Mérgezett almától a gázkamráig
Titokzatos halálesetek, különös eltűnések, megmagyarázhatatlan katasztrófák – az ilyen történeteknél az ellentmondások, az elhallgatott részletek rendszerint összeesküvés-elméletek kialakulását eredményezik. Tóth Tibor egykori bűnügyi nyomozó a visszavonulása után az interneten Tiboru néven vezetett blogot konspirációs teóriákról, továbbá három kötete jelent meg a témában. Szerinte egy konteó felállítása intellektuális játék: a tények puzzle-darabkáit kell egymás mellé illeszteni, vélt vagy valós összefüggéseket keresni. Ő maga kerülte a kinyilatkoztatásokat, mindig az olvasóira bízta, mit hisznek el a verziókból. E sorok írója nagy tisztelője a néhány hete súlyos betegségben, 63 éves korában elhunyt „hivatásos gyanakvónak” – munkásságának mérgezéses eseteiből válogattunk.
Forrás: Getty Images
Forrás: Getty Images Ősidők óta ismert az emberiség előtt, az arzén az egyik legerősebb méreg. Leggyakrabban a fehér arzént (arzén-trioxid) használják, amit a mérgek királyának neveznek. Hányást, hasmenést, görcsöket és bénulást okoz, több napig is eltarthat, mire az áldozat belehal a mérgezésbe. Mivel sem illata, sem különösebb íze nincs, kifejezetten alkalmas szer gyilkosságokhoz.
A világon a legtöbb, méreggel kioltott emberéletért a cianid a felelős – elég csak a második világháború gázkamráinak áldozataira gondolni. Blokkolja a sejtek oxigénellátását, ezt sejtszintű fulladásnak hívják. Nagyon hamar eszméletvesztést okoz, és különös gyorsasággal vezet halálhoz, általában hirtelen szívleállással. Az áldozatnak sok esetben jellegzetes, keserű mandulára emlékeztető szaga van. Sokan használták öngyilkosságra a náci párt felső vezetése körében, többek között Hitler és Eva Braun, Göring, Goebbels és Himmler.
∗
1954. június 8-án a takarítónő bukkant rá a brit matematikus Alan Turing holttestére, mellette egy félig megevett, mérgezett alma hevert. Turing megosztó személyisége halálának körülményeivel is több táborra szakította a közvéleményt: egyaránt felmerül a baleset, az öngyilkosság és a merénylet lehetősége is. A halottkém jelentése öngyilkosságot állapított meg.
Az elméleti számítástudomány és a mesterséges intelligencia atyjának neve a második világháborúban vált híressé: ő az Enigma-kód feltörője. A német hírszerzés rejtjelezésének megfejtésével hozzájárult a második világháború gyorsabb lezárásához, becslések szerint két évvel rövidítette le a háborút, 22 millió ember életét menthette meg így.
Turing a saját neméhez vonzódott, de a korabeli Nagy-Britanniában ezért börtönbüntetés járt, így hajlamát titkolnia kellett. Amikor 1952-ben fény derült homoszexuális kapcsolatára, vád alá helyezték. Választhatott: vagy börtönbe zárják, vagy önként vállalja a kémiai kasztrációt – az ösztrogéntartalmú hormoninjekció mellett döntött. A vádemelés azonban azzal járt, hogy többé nem dolgozhatott kriptográfiai konzulensként a brit kormánynak, mivel úgy ítélték meg, hogy egy büntetett előéletű ember – még akkor is, ha segített a szövetségeseknek megnyerni a második világháborút – nemzetbiztonsági kockázatot jelent az ország számára. Turing ezután visszavonultan élt. A manchesteri egyetem Ferranti Mark 1-es számítógépét használva új matematikai modelleket készített, és ez idő tájt is maradandót alkotott.
Két évvel később, néhány nappal 42. születésnapja előtt holtan találták lakásán, mellette egy félig megevett, ciános alma hevert. Az öngyilkosságra voksolók szerint a derékba tört karrierje miatt vetett véget az életének. Egyesek szerint a tudóst megölték, nehogy államtitkok szivárogjanak ki rajta keresztül. Mások viszont valószínűbbnek tartják a balesetet: Turing tárolt a lakásában kémiai anyagokat, mert szeretett kísérletezni. Anyja rémálomnak nevezte a szobáját, mivel a kísérletekhez szükséges anyagokat szerteszét hagyta. Lehet, hogy belélegezte a cianidot, vagy az alma ért ilyen anyaghoz véletlenül. Ez a barkochba is arról árulkodik, hogy Turing halálának körülményeit rendkívüli gondatlansággal vizsgálták meg.
Jogi rehabilitálása csak hat évtized után történt meg, 2013-ban II. Erzsébet királynőtől kapott posztumusz királyi kegyelmet. A manchesteri egyetem közelében álló emlékműve padon ülve ábrázolja, almával a kezében.
∗
Georgi Markov bolgár ellenzéki írónak a rendszer nyílt színi bírálata lett a veszte. 1969-ben emigrált Londonba, ezért távollétében börtönbüntetésre ítélték, írásait otthon betiltották, még a könyvtárakból is eltüntették köteteit. Markov a BBC bolgár adása és a Szabad Európa Rádió munkatársa lett, cikkeiben ostorozta a kommunista rezsimet és annak első számú vezetőjét, Todor Zsivkovot.
Ezt megelégelve az elvtársak a likvidálása mellett döntöttek. 1978. szeptember 7-én merényletet követtek el ellene Londonban, feltételezhetően a bolgár és a szovjet titkosszolgálat közös akciójában. Halála előtt Markov elmesélte, hogy amikor munkába menet megállt a Waterloo hídon, éles fájdalmat érzett a lábában. Megfordult, és még látta, ahogy egy idegen felkap egy esernyőt a járdáról. Azzal a mérgezett hegyű esernyővel szúrták meg, ricint juttatva a lábába. Négy nap múlva halt meg a kórházban, a mérget a boncoláskor találták meg. Kegyetlen üzenet volt ez a keleti blokkból, a hidegháború idején.
Gyógyszertárban dolgozott a krimiírónő
Rendkívül népszerű motívum a mérgezés az irodalmi alkotásokban, legyen szó meséről (Hófehérke), regényről (A három testőr) vagy drámáról (Rómeó és Júlia, Hamlet). És akkor még nem beszéltünk a krimikről! Összeszámolták, hogy a rendkívül termékeny Agatha Christie bűnügyi történeteiben 41 mérgezéses gyilkosság fordul elő. A méregkeverők főleg arzént, morfint, sztrichnint és ciánt használnak áldozataik kiiktatásához. Két berlini kutató szakmai szempontból is megvizsgálta az angol írónő műveit. Elsősorban a nikotinnal és talliummal elkövetett bűnügyek érdekelték őket. A kutatók elismerik: Agatha Christie meglepően pontosan, orvosilag kifogástalanul írta le a tüneteket. Ez azért nem meglepő, mert fiatalon gyógyszertárban dolgozott, jól ismerte a mérgeket is.
