Kapocs az égiekkel

A füstölő mint rituális tárgy megjelenése az i. e. IV. századtól a kínai kultúrában a halhatatlanság keresésének elképzeléseivel kapcsolható össze. A világhegynek, a Kun­lun­nak a szimbóluma, amely összeköti a földet a mennyekkel, és melynek csúcsán a halhatatlanok és istenségek élnek. A szárított gyógynövénynyalábokból felszálló füst közvetítette a földön élők kéréseit az égiekhez. A taoista hagyomány szerint a pap az oltár előtt végzett szertartás során megismétli, újrajárja mestere halhatatlanná válásának útját, hegyre menetelét, ezt végzik a kínaiak is a mai napig sűrű meghajlások közepette egy-egy füstölő meggyújtása után. 
Az ókori egyiptomiakhoz valószínűleg Szomáliából érkeztek az illatos fák, melyek elégetésével nem csupán a kellemetlen szagokat űzték el, de a démonokat, az ártó szellemeket is távol tartották. Úgy vélték, hogy a megtisztított környezetben a fáraók és az istenek is jobban érzik magukat, így gyakrabban látogatják meg az embert. Az egyiptomi Halottas Könyvből tudjuk, hogy naponta háromszor mutattak be füstölőáldozatot a napisten, Rá tiszteletére. Kora reggel tömjént, délben mirhát, esténként pedig a kyphit, 16 növényből – többek között masztixból, kálmosgyökérből, mazsolából és fahéjból – álló keveréket égettek. Azt tartották, hogy illata nyugalmat és békét hoz, valamint biztosítja a mély alvást. 
Bár a füstölő a keresztény vallásban korán megjelent – azokhoz az ajándékokhoz tartozott, amelyeket a napkeleti bölcsek vittek a gyermek Jézusnak –, égetésük csupán a XIV. századtól terjed el a különböző szertartásokon. 

Ahogy látjuk, a különböző kultúrák, noha világnézetben, hitvallásukban és szokásrendszerükben különböznek, az elmélyülés, imádkozás elősegítésére előszeretettel használnak füstölőt. Balin például azt tartják, meggyújtása nemcsak annak nagylelkű áldozat, akinek szánják, hanem azoknak is, akikhez elér az illata. 
 
Harmincz Rita évek óta él Indonéziában, megannyi ceremónián vett részt az Istenek szigetén. 
– Bali különlegessége és titokzatossága egyedülálló az egész világon – magyarázza Rita, aki az indonéz szigetvilág ezeréves kultúrájáról, animista hitvilágáról könyvet is írt. – Az ősi hagyományok iránti elköteleződés és tisztelet, a láthatatlan világ fontossága a mindennapok részét képezi. A nyugati országokból betörekvő elemek, a modern technika vívmányai vagy a legújabb divat megjelenése sem volt képes ez idáig meg­gyengíteni ezt a szilárdan álló, közösségi életre épülő életformát. A balinézek sokkal inkább élnek a niskalában, azaz a láthatatlan világban, nagy gondot fordítanak arra, hogy ott minden rendben legyen, ezért kevesebb idő marad a valóságra. Amíg ez a rendszer ebben a formában fennmarad, addig az ősi kultúra és hitvilág is képes lesz megőrizni eredetiségét. Hitüknek egyik nagyon fontos része a mindennapi áldozatok bemutatása, a ca­nang sari. 
Ahogy Rita mondja, az apró kókuszpálmalevélből készült tálcák, a canangok mint a láthatatlan világnak szóló ajándékok, afféle imaként és kérésként jelennek meg a hétköznapi életben, hogy általuk csupa jó dolog történjék a balinézekkel. 

A tálcára virágokat helyeznek, amelyeknek a színe és elrendezésük iránya a hindu isteneket jelképezi, míg a füstölők által szállnak az imák, mantrák a magasba az istenekhez. Canangot a jó és gonosz erőknek egyaránt készítenek, a különbség abban rejlik, hogy hová helyezik ezeket. Azok, amelyek a földön, a kapuban, az ajtóban vagy az utcán vannak, rendszerint az alattunk levő világ számára készülnek. Ebbe az apró kosárkába a virágokon kívül egészen különleges tárgyakat is tesznek a helyiek. Cigaretta, pici műanyag pohárban gőzölgő kávé, keksz, sütemény, cukorka, pénz vagy kínai érme kerülhet bele. A hétköznapi tárgyak vagy ételek mind az adok-kapok szimbólumai. Ha adunk az isteneknek abból, amink van, meghálálják majd nagylelkűségünket. 
 
A vallási szertartások során használt füstölők mellett a természetgyógyászatban alkalmazottak is fontos szereppel bírnak az életünkben. Az ashwagandha például egyre népszerűbb Magyarországon is. Az indiai álombogyó egy ájurvédikus gyógynövény, melyet gyakran áldoznak Krisna oltárán. Stressz, fáradtság és depresszió ellen ajánlják a gyógynövényszakértők. 
Bazsalikomkötegeket pedig már nagyanyáink is szárítottak. Fáradtság oldására, a csapongó gondolatok lenyugtatására kiváló, emellett segít a koncentrációban is. Régi hiedelem az is, hogy szerelem serkentésére ősi afrodiziákumként erdeifenyőt, fahéjat vagy levendulát égetünk. 
Az illatok mindig is befolyásolták életterünket, hangulatunkat, külső és belső jóllétünket. Éppen ezért fontos, hogy helyesen válasszuk meg azokat az olajokat és füstölőket, amelyeket alkalmazunk, hogy minél hatékonyabban tudjuk orvosolni lelkünk és testünk problémáit.

Népszerű illatok
 Szantálfa: az egyik legnépszerűbb füstölőillat, meditációhoz gyakran használják nyugtató hatása miatt. 
 Pacsuli: férfiparfümökben gyakran fellelhető. Füstölőként feszültség- és szorongásoldásra, hangulatjavításra ajánlják. 
 Levendula: szintén nyugtató hatású, elősegíti a jobb alvást. Az aromaterápiában a levendulaolajat fejfájásra, feszültségre, stressz ellen alkalmazzák. 
 Rózsa: romantikus, nyugtató illat, ami serkenti az agy szerotonintermelését. A szerotonin egy természetes hangulatstabilizáló hormon, ami kiegyensúlyozza az alvás, az evés és az emésztés ciklusait. Ezen felül segít a szorongás és a fejfájás csökkentésében is. 
 Citrusfélék: nagyon jó energetizálók, de a háztartásban is használhatjuk őket szagok elfedésére, például főzés után. 
 Fahéj: édeskés, fűszeres illat. Energikussá tesz, és enyhíti a depressziót. 
 Vanília: segíti a relaxációt, megnyugtatja az elmét. Meditációhoz különösen jó, mert javítja a koncentrációt, stresszoldó és izomlazító hatású.