Irtják a feketén telepített szőlőket

Az uniós csatlakozás óta csak engedéllyel lehet szőlőt telepíteni nálunk. Ha pedig a gazda nem szerzi be a hatósági hozzájárulást, fuccs az ültetvényének, köteles azt kivágni, a rajta termett szőlőből pedig 80 fokosnál erősebb szeszt főzet a hatóság. Ezt a jogszabályt a 2008. évi borpiaci reform azzal is megtoldotta, hogy aki a hatósági felszólításra se vágja ki az engedély nélkül telepített szőlőjét, azt megbüntetik. Ez úgy megy a gyakorlatban, hogy az MVH határozatban szólítja fel kivágásra a gazdát vagy a gazdálkodó szervezetet - számolt be a baon.hu. Ha a felszólításnak akkor eleget tesz az illető, nem kell fizetnie bírságot, mely meglehetően borsos lenne, 12 ezer euró hektáronként.

– Bács-Kiskun megyében 2004. május 1-je óta két esetben, összesen 1,3 hektár területen állapítottunk meg engedély nélküli telepítést. Bírság kiszabására nem került sor, de a vonatkozó jogszabályok értelmében a felszámolással járó minden költséget a szabályszegőnek kellett kifizetnie – tájékoztatott Hajdu Sándor, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Bács-Kiskun Megyei Kirendeltségének vezetője. Az úgynevezett szőlőpotenciált szabályozó, idén júniusban hozott FVM-rendelet az említett telepítési engedélyeztetés, illetve az ahhoz kapcsolódó szankciók mellett szabályozza az úgynevezett újratelepítési jogot is. Ez azt jelenti, hogy a szőlőültetvény engedélyes, de állami támogatás nélküli kivágásával ugyanakkora területre újratelepítési jog keletkezik, ami mezőgazdasági vagyoni értékű jognak minősül. Az újratelepítési jogot felhasználhatja maga a szőlőt kivágó gazda, de el is adhatja azt. Ha bizonyos ideig egyiket sem teszi meg, akkor joga az állami jogtartalékba kerül, ami azt jelenti, hogy később az állam adhatja el az újratelepítési jogot.

Bács-Kiskun megyében 1996–2009 között közel 3 ezer hektár szőlő kivágásával keletkezett ilyenformán újratelepítési jog. A betelepíthető összes területet illetően jelentős a jog adásvétele, főleg az idős, megfáradt szőlőbirtokosok mondanak le a művelésről, és ezért inkább értékesítik az újratelepítési jogukat – hallottuk Keresztes Józseftől a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa titkárától. Azt viszont még nem tudja senki, hogy a magánjogból mennyi kerül majd az állami jogtartalékba, mert még nem járt le 1996 óta a felhasználás határideje.

Aki 1996. május 1. és 2004. április 30. között vágta ki engedéllyel a szőlőjét, az 2010. július 31-éig, aki 2004. május 1. és 2008. július 31. között vágta ki, az a rá következő nyolcadik év végéig, aki pedig tavaly augusztus 1. után vágta ki a szőlőt, az 2015. utolsó napjáig használhatja fel az újratelepítési jogát. Aki sem újratelepítéssel, sem eladással nem hasznosítja a fenti határidőig újratelepítési jogát, az azt elveszti, és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal értékesíti helyette. Az eladási ár hektáronként legalább húszezer, legfeljebb százötvenezer forint lehet. A meghirdetett jogot az vásárolhatja majd meg, aki előbb jelentkezett rá.