Angol tolmács csocsóval

Jó négy évtizeddel ezelőtt a jánoshalmi laktanyában a vécé előcsarnokába helyezte ezt a négylábú népszórakoztató intézményt a parancsnoki lelemény, így a foglalkozások végén öblös csizmadübörgés közepette rohamozták meg az asztalt a honvédok. Innen, hogy sokáig szolid ammóniabűz lengte be emlékezetemben ezt a játékot. Csocsó néven ismertem még egyik rokonom kutyáját, a négy lábon járó szőrsátor nem javított a megítélésen…
Koncz Petra kétezerben kezdett csocsózni. Egy szolnoki szórakozóhelyen két srác kihívta őt és barátnőjét egy partira. Az ötlet nem volt rossz, és fantasztikus játékot hozott: a kislány, aki addig pingpongozott, kézilabdázott, úszott, atletizált, váratlanul ámulatba ejtette a srácokat. – Te, neked ezt érdemes lenne csinálni! – hangzott egybehangzóan a szakértői megállapítás, és így lőn. Petra 2003-ban versenyezni kezdett, a női párost az első nekifutásra meg is nyerték a hazai bajnokságban.
Ha valaki a sportág népszerűségére kíváncsi, annak jó tudni, hogy a Macsosz (Magyar Csocsó Szövetség) egy- egy versenyén három-négyszáz induló áll asztalhoz. Innen a versenyszámok leírása következnék, ami megjegyezhetetlenül sokféle kategória, ráadásul van egy- és kétlabdás változat, így jó, ha egy jövendőbeli versenyző a szabályok sillabuszának áttanulmányozásával kezdi.
No de maradjunk Petra pályájánál: később idehaza megnyerte a női páros, a vegyes páros és a női egyéni bajnokságot. Ha jól számolom, többet nem lehetett ebből kihozni. Jött az első nemzetközi megméretés: 2003 augusztusában volt a világbajnokság Ausztriában, Petra, aki ekkor már a szegedi tanárképző főiskola hallgatója volt ének és angol szakon, harmadik lett női párosban. Ez a történet is igazi magyar módi volt: a kislány egész nyáron azért dogozott - fizikai munkán –, hogy megszerezze a pénzt a vébére. Két nappal a világverseny előtt úgy megfájdult a keze, hogy alig bírta megmozdítani. A kórházban be akarták gipszelni, természetesen nem engedte, a döntőben már nem bírta mozgatni a játékosokat, így lett bronz.
Azóta bejárta a csocsóbirodalmat, ami egy nagy család, a „családfő" Olaszországban székel, október végén ott is tartják a világbajnokságot, öt különböző asztalon. Petrának a világbajnokságokról van egy ezüst- és öt bronzérme. Az ő szintjén egy világverseny előtt már nem kell képkereteket kalapálni, mert a pénzdíjakból futja az utazásra. Egy amerikai cég fantáziát látott ebben a sportágban, egyelőre DVD-ket készít a legsikeresebb versenyzőkkel, ezeket a televíziókban kívánják népszerűsíteni, aztán a többi már a közönség fogadtatásától függ. Franciaországban mindenesetre a bemutatkozásra már kaptak a tévében egy fél órát. A háttérben természetesen az asztalgyártók üzleti érdeke is meghúzódik, de hát ez mozgatja az egész sportvilágot. Partnere mostanában Jándi Tibor, de volt már angol és arab származású német párja is. Persze csak a játékban, amúgy az „igazi" keresése folyamatban van. Angol tolmácsként dolgozik, hamarosan Las Vegasba készül csocsózni, addig azonban edzés a szolnoki Zanzibárban, kondizás, ami kell hozzá, aztán néhány rövidebb külföldi út ide a közelbe.
Egyszóval bocsáss meg nekem, csocsó! Már nem is érzem az ammóniaillatot.