Van, aki már vetni akar

Már csak néhány százhektárnyi területen aratnak, a termés a magtárakban. Máshol viszont már a talaj-előkészítést végzik, ugyanis még két hét és augusztus vége felé kezdődik a vetés. A repcemag kerül a talajba. Az idén 261 ezer hektáron foglalkoztak a gazdálkodók e növénnyel és ez várható az előttünk álló gazdasági évben is.

Egy nagyon fontos dologra azonban fel kell készülni a gazdálkodóknak, illetve a vetőmag-termesztőknek – hívja fel a figyelmet a Magyar Agrárkamara Növénytermesztési Osztálya. Arra, hogy a nagy felvásárlók 2011-től már csak olyan repcemagot hajlandóak átvenni, amely alacsony glükozinolát tartalmú. Vagyis e speciális tulajdonságú fajták, hibridek vetőmagját érdemes elvetni 2010 augusztusától.

A FEDIOL (a világ egyik legnagyobb növényolaj termelő európai társasága, tagjai 30 millió tonna olajmagot dolgoznak fel, 8,6 millió növényolajt termelnek és 3,7 millió tonna növényolajt importálnak, 20 ezer dolgozót foglalkoztatnak stb.) 2011-től csak olyan 00-ás repcemagot fog feldolgozni, amely maximum 18 mikromol/g glükozinolátot tartalmaz.

S ez már az idei vetések egy részét is befolyásolja, mégpedig, a repce-vetőmag előállítók már ilyen fajták magját kell, hogy termeljék. Erre fel kell készülni, ezért a 2009. évi vetőmag-szaporítást úgy kellene elvégezni, hogy a 2010-ban vetendő vetőmag ne eredményezzen ennél magasabb glükozinolát tartalmú termést.

Egyik legfőbb oka glükozinolát tartalom csökkentése iránti igénynek, hogy a kisajtolt magasabb glükozinolát-tartalmú repcemag, vagyis a dara felhasználása korlátozott a takarmányokban (az összes állatfaj esetében), ami miatt a készletek felhalmozódhatnak.

Mindez a következő év feladata, de nézzük, milyen eredménnyel zárták a magyar gazdálkodók a mostani szezont!
A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal adatai szerint az idén 5,95 millió tonna kalászos gabonát takarítottak be, mintegy 20-25 százalékkal kevesebbet a tavalyinál, de többet a várt 5,5 milliónál. Nézzük a hozamokat: őszi búzából 1,138 millió hektárról 4,35 millió tonnát takarítottak be, 3,82 tonnás hektáronkénti termésátlag mellett, őszi árpából a 196 ezer ha-ról 705 ezer tonnát 3,6 t/ha termésátlaggal. Rozs: 41 ezer hektár, a termésátlag 1,87 tonna, össztermés 76 ezer tonna. Tritikálé: 128 ezer hektáron 2,97 tonnás hektáronkénti termésátlag mellett 379 ezer tonna összhozam. Tavaszi árpa: 126 ezer hektár, 321 ezer tonna mag. Zabból 55 ezer hektárról összesen 119 ezer tonna kerül a magtárakba. A repce is jobban hozott a májusban vártnál, mert 262 ezer hektárról 2,14 tonnás átlag mellett összesen 561 ezer tonna került a tárolókba, ellenben a becsülthöz képest a magborsó hozama gyengébb volt, összesen csak 28 ezer tonnát takarítottak be a 17,7 ezer ha területről

A betakarított őszi árpa minősége közepes. Az eddig betakarított búza minősége területenként változó. A minőség közepesnek mondható. A malmi minőségű búzák aránya 65 % körül várható, a többi takarmány minőségű, elsősorban az alacsony esésszám miatt (fehérje, sőt a nedves-sikér is sok esetben megfelelő).

A búzaárak jelenleg gyengék, az étkezési búza ára 30 ezer Ft/t körül van a szabadpiacon. Az őszi árpa ára a legalacsonyabb, az általában 25 ezer Ft/t alatti. A kereslet még lanyha, kivárás a jellemző. A szomszédos országokból is még minimális a kereslet a kalászosokra, kevés az üzletkötés.

Fontos feladat a szalma – amennyiben nem került szecskázásra - területről történő mielőbbi lehordása, hogy a szalma a tarlóhántási munkákat ne akadályozza, ez pedig azért szükséges, hogy a parlagfű pollenszóródását meg lehessen akadályozni.