A rettegett hirtelen szívhalál

Hír a közelmúltból: kosárlabdázás közben összeesett és hirtelen meghalt egy 25 éves fiatalember Makón. Társai próbálták újraéleszteni, de már nem tudták megmenteni életét. Korábban semmi probléma nem volt a szívével.

Ki ne emlékezne az öt éve, tragikus hirtelenséggel, mérkőzés közben elhunyt, 25 esztendős kiváló futballistára, Fehér Miklósra? A portugál Benfica magyar játékosa a mérkőzés utolsó percében esett össze, életét az azonnali orvosi segítségnyújtás ellenére sem tudták megmenteni.

Nem sokkal a pekingi olimpia előtt edzés közben lett rosszul, majd életét vesztette Magyarország egyik legnépszerűbb sportolója, a kétszeres olimpiai bajnok, tizenötszörös világbajnok kenus legenda, Kolonics György. Harminchat évesen ment el közülünk.

Egyre több honfitársunk lesz a hirtelen szívhalál áldozata, akik közül a az élsportolók tragédiája figyelmeztet valamennyiünket a legerősebben. Nem csupán közismertségük állítja előtérbe őket, de annak tudata is, hogy nyilvánvalóan ők a legveszélyeztetettebbek fizikai leterheltségük miatt. Évente 25-26 ezer magyar embert veszítünk e betegség következtében, melynek valódi előjele nincs – tudtuk meg dr. Czuriga Isvtán kardiológustól, címzetes egyetemi docenstől.

Több ok állhat a háttérben. A szív elektromos vezetése rendellenességétől kezdve, különböző koszorúsér-fejlődési rendellenességeken át, a szívizom megvastagodásáig, a szívritmuszavarig. Ezek nagy része akár születési rendellenesség is lehet, amit sosem szűrtek ki a vizsgálatokon. Másik részük a szívbetegségre  hajlamos, stresszesebb emberekben gyakrabban alakul ki. A hirtelen szívhalálnak az esetek többségében semmiféle előjele nincs. Kardiológusok állítják: ha a sportorvosi szűrővizsgálatok alaposabbak lennének és speciális eszközökkel ellenőriznék a versenyzők szívműködését, a nehezen észrevehető EKG-eltérések felismerését követően célirányos szívvizsgálat elvégzését is kérhetnék egy-egy betegnek tűnő játékosnál.

A szívhalálnál a tünetek fellépése és a halál bekövetkezte között maximum egy óra telik el. Hátterében az esetek legnagyobb részében szívritmuszavar áll.  A szívbillentyűk hibás működése és a fokozott terhelés esetén fellépő koszorúérgörcs magában hordozza a szívhalál bekövetkeztének lehetőségét. Okként leggyakrabban akkut oxigénhiányos állapotot jelölnek meg a szakemberek. De felléphet hirtelen szívhalál baleset, túlzott fizikai megerőltetés, az élsportolókat érintő túlhajszoltság, a mellkas erős ütése, az ionháztartás zavara következtében is.

A személyes rizikófaktorok is szerepet játszanak a hirtelen szívhalál kialakulásában. A betegek egynegyede-egyharmada nyilvános helyen lesz rosszul, de túlélési esélyük nem túl jó, ha öt percen belül nem áll rendelkezésre a speciális újraélesztő defibrillációs készülék. Tíz perc elteltével a túlélés esélye minimális, három-öt percen belül pedig megindul az agykárosodás. A túlélés esélyét az azonnali felismerés, a gyors és szakszerűen megkezdett újraélesztés, a minél hamarabb rendelkezésre álló defibrillációs készülék jelenti.

Rendkívül fontos tehát, hogy a rizikófaktorokra – magas vérnyomás, illetve koleszterin- és vérzsír-szint, túlsúly, cukorbetegség, dohányzás, helytelen táplálkozás, mozgásszegény életmód, korábban már lezajlott szívinfarktus –, valamint a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére nagyobb hangsúlyt fektessünk.