyzetcentiméterre sem lépni anélkül, hogy ne állnánk valamelyik nemzetipark-igazgatóság működési területén – fogalmaz lapunknak Rácz András. 

Az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára hozzáteszi, hogy az állami természetvédelem az elmúlt 15 évben megerősödött, négyszer akkora költségvetésből működik, és dupla létszámú munkatárssal dolgozik, mint 2010 előtt. 

– Az 1300 fős munkatársi létszámból 240 fő hivatásos, egyenruhába öltözött, fegyveres természetvédelmi őr, akik hatósági feladatokat látnak el, óvják a területeket, megakadályozzák az illegális hulladéklerakást, a védett növények és állatok pusztítását, fellépnek a falopás, az orvhalászat és orvvadászat ellen, valamint a régészeti lelőhelyeket is őrzik. A védett fajok számával kapcsolatban felméréseket végeznek, továbbá nemzeti parkos túrákat is vezetnek.

Racka, bivaly, muraközi 

A nemzeti parkok használatában és vagyonkezelésében 300 ezer hektár védett állami természetvédelmi terület van. Az igazgatóságok ezeken látják el a konkrét élőhelyekkel kapcsolatos megőrzési és fejlesztési feladatokat, tehát a legértékesebb területeket saját maguk kezelik. 

– Emellett 150 ezer hektár területen sziklák, hegycsúcsok, lápok találhatók, a másik 150 ezer hektárt pedig az igazgatóságok kiadják haszonbérletbe olyan gazdálkodóknak, akik segítenek a természetvédelmi területek kezelésében. A nemzeti parkoknak van saját állatállománya, amely mintegy 13 ezer őshonos magyar egyedből áll. Ezzel génmegőrzési feladatot is teljesítünk. Olyan régi magyar haszonállatokat tartunk, amelyek már kikoptak volna az állattenyésztésből, de mi megmentettük őket: a juhoknál a cikta, a racka, a cigálya, a marháknál a szürke marha, a magyar tarka, a kárpáti borzderes, a bivaly, az őstulok, a lovaknál a hucul, a furioso és a muraközi fajták a jellemzőek. Ezeknek a tartása manapság gazdaságilag kevésbé jövedelmező, de a nemzeti parkok továbbra is megtartják őket – hangsúlyozza Rácz András. 

Az államtitkár felhívja arra is a figyelmet, hogy az idei évben elindult a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP+) folytatása, amelynek köszönhetően 42 milliárd forint áll majd rendelkezésre természetvédelmi fejlesztésekre. Mintegy hatvan beruházás indul a nemzeti parkokban, és csaknem 100 ezer hektáron javítják a természeti környezet állapotát. 

– A keret kétharmad részét élőhely-rekonstrukcióra költjük. De jut forrás majd a területkezelésre, az ökoturizmusra, a barlangok megtartására, valamint a természetvédelmi őrszolgálatra is. Tehát van jövő és remény a nemzeti parkok számára. A nemzetipark-igazgatóságokkal arra törekszünk, hogy a sok felfedezni való hazai helyszínt megmutassuk, és reméljük, hogy minél több honfitársunkkal megszerettetjük a természeti szépségeket – fogalmaz. 

Lehajolni az apróságokhoz 

– Az ökoturizmus egyre fontosabbá váló feladatunk, amelyhez az infrastruktúrát az elmúlt 15 évben építettük ki. Változnak a társadalomban a pihenési szokások, ma már egyre több embert érdekel a hazai táji, természeti környezet, a természetjárás, a túrázás, a kerékpározás, a vízi túrázás, a barlangi programok. Ezeknek az aktív kikapcsolódási formáknak a népszerűsége folyamatosan növekszik. A 700 ökoturisztikai létesítmény felét valamelyik nemzetipark-igazgatóság működteti. Évente mintegy 1,6 millió regisztrált látogatót fogadnak ezekben, ahol 1000 fős szálláshely-hálózat és 1000 kilométer hosszúságú tanösvényhálózat várja az érdeklődőket szerte az országban – ismerteti az államtitkár. 

Rácz Andrástól azt is megtudjuk, hogy idén több új ökoturisztikai lehetőség is nyílik. Elkészült a svábhegyi Jókai-kert teljes rekonstrukciója és a Steindl-nyaraló felújítása. Május 9-én átadták a benne létrehozott Madárország című tárlatot. A Gerecse Tájvédelmi Körzetben, Tardoson elindult az új tájegységi központ építése, ahol a jövőben ökoturisztikai központ nyílik. Mórahalmon is elkezdődött egy nagyszabású beruházás a helyi önkormányzat és a Kiskunsági Nemzeti Park közös programjaként: a Nagyszéksós-tó elnádasodott, a kiszáradás miatt megszűnt a halgazdálkodás, ezért bivalyokkal legeltették a területet, és ma már visszaállt a tó egykori jellege. Látogatóközpontot, valamint a tó közepén fedett madármegfigyelő helyet építenek ki. 

– A természeti értékek kevésbé láthatók, mint az épített örökség. Van, amikor le kell hajolni néhány centiméteres távolságra a lábunk előtt található egy-egy kis csodához, például egy jégkorszakból származó apró növényhez. A táji és természeti értékek minden ember számára az identitásunk alapját jelentik, ezért ezeket meg kell őrizni – hangsúlyozza Rácz András államtitkár.