A gyenge forint előnye

A gyenge forint már csak azért is jól jött a magyar növénytermesztőknek, mert az abból származó pluszbevétellel ellensúlyozhatják a hitelezési feltételek szigorodását. A tavaszi munkálatok már megkezdődtek a földeken, de a gazdáknak számos bizonytalansággal kell szembenézniük. Késnek a tavaszi munkákhoz szükséges támogatások, akadozik a műtrágya ellátás, nehéz  banki hitelhez jutni. Ebben a helyzetben csak az államilag garantált forgóeszközhitelek jelenthetnek némi könnyebbséget, igaz csupán az egyébként is hitelképes termelőknek, mivel a kereskedelmi bankok hitelbírálati szigora nem enyhül és egyre hosszabb idő alatt bírálják el a kérelmeket.

A helyzetet némiképp enyhíti, hogy a forintgyengülés miatt megélénkült gabonaexportból tudnak a termelők likviditást javítani. Vancsura József, a Gabonatermelők Országos Szövetségének elnöke becslése szerint az idén már mintegy egymillió tonnányi kukorica hagyhatta el az országot hajón és vasúton, a tavaly betakarításkori tonnánkénti 18-20 ezer forintos ár mostanra 29-30 ezerre kúszott. Baranyából leginkább Bosznia felé, Bács-Kiskunból Romániába, az északi megyékből pedig Lengyelország felé viszik a terményt. A termelők abban bíznak, hogy a kukoricakivitel után a búzaexport is megélénkül. Az árak mindenesetre elindultak fölfelé: az év eleji tonnánkénti 34 ezer forintról 36 ezerre emelkedtek, a kifejezetten jó minőségű étkezési búzáért a szabad piacon 42 ezer forintot is adnak. – írja a Napi Gazdaság.

A vetőmagpiac is megélénkült; Vancsura szerint ezen nem spórolnak a termelők, a műtrágyán már inkább, főként azok, akiknek tavaly komoly értékesítési gondjaik akadtak és most sem számíthatnak a bankok segítségére. Sok termelő a talajban lévő tápanyagtartalékokban bízva inkább mellőzi a tavaszi nitrogénműtrágyázást. Ha elegendő csapadék esik, így is lehet jó közepes terméshozamot elérni, szárazabb, aszályosabb időjárás esetén azonban nagyon fog hiányozni az a műtrágya – figyelmeztet a szövetség elnöke.

A gyümölcsösökben már javában metszik a fákat, növényvédelemre a szeles-esős időjárás miatt eddig nem volt lehetőség – közölte Lux Róbert , a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke a Napi Gazdaságnak. A likviditáshiány ebben az ágazatban is gondot okoz, a termelők abban bíznak, hogy mielőbb hozzáférhetnek majd az értékesítő szervezeteken keresztül a kormány által indított, a tészeknek szánt, mintegy ötmilliárd forint keretű kedvezményes forgóeszközhitelekhez. Hosszabb távon piacbővülést remélnek az élelmiszertermékpálya-kódex létrejöttétől, rövid távon pedig a gyenge forint tartja távol a belpiacoktól az importgyümölcsöt és -zöldséget. A minőség javításával, a termelők összefogásával és a fogyasztók pontosabb tájékoztatásával remélhetőleg meg is tartható az így szerzett piaci részesedés – mondja Lux Róbert. A minőség javításához azonban szükségesnek tartják az új agrár-környezetgazdálkodási programban az integrált gyümölcstermelés támogatott területének növelését is, mivel csak az ilyen ültetvények árujának minőségét lehet az Európa-szerte elfogadott szabványok szerint tanúsítani (ez versenyképesebbé teszi az exportot is). Jelenleg az ország valamivel több mint 70 ezer hektáros gyümölcs-termőterületének 30-40 százaléka tartozik ebbe a körbe. Emellett a termelők szorgalmazzák azt is, hogy az alkalmi foglalkoztatás új szabályait tegye életszerűbbé és betarthatóvá a munkaügyi tárca.