Káoszt okozhat az új borcímkézés

Sok meglepetést fog okozni a vevőknek, míg megszokják az új borelnevezések jelentését. A mostani rendszer ugyanis egyértelműen megmondta, asztali, vagy jó minőségű nedűre számíthatunk. Eztán - Az EU-reformjának köszönhetően másként lesz.

Szántó-vetőO. Horváth György2009. 08. 08. szombat2009. 08. 08.
Káoszt okozhat az új borcímkézés

Ember legyen a talpán, aki a következő időben egy pillantásra képes lesz eldönteni, hogy az a palack bor, melyet a kezében tart milyen minőségű nedűt rejt. Az uniós verdikt miatt új borkategória-megjelöléseket kell alkalmazni a magyar borokon augusztustól, a palackban lévő bor minőségéről a földrajzi jelzés helyett ezentúl az ad eligazítást, hogy egy-egy címkén milyen tradicionális megnevezések szerepelnek. (E sorok írója itt vesztette el a fonalat először.)

Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára azonban már értheti a lényeget, mert az MTI-nek elmondta: az új kategóriákat, amelyek a fogyasztók jobb, egyszerűbb és átláthatóbb tájékoztatását szolgálják, az európai uniós borpiaci reform második szakaszának hatályba lépésével vezették be Magyarországon.

Nézzük, hogy is volt eddig! Magyarországon négy borkategória létezett. Az úgynevezett védett eredetű bor meghatározott, történelmi tradíciójú termőhelyről származott, és előírt minőségi paraméterekkel rendelkezett. Szintén a fogyasztók által elismert csúcskategória volt a meghatározott termőhelyről származó minőségi bor. Tájbornak nevezték azt a kategóriát, amely egy-egy tájegységre vagy termőhelyre volt jellemző, ám jelentős mennyiségben állították elő. Asztali bornak pedig az a bor számított, amely nem volt köthető termőhelyhez, ám forgalmazása szintén nagy mennyiségben történt.

No ennek vége, helyette jön a következő megjelölés. (Hogy ez miért jobb, egyszerűbb, e sorok írója továbbra sem érti, bár lehet, hogy vele van a baj.) A továbbiakban bevezetik az oltalom alatt álló eredet-megjelöléses borkategóriát, amelybe tartozhat a védett eredetű bor, továbbá a meghatározott termőhelyről származó bor is. Ennek minősége és jellemzői alapvetően vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és ahhoz kötött természeti tényezőkhöz köthetőek. Ez a minőség kizárólag az adott földrajzi területen, az ott termett szőlőből készülhet.

Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borkategóriába a meghatározott termőhelyről származó minőségi bor, valamint a tájbor kerülhet. Ebbe a kategóriába olyan különleges hírnévvel vagy egyéb jellemzőkkel rendelkező borok tartoznak, amelyek e földrajzi eredethez kapcsolhatók, és legalább 85 százalékban a földrajzi területen termett szőlőből készültek. A készítését az adott földrajzi területen végzik.

A földrajzi jelölés nélküli borkategóriába az asztali bor, a tájbor, valamint az úgynevezett minőségi bor szintén bekerülhet. Ebbe a kategóriába tehát lényegében minden bor besorolható.

Önök értik? Én nem, akárhogy is nézem, ez áttekinthetetlen és a vevő egy pillanatig sem lehet biztos benne, hogy mit vett, csak azt, hogy az ország melyik tájékán termelt szőlőből, hol előállított bort tart a kezében. Azt viszont már nem tudja eldönteni, hogy az tájbor, asztali, vagy kiemelt minőségű ital-e. H ez a rendszer egyszerűbb, mint eddig volt, akkor megkövetek mindenkit, de én csak a káoszt látom benne.
 

Ezek is érdekelhetnek