
Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu

Rohanó világunkban egyre többen választják rövidebb vagy hosszabb időre az önismereti elvonulást. Ám míg a feltöltődést szolgáló alkalom célja a szeretteinkhez, barátainkhoz, a környezetünkhöz való visszatérés, akadnak olyanok is, akik a civilizált világ helyett a teljes elszigeteltség mellett döntenek.
Az olasz Robinson Crusoe
Mauro Morandi modenai tornatanár 1989-ben egyszemélyes vitorlásexpedícióra indult. Azonban tengeri utazása hirtelen véget ért, amikor hajótörést szenvedett a távoli Budelli szigeténél, Szardínia partjainál. Ám a férfi ahelyett, hogy visszatért volna korábbi életéhez, úgy döntött, az elhagyatott földterület gondozója lesz – több mint három évtizedig maradt ott. Életcéljául tűzte ki, hogy megmentse a parthoz közeli, ritka rózsaszín korallokat, biztosítsa, hogy a kirándulók ne tegyenek kárt az ökoszisztémában. Elmondása szerint még 2020-ban is elűzte azokat az olasz turistákat, akik a védett területen szerettek volna kikötni. Valójában ő végezte a megfigyeléseket és óvintézkedéseket, amelyek a sziget vezetésének lett volna a dolga.
A férfi csendes életébe hatalmas változást hozott, amikor 2015-ben a szigetet a La Maddalena Archipelago Nemzeti Park részévé nyilvánították, és a vezetőség felszólította, hogy költözzön el. Azt tervezték ugyanis, hogy a területet környezetvédelmi megfigyelő- és oktatási központtá alakítják, és ragaszkodtak hozzá, hogy bár nem sok vizet zavar, Morandinak nincs törvényes joga ott lakni. Hiába a 72 ezer aláírást tartalmazó online petíció a férfi megsegítésére és Morandi kérelme, hogy a felújítási munkálatok után hadd folytathassa a veszélyeztetett korallpart őrzését, védhesse a természetet, a park igazgatósága hajthatatlan maradt. Budelliben töltött ideje véget ért, a férfi La Maddalena szigetére költözött.
„A főváros szélén fogok élni – mondta az újságíróknak. – A mindennapjaim nem változnak túl sokat, szerencsére láthatom a tengert. Abban a reményben távozom, hogy Budellit a jövőben is úgy védik majd, ahogyan én tettem 32 éven át”.
A világ legmagányosabb asszonya
Az orosz Agafia Lykova egész életében, vagyis több mint 70 évig élt egy elszigetelt településen Szibéria távoli vadonjában. Szülei ortodox hitűek voltak, akik 1936-ban építették fel a világtól elzárt tanyájukat, amikor elmenekültek Sztálin vallási üldözése elől. Az erdő mellett kiválasztott hely 240 km-re esett a legközelebbi falutól.
Életüket teljes elzártságban élték le, a szovjet hatóságok csak 40 évvel később szereztek tudomást a tanya létezéséről, s hogy egy egész család lakik benne. Geológusok 1978-ban egy felmérés során fedezték fel a házikót. Lykova utolsó családtagja, édesapja 1988-ban bekövetkezett halála után egyedül lakta a kunyhót, növényeket termesztett és állatokat tenyésztett. Rendkívüli elszigeteltsége miatt sokan „a világ legmagányosabb asszonyának” nevezték. A következő évek során az otthona tönkrement, senkit nem érdekelt, hogy él-e, hal-e, egészen addig, amíg Arina Sumakova influenszer fel nem figyelt Agafiára. Habár a lányt rengeteg kritika érte, mert a Covid-19 világjárvány kellős közepén látogatta meg a magányos asszonyt, azzal érvelt, hogy ő legalább vette a fáradságot és élelmet vitt neki, s megölelte, amiben évtizedek óta nem volt része. Az internetes hírverés áldásosnak bizonyult, sokan kívánták, hogy valaki lépjen fel az asszony érdekében, segítsenek helyreállítani az otthonát. Végül Oleg Deripaska alumíniummágnás vállalta magára a feladatot, felajánlotta, hogy finanszírozza Lykova új kunyhójának építési költségeit.
Tom, a leopárdember
A speciális brit alakulatban harcoló egykori katona, Tom Leppard – vagy ahogyan a helyiek nevezték: „Skye leopárdembere” – leginkább az általa felállított Guinness-rekordról ismert. A testét 99,9 százalékban tetováltatott férfi bevonult a történelembe. Miután 28 éves szolgálata után leszerelt, a nagymacskák iránti rajongása jeleként leopárdbőr-mintát varratott magára, a sötét foltok közötti bőrt is sáfránysárgára festette. Ismertsége ellenére nyugdíjasan meglehetősen elszigetelt életet élt, 1987-2008 között a skóciai Skye szigetén bújt meg a parton kialakított kunyhójában.
Kőből készült otthonának teteje műanyag lapokból állt, bútor és áram nem volt benne. Minden héten három mérföldet kajakozott, hogy bevásároljon a piacon. Végül húsz év elzártság után, amikor az egyik ismerőse felajánlotta, hogy szívesen beköltözteti a városba, ahol talán könnyebben élhet, Tom nem habozott. Zsákba pakolta minden holmiját, megtakarított nyugdíjából pedig Broadfordban egyszobás házat vásárolt. A 73 éves Leppard a költözéskor arra hivatkozott, hogy most már kezdi érezni a korát, nem bír olyan elszigetelt életet élni, miként azt korábban tette.
Bevallása szerint nem bánta meg remeteként eltöltött idejét: „Nem köt le a tévé vagy a rádió, nem akarok telefont sem. Az életem nem sokat változott, amióta beköltöztem a városba, most sem igazán érdekel, hogy mi történik a világban”. Tom kerülte a családját, s ahogyan a kíváncsiskodóknak mondta: semmi közös nincs bennük, nem lenne miről beszélniük, így nincs értelme találkozni a rokonaival. A leopárdember 81 éves korában egy öregek otthonában aludt el végleg.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu