Ne restelljük a bélügyeket

Lassan népbetegséggé válik e kór, hiszen hazánkban nagyjából másfél millióan bajlódnak az IBS hasfájós tüneteivel. Mégis csupán minden huszadik beteg fordul orvoshoz. Az irritábilis bélszindróma nem fenyeget életveszéllyel, de megkeseríti a mindennapokat.

Vény nélkülPalágyi Edit2009. 01. 26. hétfő2009. 01. 26.

Kép: Kecskemét, 2009. január 18. Hasfájás. Fotó: Ujvári Sándor

Ne restelljük a bélügyeket
Kecskemét, 2009. január 18. Hasfájás. Fotó: Ujvári Sándor

Akit örökös hasfájás kínoz, és lassan már dolgozni sem mer elindulni, nehogy utolérje a hasmars, nyilván úgy érzi, hogy az egészsége romokban hever. Külhoni statisztikák szerint az IBS a munkahelyi hiányzások második leggyakoribb oka, csak a meghűlések előzik meg. Sokan ki sem mozdulnak a lakásból, vagy ha mégis, a környék nyilvános vécéit feltüntető térképpel vágnak neki az útnak...

Igen ám, de ha az emésztési panaszokhoz nem járul szervi elváltozás, a páciens hozzátartozói, kollégái akár azt is hihetik, hogy az illető csak szimulál.

– Vajon valódi betegség az irritábilis bélszindróma? – kérdeztük dr. Bene Lászlót, a fővárosi Péterfy Sándor utcai kórház főorvosát.
– Feltétlenül betegségként kell kezelnünk az IBS-t, hiszen a vele járó szenvedés valóságos – magyarázta a belgyógyász, gasztroenterológus szakorvos. A hasfájás, az emésztési zavarok, a puffadtság és a székelési gondok hátterében azonban nem húzódik meg kimutatható rendellenesség. Ezért a páciens környezete nehezebben fogadja el a dolgot, mint például egy vakbélgyulladás vagy egy epekő esetében tenné. A főorvos szerint azonban az IBS – többek közt a hasi fájdalmak által – sokkal inkább rontja az életminőséget, mint mondjuk a cukorbaj.

A kínzó tünetek dacára az irritábilis bélszindrómával élőknek csak öt-tíz százaléka keresi fel a rendelőt, holott ez azért is fontos volna, hogy a kivizsgálással kizárják más, súlyosabb kimenetelű kór – például a vastagbélrák – kockázatát. Az IBS kezelése komoly kihívást jelent a szakorvos számára, és kitartást, türelmet kíván a betegtől. E szindróma ugyanis olyan, mintha lenne egy jó meg egy rossz hírünk: nem rontja ugyan az életkilátásokat, viszont olyan gyógyszer sem létezik rá, mely egy csapásra megoldaná a gondot. Az IBS kezelése hosszadalmas, és a sikerének kulcsa, hogy a beteg föltétlenül bízzon az orvosában. A súlyosabb esetekben lelki segítségre, pszichoterápiára is szükség lehet. Annál inkább, mert a belek érzékenysége gyakran együtt jár a depresszióval.

Az IBS leggyakrabban a nőket kínozza, s főleg azok szenvednek e szindrómától, akik nehezen találnak megoldást a stresszes helyzetekre. A betegek legtöbbjének alacsony a fájdalomtűrő képessége. A középkorú asszonyok sokszor tudat alatt a munkahelyi, a családi vagy épp a szexuális problémáik elől menekülnek a betegségbe. Ha ugyanis fáj a hasuk, felmentést kapnak a gondok alól, és nem kell „vívniuk” például a kamasz gyerekükkel. És nem utolsósorban könnyen kitérhetnek a férjük ágybéli ostromai elől is.

Néhány pirula tehát nem oldja meg a gondot, életvezetési tanácsokkal viszont szolgálhat Bene doktor. A rendszeresség, a szabályozott életmód segíthet, például érdemes mindig ugyanabban az időpontban étkezni. Hasznos a rostokban dús étrend és a sok folyadék, viszont kerülni kell a nehezen emészthető, megterhelő ételeket. Akadnak, akiknek már akkor javul a közérzetük, ha tartóztatják magukat a csokoládé túlzott élvezetétől...

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek