Puskás Ferenc – két világ bajnoka

Matteo Marani, az Olasz Profi Labdarúgó Liga elnöke vezette a népes közönség előtt rendezett eszmecserét.

– nyilatkozta az MTI-nek Marani, aki az Olaszországban szintén közismert magyar edzőről, Weisz Árpádról írt könyvet.

Matteo Marani kifejtette: Puskás Ferenc a jelenleg megszokott médiavilág nélkül vált népszerűvé egész Európában, „passzait, góljait, tetteit, megnyilvánulásait mindenki ismerte és terjesztette Olaszországban, anélkül, hogy a televízióban vagy interneten látták volna”.

A Római Magyar Akadémián a sportújságíró Claudio Minoliti idén megjelent Puskás Ferenc – két világ bajnoka című könyvét mutatták be.

Claudio Minoliti az MTI-nek könyve újdonságának nevezte, hogy azzal a korábban kevéssé ismert, közel két éves időszakkal is foglalkozik, amit Puskás Ferenc a magyarországi és spanyolországi karrierje között Olaszországban töltött, Milánóban, a liguria Bordigherában és egy Firenze közeli kistelepülésen.

A rendezvényt kísérő kerekasztal-beszélgetésen részt vett Carlos Tercero Castro, az olaszországi spanyol nagykövetség kulturális és tudományos tanácsadója, valamint Magyarország nagykövete, Kovács Ádám Zoltán, a labdarúgó Kovács Imre unokája. Kovács Imre tagja volt az 1952-ben, Helsinkiben az olimpiai bajnok válogatottnak, az MTK csapatkapitánya volt.

Kovács Ádám Zoltán számos történetet osztott meg a közönséggel, többek között arra emlékeztetett, hogy a mai is álló római Olimpiai Stadiont 1953 májusában az Olaszország–Magyarország mérkőzéssel avatták fel.

Az olaszok délután négyre időzítették a mérkőzést abban bízva, hogy a meleg időjárás nem kedvez a magyaroknak, akik viszont 3–0-ra nyertek.

Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője, a Puskás-ügyek nagykövete az MTI-nek hangsúlyozta, Puskás alig húszévesen a Torino csapatától kapott ajánlatot, amire olyan büszke volt, hogy az arról szóló papírt élete végéig a belső zsebében hordozta.

Még a kommunista hatalomátvétel előtt, 1947-ben a Fiat-autógyár képviselői jártak Budapesten, és a Juventus csapatának szerződésajánlatát vitték magukkal. A torinói klub akkoriban mesésnek számító ajánlatot tett: Puskás édesapja lehetett az edzője, és ő tetszés szerinti fizetést, lakást és autót kérhetett. Erre Puskás nemet mondott, maradt, mivel többek között a kitelepítéstől féltette családját – mondta el Szöllősi György.

Emlékeztetett, hogy a két világháború közötti időszakban a magyar edzők hatalmas szakmai tudásukkal járultak hozzá az olasz labdarúgás fejlődéséhez, és később a nagy magyar emigráns labdarúgók közül is többen Olaszországban kerestek menedéket, például Czibor Zoltán, aki az AS Romától kapott szerződést.