Az utolsó tragédia

Ugyan ő is rég nem látott szeretettel fordult hazánk fiai felé, számos esemény mégis beárnyékolta Sisi életét. Alig ment feleségül Ferenc Józsefhez, hamar meggyűlölte Bécset. Elsősorban anyósa, Zsófia főhercegnő miatt érezte magát kalitkába zárt madárnak. Ő fosztotta meg első gyermekei nevelésétől, majd később óriási tragédia érte: váratlanul öngyilkos lett egyetlen fia, Rudolf, a trónörökös.

Fia halálát követően fekete gyászruhát viselt, pszichés és testi betegségei egyre súlyosbodtak. Minél távolabb akart lenni Bécstől, és amikor csak tehette, utazott. 

1898 szeptemberében a 61 esztendős királyné rengeteget kirándult. A merénylet előtti napon Genf egyik cukrászdájában evett egy nagy adag fagylaltot, majd egy boltban aszalt gyümölcsöt vásárolt karácsonyra leányának, Mária Valériának.
Ezeken az utakon inkognitóban vett részt, de a bulvársajtó valahogy mégis mindig tudomást szerzett a császár és király feleségének hollétéről. Mai napig nem tudni, ki szivárogtatta ki, hogy éppen Genfben tartózkodik, mindenesetre a lapokból értesülhetett róla a merénylő is.

Az anarchista Luigi Lucheni a gyilkosság előtt egy anatómiai könyv tanulmányozásával készült a megfelelő szúrásra, majd egy pengeélesre köszörült reszelőt rejtett kabátja ujjába. Lucheni 1898. szeptember 10-e reggelén a Beau Rivage Hotel elé sétált. Megvárta, amíg Sisi és kísérője, Sztáray Irma grófnő elsétálnak mellette, majd a forgalmas Mont Blanc rakparton – amint megbizonyosodott arról, hogy a királyné van a napernyő alatt – szíven szúrta a hajóállomásra igyekvő áldozatát.

Sisi elesett, Lucheni pedig elrohant. A fel­segített királyné először azt hitte, az óráját akarta ellopni a támadó, ugyanis szoros fűzőjétől nem érezte a sérülést. A hajón azonban rövidesen rosszul lett, és ahogyan megnyitották a fűzőjét, úgy vették észre, mi is történt.

A hajó azon nyomban megfordult, hord­ágyon kórházba szállították Sisit, az orvosok azonban már csak a halál beálltát tudták megállapítani. Egyes vélemények szerint a királynét akkor sem lehetett volna megmenteni, ha hamarabb észlelik a sérülést. Más hangok szerint megfelelő kórházi ellátással és egy gyors műtéttel életben maradhatott volna.

Erzsébet királyné holttestét udvari különvonat szállította Bécsbe. A merénylet után egy héttel a fia, Rudolf mellé helyezték örök nyugalomra, a kapucinusok templomának császári kriptájában.

Sisi-kultusz magyar földön

Sisi váratlan halála megrendítette az egész Monarchiát, különösen az őt kedvelő Magyarországot. Rövidesen kultusza alakult ki hazánkban, jó néhányan felvetették, hogy magyar földön kellene megadni neki a végtisztességet. Róla kapta nevét Pesterzsébet, a János-hegyen álló kilátó, illetve a budapesti és a komáromi Erzsébet híd is. Budapesti szobrát végül halála után 33 évvel, 1932-ben avatták fel. Zala György alkotása az akkor Eskü (ma Március 15.) téren kapott helyet. Ugyan a második világháborút szerencsés módon épen megúszta a szobor, a Rákosi-korszakban elbontották. Évtizedekre eltűnt az emlékmű, majd Ráday Mihály helytörténész talált rá a nyolcvanas években egy sülysápi raktárban. A hatóságok nem kívánták megakadályozni visszaállítását, eredeti helyén azonban ekkor éppen ásatások folytak, ezért az Erzsébet híd budai hídfőjénél állították fel újra a szobrot 1986-ban, és ott áll a mai napig.

Sisi váratlan halála megrendítette az egész Monarchiát, különösen az őt kedvelő Magyarországot. Rövidesen kultusza alakult ki hazánkban, jó néhányan felvetették, hogy magyar földön kellene megadni neki a végtisztességet. Róla kapta nevét Pesterzsébet, a János-hegyen álló kilátó, illetve a budapesti és a komáromi Erzsébet híd is. Budapesti szobrát végül halála után 33 évvel, 1932-ben avatták fel. Zala György alkotása az akkor Eskü (ma Március 15.) téren kapott helyet. Ugyan a második világháborút szerencsés módon épen megúszta a szobor, a Rákosi-korszakban elbontották. Évtizedekre eltűnt az emlékmű, majd Ráday Mihály helytörténész talált rá a nyolcvanas években egy sülysápi raktárban. A hatóságok nem kívánták megakadályozni visszaállítását, eredeti helyén azonban ekkor éppen ásatások folytak, ezért az Erzsébet híd budai hídfőjénél állították fel újra a szobrot 1986-ban, és ott áll a mai napig.