Az idén nem drágul a gabona

A 2009 elején történt árcsökkenés után a legtöbb gabona és olajmag drágult márciusban, de a hónap végén – különösen az étkezési búza piacán – mérséklődtek az árak. Az áralakulást befolyásolta a nyersolajárak erősödése és a dollár árfolyamának csökkenése, azonban a Fekete-tengeri régióban további árgyengülésnek lehettünk tanúi. A búzaárak erősödését elsősorban az USA pénzügyi problémáinak mérséklődéséből származtatták, azonban az árakra csökkentőleg hatott március végén az addigi aszályos déli területeken hulló kiadós esők híre. Ukrajnában a takarmány búza ára 10 dollárral csökkent, tonnánként 130 dollárra.

A kukoricában annak ellenére, hogy március végén árcsökkenés volt, márciusban összességében a drágulás volt jellemző. Ennek fő oka a nyersolajárak erősödése, de a tavalyihoz képest kisebb vetési szándéka is.

Az előzetes becslések azt mutatják, hogy a kukorica magasabb termelési költsége miatt a kukorica-övezetben növekedni fog a szója vetésterülete a kukorica terhére. Az USA szójaárak tovább erősödtek részben a bizonytalan mennyiségű Dél-amerikai terméshelyzetre, részben az Argentínában zajló, hét napos mezőgazdasági sztrájk miatt.

Mindennek tükrében az előzetes becslések alapján a 2009/10 szezonban csökken a Föld gabonatermelése, de ez még mindig második legnagyobb lehet. Összesen 1725 millió tonna betakarítását várják, még akkor is, ha valószínűleg a vetésterület kisebb lesz - nőni fog viszont az olajmagvak területe- és az átlaghozam sem fogja elérni a tavalyi kiváló szintet.

Az idén nagyobb lesz az aratáskori átmenőkészlet, ami szintén segíti a kínálat fennmaradását, hiába csökken 2009-ben némileg a gabona össztermése 60 millió tonnával. Így fenntartható a bő árukínálat az egész szezonban, amit csak tovább segít, hogy a világgazdasági válság miatt csökken – főként a takarmánygabonák - iránti kereslet is. Persze vannak ezzel ellentétes hatású piaci események. Ilyen például, hogy nő a gabona ipari felhasználása – foglalja össze a nemzetközi elemzők várakozásait a Magyar Agrárkamara közleményében.

A világon ebben az évben 1 százalékkal csökken a búza vetésterülete, s összesen. 651 millió tonna termést jeleznek, 30 millió tonnával kevesebbet, mint tavaly volt. A búza felhasználás várhatóan 640 millió tonna lesz, kismértékben a jelenlegi rekordmennyiségű felhasználás alatt alakul. A világ zárókészlete 11 millió tonnával több lesz és eléri várhatóan a 171 millió tonnát. Kevesebb malmi búza importra szorul Közel-Kelet Ázsia és Észak Afrika és csökken a takarmánybúza import, ami miatt a globális búzakereskedelem 112 millió tonnára csökkenhet, ami 7 millió tonnával kevesebb, mint az előző szezonban volt.

A kukorica vetése megkezdődött az északi féltekén, de kismértékű bizonytalanság észlelhető a termelők körében - főként az USA-ban -, ahol a farmerek egy része a szóját részesíti előnyben. Kisebb vetésterülettel számolnak az EU-ban, a CIS országokban – ez többé kevésbé a volt FÁK-országok csoportját jelenti -, de növekedésre számítanak Kínában, ahol a támogatás miatt magasabb árak fenntartják a nyereséges termelést. A világ termelése 775 millió tonnára tervezhető, ami 7 millió tonnával kevesebb, mint a 2008/09 szezoné. Az őszi árpa vetésterülete növekedett az EU-ban, ugyanakkor az esős időjárás a tavaszi árpa vetését csökkentheti. Kisebb a vetésterület Oroszországban és Ausztráliában, nagyobb Ukrajnában, Törökországban és Észak-Afrikában. A várható termésmennyiség 147 millió tonna, ami 8 millió tonnával kevesebb, mint a 2008/09 szezonban, amikor is a hozamok kiválóak voltak. Kismértékű csökkenés várható cirokból, zabból és rozsból – olvasható a Magyar Agrárkamara elemzésében.