Európa legszigorúbb erdőtörvénye (I.)

Magyar erdők számokban, röviden
Magyarország erdőterülete az elmúlt mintegy 80 évben fokozatosan emelkedő ütemben gyarapodott, ami a nagyarányú erdőtelepítéseknek és fásításoknak köszönhető, amelyek eredményeként az 1921-ben még alig több mint 1 millió hektár erdőterületünk ma már csaknem 1,9 millió hektár. Az erdőgazdálkodási célt szolgáló területek kiterjedése pedig meghaladja a 2 millió hektárt. A Nemzeti Erdőprogram alapján a jövőben is folytatódni fog napjaink jelentős erdőtelepítési programja. Az erdősültség mértékét a jelenlegi 20,3%-ról mintegy 27%-ra kívánjuk emelni. Az elmúlt évtizedben az erdőtelepítésekben kiemelkedő szerepet vállaltak a magánerdő-gazdálkodók, akik mintegy 1 milliárd facsemete/makk elültetésével, több mint 100.000 hektár új erdőt telepítettek.

Miért kellett az új erdőtörvény?
A hatályos erdőtörvény (1996. évi LVI. tv az erdőről és az erdő védelméről) előkészítésekor még javában folyt a kárpótlás és vagyonnevesítés, a törvény megalkotása óta az erdőgazdálkodók száma több mint tízszeresére, az erdőtulajdonosok száma több százszorosára emelkedett. Az akkori bizonytalan tulajdonosi-erdőgazdálkodói viszonyok mára rendeződtek, kialakult egy szakmailag felkészült, hosszútávon gondolkodó magánerdő-gazdálkodói réteg. 2007-ben megszűnt az erdőfenntartási járulék jogintézménye, amely az erre épülő erdőfelújítási előírások újragondolását és az erdészeti szankciórendszer átalakítását is szükségessé tette.
Az erdőgazdálkodók által az elmúlt évtizedben megkezdett természetközeli gazdálkodási módszerek törvényi hátterét is meg kellett teremteni. Az új szabályok egyben az Új-Magyarország Vidékfejlesztési Program erdészeti támogatásainak elindítását is szolgálják. Az illegális fakitermelések elleni hatékonyabb fellépés szintén számos új jogintézményt igényelt az erdőtörvényben.

Hogyan változik az erdészeti engedélyezési rendszer?
Az erdők felügyeletéért a XIX. század óta az erdészeti hatóság felelős, akinek munkáját ma már számos szakhatóság is segíti.
Az új törvény felhatalmazása alapján, az erdőgazdálkodásért felelős miniszter rendeletben határozza meg, hogy az adott erdőtervezési körzetben az elkövetkező 10 évben mennyi fát lehet kitermelni, milyen ütemben kell folytatni az idegenhonos fafajokból álló erdők átalakítását, valamint sok más, a védelmi és közjóléti célok teljesítése érdekében szükséges speciális szabályt.
A folyamat továbbra is a körzeti erdőtervezéssel kezdődik, amelyet az erdészeti hatóság végez bevonva – jelenleg is és a jövőben is -, az erdőgazdálkodókat, önkormányzatokat, a nemzeti parkokat, társhatóságokat (köztük a zöldhatóságot is), civil szervezeteket. A körzetei erdőtervezés részletes szabályrendszerét, a bevonásra kerülő személyek, szervezetek körét jelenleg is miniszteri rendelet tartalmazza.
A körzeti erdőtervezést követően az adott erdő (szaknyelven erdőrészlet) mindenkori erdőgazdálkodójának kötelezettségeit és jogosultságait az erdészeti hatóság egy 10 évre szóló erdőterv határozatban állapítja meg, amelynek meghozatalába természetesen az illetékes szakhatóságok, így védett területen a természetvédelmi hatóságot is bevonják. A határozatban egyszer már engedélyezett tevékenységeket az erdőgazdálkodónak a törvénytervezet szerint nem kell ismételten engedélyeztetni, csak bejelenteni. A bejelentést követően 30 ill. 45 nap után végezhető csak el az adott erdészeti művelet, ha ezalatt az erdészeti hatóság nem értesíti az erdőgazdálkodót vagy az erdőgazdálkodónál a szakmai feladatokat irányító erdészt, hogy új körülmény (például egy védett ragadozó madár beköltözése) miatt a korábban engedélyezett tevékenységet (csemeteültetés, fakitermelés, erdőápolás) nem végezheti el. Védett területen a bejelentést az erdészeti hatóság mellett a zöldhatóság is megkapja.
Az új tervezési-engedélyezési rendszer az adminisztrációs terhek csökkentése mellett, szükség esetén biztosítja a hatóságok beavatkozási lehetőségét.
 (A cikk folytatás itt olvasható!)