Fele annyi lisztnek való termett, mint szokott

Végéhez közeledik a búza aratása: a gazdák a múlt évivel megegyező 1,1 millió hektár vetésterület kilencven százalékáról már betakarították a gabonát. Augusztus elejére kerülhet az összes búza a raktárakba, de csak fele annyi kenyérnek való termett, mint szokott.

Szántó-vető2009. 07. 28. kedd2009. 07. 28.

Kép: búza aratás gabona kombájn traktor mezőgazdaság termés termény 2008 07 20 Fotó: Kállai Márton

Fele annyi lisztnek való termett, mint szokott
búza aratás gabona kombájn traktor mezőgazdaság termés termény 2008 07 20 Fotó: Kállai Márton

Az előzetes várakozásokkal megegyezően, mintegy négymillió tonna búzát takarítanak be az idén a gazdák. Mivel tavasszal két hónapon át alig esett eső, ez a termésmennyiség harminc százalékkal elmarad a múlt évi, mintegy 5,5 millió tonnás szinttől – hangsúlyozta Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke a Magyar Hírlapnak nyilatkozva.

A hazai igényeket még ez a mennyiség is bőven kielégíti, hiszen a malomipar és az állattartó gazdák évente átlagosan két és fél millió tonna búzát vásárolnak föl. Magyarország az étkezési búza szükséglet évente 1,2 millió tonna.

A búza 1,138 millió hektáros magyarországi vetésterülete az idén sem változott. Hektáronként az átlagtermés 3,5 tonna, ami 0,5-1 tonnával marad el a tavalyi hozamtól. Ám például Csongrád megyében, ahol már végeztek a betakarítással, mindössze háromtonnás, míg Szabolcsban még ennél is gyengébb, hektáronként mindössze 2,6 tonnás az átlagtermés.

Vancsura József szerint tonnánként – minőségtől és átvételi helytől függően – 20-32 ezer forint között alakulnak a felvásárlási árak, így előre jelezhető, hogy veszteséges lesz a búzatermelés. A felvásárlók a takarmányminőségűért adják a legkevesebb, míg az étkezési minőségűért a legtöbb pénzt. Egyhektárnyi búza termelési költsége átlagosan 150 ezer forint, így ötven-nyolcvanezer forintnyi veszteséggel számolhatnak a gazdák. Míg 2007-ben tonnánként volt időszak, mikor hetvenezer forintot fizettek a búzáért, tavaly már csak 35-38 ezret.

"Az előzetes becslés szerint a termés harminc-negyven százaléka lesz étkezési minőségű, tavaly viszont hetven százaléka volt az" – hangsúlyozta Vancsura József. Kiemelte, a gazdák aggódnak, mivel a világpiaci árak – a túlkínálat, a válság okozta csökkenő kereslet miatt – nagymértékben esnek, és ezek határozzák meg a magyarországi árakat is. A hazai gabonatermelők versenyképességét azonban a forint árfolyamának alakulása és a világpiaci energiaár-mozgások is erőteljesen befolyásolják. Ráadásul az elmúlt hetek esőzései rontottak a búza minőségén.

A világpiaci túlkínálat miatt várhatóan csökken az évente mintegy 1,5-2 millió tonnás magyar búzaexport, így szűkül a magyar termelők mozgástere. A magyar búza külpiaci esélyein a közelmúltban lezajlott fuzáriumgomba-mizéria is ronthat, bár az elnök megerősítette, hogy az eddigi információk szerint a learatott búza mentes a fertőzéstől.

A szövetség elnöke üdvözölte, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 2009. december 31-ig meghosszabbította az idei gabonakészletek zavartalan raktározásának finanszírozására fordítható 7,6 milliárd forint keretösszegű gabona-forgóeszközhitel igénylésének határidejét. A jelenleg ötszázalékos kamatozású, maximum egyéves lejáratú forgóeszközhitel – amelyből 3,7 milliárd forintot már át is utaltak a gazdálkodóknak – lehetőséget teremt arra, hogy a gabonatermesztők ne kényszerüljenek az aratáskor megszokott nyomott áron értékesíteni a terményt, hanem a raktárakban tárolhassák azt.

Ezek is érdekelhetnek