Egy régi vadászgép utolsó felemelkedése
Csaknem nyolcvan évig pihent a hullámsírban az a II. világháborús magyar Messerschmitt vadászgép, melynek újabb elemeit emelték ki október 26-án a magyar tengerből Balatonakarattya közelében.
A gép motorját és légcsavarját már korábban sikerült a felszínre hozni, ezúttal a törzs egy darabja került elő a búvárok és darusok összehangolt munkájának köszönhetően. A szakemberek folytatják a terület átvizsgálását további elemek felkutatásának reményében.
A kiemelt repülőgép hadtörténeti jelentősége abban áll, hogy jelenlegi tudásunk szerint a világon ez az egyetlen hazai összeszerelésű, magyar gyártmányú motorral rendelkező Messerschmitt vadászgép. Magyarország 1941 júniusában kapta meg a jogot a németektől a legmodernebb haditechnika gyártására.
Tudta?
A Messerschmitt 109 roncsából kiemelt iránytű csaknem 80 év múltán is végzi a dolgát: a műszer gond nélkül irányba áll.
Magó Károly zászlós, az MH Kiss József 86. Helikopterdandár kutatója, a projekt hadtörténeti örökségvédelmi felelőse, egyben a kutatás vezetője előadásában kitért többek közt arra is, hogy a roncs nemcsak hadtörténeti, hanem ipartörténeti emlék is egyben, mivel ezt a repülőgépet teljes egészében hazánkban gyártották.
Kiemelte: a hazai védelmi ipar akkori teljesítményét jól fémjelzi, hogy a németek is előszeretettel használtak magyar gyártású vadászgépeket. Hangsúlyozta, hogy a többhetes kutatómunka során a Magyar Honvédség összes olyan alakulata (is) képviseltette magát, ahol búvárok szolgálnak. Ők naponta 6-8 órás merülési idővel, borzalmasan rossz látási viszonyok közepette dolgoztak a Balatonban, ahol a négy-öt méterre süllyedt roncsot egy-másfél méteres iszapréteg takarta. Ugyanakkor a felszínen dolgozó műszaki állománynak is komoly kihívást jelentett a feladat.
A kiemelt roncsdarabok további sorsával kapcsolatosan Soós Péter alezredes, a HM HIM múzeumigazgató-helyettese elmondta: most következik az a fajta tervezőmunka, amely során a szakemberek kitalálják, miként lehet műtárggyá varázsolni a kiemelt roncsot; hogyan lehet kézzel foghatóan is megismertetni minél több embert hadtörténelmünk újra felszínre került darabjával és az 1944-ben történtekkel.
Meghalt a hazáért
Beregszászy – más forrás szerint Beregszászi – Sándor 1923-ban született Túrkevén. Vadászpilótaként szolgálta a hazáját.
„1941 tavaszán a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap kassai kiképzőkereténél ült először repülőgépbe, ma a fővárosunkat megrohanó angolszász repülőerődök, Liberatorok és Lightningek ellen harcol Messerschmitt 109-esével. A félelmet hírből sem ismeri, látszik rajta, akkor érzi jól magát, ha jobb keze a botkormányt, bal keze pedig a gázkart fogja, és sok száz kilométeres sebességgel suhan végig az égbolton” – írták róla anno.
A 101/1. (Zongora) vadászrepülő század szakaszvezetője 1944. július 2-án légi harcban halt hősi halált. Az akkori híradások szerint: egy magyar vadászgép – amelyet több amerikai gép üldözött – 11 óra 20 perckor Balatonkenese közelében zuhant le.
A hős vadászpilóta nyughelye Túrkevén, a Vasúti temetőben található. Különleges síremlékét – amelyen a 120 lajstromszámú Puma repülőgép látható zuhanórepülésben – Finta Sámuel szobrászművész készítette. Bár már nem élnek leszármazottjai a városban, mégis mindig van virág a sírján.
„Nagyon fontosnak tartom, hogy a tervezett kiállítás keretében minél többen találkozzanak a hazáért hősi halált halt pilóta, Beregszászy Sándor emlékével, mert az jót fog tenni a magyar nemzettudatnak. Tudom, hogy a Magyar Honvédség több alakulatától érkezett szakemberek egy csapatban, embert próbáló munkával tudták felszínre hozni a roncsot, és ezért szeretném kifejezni minden tiszteletem és elismerésem! Ugyanakkor minden nehézség ellenére ezt senki sem érezte tehernek, mert a kiemelési munkálatokban részt vevő állomány minden tagja tudta és tudja, hogy milyen fontos ápolni hős bajtársuk emlékét” – mondta a kiemelés eseményén jelen lévő Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő.
A légi csata
Az amerikai hadsereg 1944. július 2-án indította addigi legnagyobb légi támadását magyarországi célpontok ellen. Az Egyesült Államok 15. légi hadseregének 620 négymotoros bombázójából és 300 kísérő vadászgépből álló köteléke ellen a Magyar Királyi Honvéd Légierő 18 vadászrepülőt tudott harcba küldeni. A kibontakozó légi csatában aznap három magyar pilóta halt hősi halált. Ezek egyike volt a mindössze 21 éves Beregszászy Sándor.
„Joggal merül fel a kérdés, hogy a Magyar Királyi Honvéd Légierő egységei miért szálltak fel aznap, miben reménykedtek bajtársaink? A válasz egyszerű: katonáink a hazát védték; a hazaszeretet, a hon védelme volt az, amely vezérelte őket. Számukra minden egyes ellenséges gép, amelyet sikerült a harcból kivonni, több tonna le nem dobott bombát és így megmentett otthonokat, üzemegységeket és sok-sok emberéletet jelentett – fogalmazott Kajári Ferenc altábornagy a kiemelés után Balatonakarattyán. A Honvéd Vezérkar főnökének helyettese hangsúlyozta: a vadászgép partra hozott maradványai a hazaszeretet örök mementói számunkra.
